Prank

XXX.

Jimin pov

Egész este Jungkookot kerestem szemeimmel, de a sok ember között elég nehéz volt kiszúrni, mire pedig meglett, addigra már rég nem volt józan. Bár nem bántam, legalább egy lépéssel előrébb vagyok. Miután "sikeresen féltékennyé tettem Jungkookot", láttam, ahogy Jin enyelegni kezd egy nála kicsivel magasabb sráccal, ezért nem is zavartunk tovább, átsegítettem ezt az idiótát az emberek közt, egyenesen drága barátaihoz, akik nem mellesleg mindent megitattak vele, amit csak lehetett. Tulajdonképpen nem tetszett a részeg Jungkook, de már mindegy volt, nem ellenkeztem, hagytam had élje ki magát, azonban a füves-cigarettákat mindig kiszedtem ujjai közül. Az utolsó feles után nem kicsit lett rosszul, ezért úgy döntöttem ideje kijózanodnia. Felvittem az egyik hálószobába, hogy lefektessem aludni, csakhogy ez nem ment olyan könnyen, mint azt gondoltam. Hoztam neki egy lavórt, vizet és enni is, ám ő semmire nem volt hajlandó.
-Jimin-ah... Szeretlek... - meg-meg állva tudta csak kinyögni a szavakat, és nem is igazán értettem mit mondott, de próbáltam betakargatni, hátha kicsit jobban lesz. Terveim visszájukra fordultak, mivel Jeon hirtelen pattant ki az ágyból, és ahogy láttam rajta, még ő is meglepődött. Na, hogy azért-e, mert sikerült felállnia, vagy mert csak alapból felállt, azt nem tudtam meg. Figyelmemet egy kis tasak vonta el, ami most a földre pottyant, némi készpénzzel egyetemben. Felvéve a durexet, kérdőn pillantottam a magasabbra, aki igazán erősen támaszkodott mindenben amit elért.
-Nahát Kookie, ezt meg kivel tervezted elhasználni, ha? - de nem tudott mit mondani, talán nem is értette amit kérdeztem, csak makogott össze-vissza. Óh drágám... Remélem nem mással akartad eltölteni ezt az estét, mert akkor hatalmasat kell csalódnod. -Mit szólnál Kookie, ha én most kibontanám ezt a kis csomagot, és... Felhúznám? Játszhatnánk kicsit. Mit szólsz?
-Hmpf... Szívesen... Használnám... - nem vagyok benne biztos, de szerintem félmosolyra húzta ajkait, legalábbis akarta, mert csak egy grimaszra telt neki.
-Gyere Kookie, kimegyünk a mosdóba, megmossuk a fogad, meg az arcod, na meg a kezed... Mert úgy tudom ma már hánytál és így nem vagy valami izgató. - én kacagtam a dolgon, ő meg csak bárgyún mosolygott rám. Kikapta ujjaim közül a kotont, majd farzsebébe dugta azt s összekulcsolta ujjainkat.
10 perc múlva már kicsit felüdültebben tértünk vissza a helyiségbe. Amíg én bezártam az ajtót kulcsra, Jeon bekapcsolta a szobában lévő tévét, és valami nagyon szar szappanoperát kezdett bámulni. Úgy voltam vele, hogy inkább én is befekszek mellé az ágyba, hátha kicsit józanodik, aztán majd szexelünk utána. Talán eléggé rákaptam erre a témára, mióta megesett köztünk az első alkalom, de ezt már letisztáztam magamban.
-Hé kicsi... Te szeretsz engem? - a mellettem fetrengő komoly hanggal szólított meg, s egyetlen kérdése miatt pír szökött arcomra, s fagytam is le egyszerre.
-Hogy kérdezhetsz ilyet? -rivalltam rá, azonban nem csak ő ivott eleget ma este, ez pedig kezdte kihozni az őszinte énemet.
-Miért? Én nagyon szeretlek Jiminie, nagyon nagyon nagyon... Nagyon szeretlek. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy majd egyszer lesz alkalmam megtapasztalni a bőröd érintését ilyen közelről és ilyen helyzetben. Olyan békés is tudsz lenni. Úgy imádom, amikor ilyen aranyos vagy Chim. Meg tudnálak enni.
-Egyél meg. - egyik szemöldökömet felhúzva kihívóan pillantottam a mellettem fekvőre, s tincsei közé túrva kezdtem simogatni fejbőrét, majd lassan lejjebb vezettem buksiját melegebb éghajlatra. Ő egyáltalán nem ellenkezett, nem láttam rajta nemtetszés jelét, így felbátorodva kezdtem el kicsatolni övemet, azonban ő hamar elhesegette kezeimet, s folytatta az elkezdett műveletet. Hamar megszabadított nadrágomtól s az alsóneműmet sem tartott neki sokáig leszedni rólam. Kicsit rajta is túl sok anyag volt, szerettem volna érezni testét, így leszedtem róla felsőjét, de egyelőre csak a fekete anyagot vettem le róla. Amint tudott visszatért nemesebbik részemhez, ami a helyzet miatt már egész jó állapotban volt. Most nem éreztem kellemetlenséget vagy feszültséget, ezt okozhatta a tömérdek mennyiségű alkohol is, de talán azért van, mert már nem első alkalommal történik ez köztünk.
-Kicsi, még nem csináltam ilyet, de eskü megpróbálom. - hangjában hallottam a nevethetnéket, mire én is kicsit kuncogtam majd bólogatva rásimítottam piros pofijára.
Meleg tenyere rásiklott combom belső felére, akjaival pedig csókolgatni kezdett, ahol csak ért. Lassan fogott rá tagomra, s kezdett el dolgozni rajtam. Puha párnácskáit is megéreztem, ahol ezelőtt kezei matattak, majd elkezdett beengedni szájüregébe. Eddig még soha nem érzett melegség árasztott el, és nem bírtam megállni, hogy ne nyomjam lejjebb őt magamon. Nem ellenkezett, probléma nélkül leengedett a torkán s kényeztetett tovább. Mindeközben ujjai cirógatták combjaimat s néha derekamra is felvezette tenyerét, amely csak még közelebb kerített a menny határához. Amikor pedig felmorrant, s rámszorított, másodpercek múlva átrepített a mennyországba, s nevét nyögve hangosan élveztem el. Meglepődtem, mikor egy hatalmas nyelés után mosolyogva kelt fel rólam, s zárt erős karjaiba, mivel ő egyáltalán nem érezte gusztustalannak a dolgot, talán bele sem gondolt mi történt az előbb.
-Jiminie...
-Hmm?
-Te jössz... - először nem értettem mit akar mondani, de hamar leesett a tantusz. Tulajdonképpen én nem terveztem ugyanazt megtenni amire ő hajlandó volt, de talán csak nem halok bele ha kipróbálom, kicsit amúgy is felkeltette az érdeklődésemet a dolog. -Jimin, ha nem szeretnéd
-Ó kuss már és feküdj hátra. - parancsoltam rá, majd miután elhelyezkedett, megszabtam neki, hogy nem turkálhat a hajamban, de azért a nevemet nyögje jó hangosan ha lehet, hátha végre mindenki megjegyzi, hogy Jungkook csak és kizárólag az enyém, és nem hajtanak rá ilyenek, mint az a ribi.
Kínzó lassúsággal hámoztam le róla ruhaneműit, s már láttam az arcán, hogy mennyire szenved, de nem gyorsítottam. Fekete farmerjának gombját szinte lassított felvételben bujtattam ki a lyukból s a cipzárt is olyan lassan húztam le amennyire csak képes voltam rá.
-Chiim, megőrülök, ha így folytatod. - kiskutya szemekkel nézett rám a mamlasz, de nem hatott meg, csak ravasz félmosolyomat mutattam neki, s végignyaltam ajkaimon. Miután kellően letornáztam róla a nadrágot, annyira, hogy odaférjek, alsónadrágja korcába dugva ujjaimat kezdtem lehúzni róla azt. Szerszáma duzzadtan bukkant elő arcom előtt, de nem fújtam visszavonulót, ha már itt vagyok belevetem magam a dologba. Bátran nyaltam végig hosszán, s kezdtem ismerkedni a helyzettel. Jungkook viszont nem bírt magával, állandóan megkaptam, hogy "Olyan gyönyörű vagy Jimin", vagy "annyira szeretlek Jimin", ezért, hogy ezeket elkerüljem inkább beengedtem ajkaim közé és próbáltam minél mélyebbre engedni tagját, bár ez nehezebbnek viszonyult, mint én azt gondoltam. Hiába, két nyögése közt is folyamatosan bókolt nekem, nem tudtam sehogyan sem bekussoltatni. Gyorsítottam a tempón, hátha befogja. Tervem végül bevállt, a részeg Jungkook ígyis eléggé nehezen küzdött meg a szavakkal, így pedig már artikulálni se nagyon tudott. Azt hiszem kitettem magamért.

