XXIX.

575 45 1
                                    

Jungkook pov

A napok elszaladtak ezen a héten is, bár nem mondhatnám, hogy akármire is emlékszem belőle. A percek most is köddé váltak, az események mintha meg sem történtek volna és én mégis még mindig itt ülök az utolsó órámon péntek délután. Könyököm a padon, csuklóm kifelé hajolva ujjaim az ablak felé néznek, így pihentetem a fejemet tenyerembe téve az arcom. Szemeimmel a tanárom mozgását követem, még akkor is ha nem is igazán vagyok jelen agyban az átlagnál is unalmasabb órán. Gondolataim elvesznek egymás után, ahogyan szemhéjaim le-le csukódnak, majd már fel sem nyitom őket. Valami csapódik előttem a padon, s mikor felnézek, két krétaporos kacsót pillantok meg.

-Az én órámon alszik, Mr. Jeon? Talán éjszaka nem aludta ki magát? Ajánlom figyelmébe az ágyat! Mégpedig egyedül! Én is hallom ám a pletykákat a folyosón, amiket a diákok terjesztenek. A mai fiatalságnak el kéne tudnia választani a magánéletet az iskolától és odafigyelnie a tanórákon. Igazam van, ugye?

-Öööh, igen, persze... - mormogásom nem igazán győzte meg, azonban én a pletykák említésénél le is ragadtam. Vajon milyen új dolgok születtek meg rólam ezekben a napokban, amikről még én sem tudok?

-Remek. Ha ennyire egy hullám hosszon vagyunk, akkor a mai óra anyagából hétfőn le is feleltetem. Töltse a hétvégéjét hasznosan, Mr. Jeon.

***

-Hogy lehet valaki ilyen szemét? Még csak nem is én tehetek róla, hogy szarul tanít. Keltse fel bazdmeg akkor a figyelmem... - hazafelé sétálva dühöngtem ki magam legjobb barátnőmnek, habár ő nem igazán értett velem egyet.

-Tudod ha nem aggodalmaskodnál annyit-

-Én nem aggodalmaskodok! Főleg nem Jiminen!

-Akkor honnan tudtad, hogy rá gondolok? - mormogta a mellettem sétáló lány, de inkább hamar ejtettem a témát, hogy ne kelljen az én szerelmi gondjaimat kivesézni. Főleg, mert nincsenek is. Már túltettem magam és elegem is van belőle. Sőt, nem is kell nekem senki, tökéletesen megvagyok én magamnak.

-Ah nincs kedvem este menni sehova. Egyébként sem értem hogy jött ez Sugának, hogy mi egy egyetemistákkal teli házibuliba menjünk el. Még azt se mondta el ki a házigazda. Szerintem nem is tudja. Lehet Hoseok akar menni, minket meg elrángat?

-Én nem tudom de Chae féltékenységi rohamja tegnap kicsit leszívott.

-Ugyan mitől fél? Sosem csalnád meg.

-Nem megcsalásról van nála szó. Fél, hogy majd találok valaki jobbat. Mondjuk fogalmam sincs, hogy nála van-e egyáltalán "jobb" ezen a földön. Számomra legalábbis nincs.

-Vagy nem ismersz nála jobbat...

-Megpróbálnál nem ennyire negatív lenni? Tudtad, hogy Jimin milyen! Tudtad kivel kezdesz ki! Tudtad kivel húzol ujjat. Fel a fejjel és vagy változzatok meg mindketten vagy szedj már fel valakit este aztán lépj túl a dolgon, mert utálom nézni azt a búval baszott fejedet. Na csá! CHAE! - nem sokba telt, hogy a szőke tincsek eltűnjenek a szemeim elől, ahogy elfutott előttem. Intettem egyet a fiatalabb Park testvérnek, majd ő is visszaintett és ennyi interakció pont elég is volt mindkettőnknek a másiktól, viszont az ő arcán láttam egy halvány bíztató mosoly-félét, ha mondhatjuk így. Talán ő is tud mindenről és sajnál... vagy csak tudja milyen Jimin vérszívó egyénisége és átérzi a fáradtságom.

Mindenesetre kibírom ezt az évi egy bulizást a barátaimmal, Suga meginvitálta az egész csapatomat, szóval legalább lesz egy pár ismerősőm, bár voltak akik alapjáraton is meg voltak hívva, ami kicsit furán hatott számomra, hiszen a téma tárgya még mindig egy egyetemisták által szervezett házibuli, ugyebár, ahova - legjobb tudásom szerint - nem hívnak meg mindenféle tizenéves középsulisokat. Vagyis ezek szerint de, meghívnak. Remélem nem drogoznak be és fektetnek meg az egyik hálószobában... Te jó Isten, vigyázz rám ma este. Csodálkozom, hogy anyámék elengedtek, főleg, hogy nem is én, hanem Suga kéredzkedett el helyettem. Talán anyám kedveli őt és azt hiszi jó hatással van rám. Ami persze nem igaz, mert újjabban rászokott a dohányzásra, akkor is ha Hoseok által összeválogatott szárított szirszarokat szív különböző növényekből. Amint Hobi megérezte a dohány jellegzetes szagát és hát... ízét, eldöntötte, hogy nem hagyja párjának, hogy károsítsa a saját szervezetét, na meg nem gondolom, hogy el bírta volna viselni a cigarettaszagot. Utánaolvasott a neten aztán szárított rózsából és levendulából összeeszkábált egy dohány-helyettesítő cuccot aztán arra Yoongi simán ráfügghetett vagy mi. Nem értek hozzá, szóval nem szóltam közbe, nekem aztán mindegy mit csinál az életével amíg nem a halállal játszik. Persze maga a dohányzása zavart, de asszem így el tudom fogadni az egész szituációt.

PrankWhere stories live. Discover now