Prank

XIII.

Jungkook pov:

Át sem gondoltam a szavaimat, abban a pillanatban amikor kimondtam nem éreztem a súlyát. Csak Jimin meglepődött arcát látva kaptam észbe.

-Jungkook? - hiába terelném a témát, már kimondtam és nem tudom visszaszívni, szóval inkább megpróbálom elsimítani a dolgot. Azonban erre nem kapok lehetőséget.

-Jimin, Jeongguk, mit csináltatok már megint? - az igazgató fél órája várat minket, és mégis a legjobb pillanatot választja arra, hogy belépjen az irodájába. Jiminnel olyan gyorsan röppenünk szét ahogy csak tudunk, bár ez tekintve, hogy félig az ölemben ült és össze vagyunk gabalyodva, nem a legegyszerűbb dolog.

-Elloptam Jungkook cuccait.

-Én meg bezártam a mosdóba.

-Aztán ordibáltunk a folyosón és Lee meglátott.

-Úgy érted Lee tanárúr, Jimin.

-Persze-persze. - legyintett a mellettem ülő.

-Nos fel kell hívnom a szüleiteket és büntető munkát is kaptok.

-Ne már ez akkora szivatás, inkább kapjak osztályfőnökit vagy mit tudom én. Ha felhívja anyámat meg fog ölni!

-Ez engem hol érdekel, Jimin? Az kéne még, hogy legközelebb felgyújtsátok az iskolát, valamit tennem kell, hogy jobb belátásra bírjam mindkettőtöket! Lassan 3 éve ezt hallgatom. Minden héten kiba- khm szóval minden héten csináltok valamit ami miatt büntetést kell kiszabnom! Elegem van, legalább csinálnátok úgy, hogy ne kapjanak titeket rajta és ne nekem kelljen minden szarral foglalkoznom. Tudjátok milyen unalmas folyton a sok idegbeteg tanárt hallgatni ahogy a ti csínyeitekről panaszkodnak nekem? Nem, mivel nem nektek kettőtöknek kell végighallgatni. Vége az óráitoknak de ti most azonnal bementek a tesiterem szertárjába és rendbeteszitek, egy óra mulva leküldöm az edzőt, hogy nézze meg és ha nem csillog és villog akkor még az én irodámat is kitakarítjátok? Ha megértettétek mehettek is, mert már számolom az egy órát!

***

-Asszem kicsit felhúztuk a dirit.

-Ja, de még mindig tök jó fej a sok faszkalap tanárunkhoz képest, szóval, megértem a csávót. Szar lehet azt az idegesítő kopasz csávót hallgatni.

-Vagy a magyar tanárt.

-Melyiket?

-Aki minket tanít, Jungkook! Aki mindig mini szoknyában van csütörtökönként.

-Te ezt megfigyelted?

-Persze, mindenki tudja.

-Hát én rohadtul nem tudtam.

-Mert meleg vagy, mit érdekel téged a szoknyája? Vagy te is szeretnél egyet? Biztos jól állna, ma is naaagyon szexi voltál abban a rózsaszín- - de nem vártam meg a gúnyolódása végét, fejbe dobtam egy pingpong labdával, ami pont orron találta őt. Én csak megpróbáltam elnyomni a kuncogásomat és újra átsétáltam a szertár másik oldalára, hogy aztán lehajolhassak egy ütőkkel teli dobozért.

A szöszivel megegyeztünk, hogy ő az alsó polcokat rendezi én meg a felsőket, mert ugye hát... nem éri fel.

-Menj már arrébb törpe, nem férek oda tőled ha a lábam között matatsz! - szóltam rá a nadrágomban kapaszkodóra, ugyanis guggolva se bírja megtartani magát, folyton dülöngél, már vagy kétszer seggre esett mellettem.

-Nem matatok a lábaid között te barom, csak maradj így amíg ezt megcsinálom! Tudod ez a csapatmunka. Ja és próbáld meg nem a fejemre ejteni azokat a szarokat, különben-