Nem sokkal később már egymásba gabalyodva hallgattuk a tv-t, bár Jeon hamar elaludt, én nem voltam képes lehunyni szemeimet. A kérdésén agyaltam, pontosabban a lehetséges válaszon. Szeretem-e? Ez a kérdés. Szeretem? Talán, de milyen értelemben? Szeretek vele lenni, érezni az illatát, szeretem az ölelését, vagy amikor megcsókol és mindig bókol nekem, ha idegesít, akkor is jól esik, ha azt mondja szép vagyok, vagy gyönyörű, sőt, jó érzés azt hallani, hogy szeret engem. De én őt szeretem-e? Tudnám szerelemmel szeretni? Fogalmam sincs, a válasz a talán, nem tudhatom biztosra. Ha megkérné, hogy legyek a párja, szerintem igent mondanék, már csak azért is, hogy más ne legyen a közelében.
-Jiminie, kicsim... szeretlek... - igen, Kookie még nem józan, hiszen azt hiszi mi egy pár vagyunk, legalábbis nagyon úgy viselkedik. De ha már máskor nem, most megadom neki amit akar, hiszen reggelre úgysem fog emlékezni, na meg már félig alszik újra.
-Én is téged. - bevallom jól esett kimondani, kellemes bizsergés áradt szét a testemben csak egy pár szó miatt, azonban a sötét hajú arcára egy halvány mosolyt tudtam varazsolni csak ezzel a pár szóval, tehát már megérte.
Mielőtt még elfelejtettem volna, két rövid mondatban írtam egy üzenetet a legkisebb Jeonnak, mi szerint a bátya velem van és csak reggel megy haza, hiszen nem akartam, hogy a szülei egész este aggódjanak egy szem fiuk miatt.

Sorry...