Utálom Hogy Szeretlek ✔

12.

Egy hónap telt el a "Jackson és Jennifer beszélget" eset óta. Azon a délutánon Sophi és Brad összejöttek. Jackson elmondása szerint Jennifert nem sokára becserkészi "már csak napok kérdése". Jack egyre jobb spanyolból. Viszont aminek nem örülök, hogy kezdünk egymástól eltávolodni.

Már több mint egy hete nem járunk el délutánonként sehova. Szünetekbe nem lógunk sokszor együtt. Volt alkalom hogy Sophival jöttem haza suli után. Már csak 2 hét, és vége a kamu kapcsolatunknak.

És ez ôszintén, fáj.

Ebbe a legjobb hogy 2 hét múlva tavaszi bál és nem tudni hogy Jackson engem visz, vagy Jennifert.
Nagy eséllyel Jennifert...

Sokszor volt olyan hogy Jackson baráti társaságába ahol én is ott voltam, megjelent Jennifer. Akkor rá terelôdött a figyelem és akármit mondhattam, senki nem figyelt rám. Még Jack sem.

Dean. Deannel volt egy kis veszekedés. Nem én kezdtem. Az úgy kezdôdött hogy a folyosón véletlenül neki mentem. Semmi bocsi. A következô szünetbe, amikor Jack is velem volt, elment mellettünk és azt mondta " Gyorsan váltottál ribanc". Ezt valószínûleg csak nekem szánta, de kicsit hangosabbna mondta a kelleténél, ezért Jack is meghallotta.
Nem csinált semmit, csak egész nap csúnyán nézett rá. Másnap pedig már lila szemmel és sebes szájjal jött suliba. Mármint Dean. Egybôl tudtam ki volt az aki megverte.

Szóval ebben az egy hónapban azért történtek dolgok.

Ezért tartok most ott hogy a legjobb barátnôm ölébe sírok, miután elmondtam neki ezt a kamu barátnôs dolgot és hogy kijelenthetem, hogy teljesen belehabarodtam Jackson Adamsbe. Viszont nem fogom ezt neki elmondani mivel már csak 2 hét van a kapcsolatunkból és a szerzôdésben az szerepel hogy ha valamelyikünk beleszeret a másikba, vége. Na ezt én nem akarom.

-Ava nagyon bolond vagy.-ölelt még mindíg Soph. A könnyeim már nem folynak, viszont én még ugyan olyan szarul vagyok.-Menj és vegyél egy forró fürdôt, én addig hozok valami nasit és nézünk filmet.

-Köszönöm.-álltam fel. Ô csak bólintott és behesegetett a fürdôbe. Megnyitottam a csapot és elkezdtem vetkôzni. Beleültem a kádba és lehunytam a szemem. Ezer fele járt az eszem de mind csak egy emberhez kötödtek.
Megcsippant a telefonom.
Emlegetett szamár...

Jackson: Mi a baj Tündérkém?

Ava: Semmi... Miért kérdezed?

Jackson: Nem hiszem el. Csicseregték a madarak;)

Ava: Nagyon vicces.

Jackson: Tudom.
Mit szólnál ha kitólnád a csinos kis popsid a fürdôbôl és beszélgetnénk?

Ava: Te a szobámba vagy???

Jackson: Talán baj?

Ava: Igen. És nem megyek ki. Most olyan kényelmesen fekszem.

Jackson: Akkor én megyek be, de nem ígérem hogy nem támadlak le.

Ava: Menj ki a szobámból és 10 perc múlva gyere vissza.

Jackson: Addig összepakolsz és elköltözöl?

Ava: Igen persze.

Jackson: Akkor nem megyek sehova.

Ava: Jackson Adams, én, Ava Black megfogadom, hogy nem költözök el abban a 10 percben amíg kint vársz.

Jackson: Ezt már szeretem cicus.

Ava: Akkor huzz ki a szobámból:)

-Jólvan megyek már!- kiabálta.

Csak mosolyogtam és a testem köré tekertem egy törölközôt. Addig nem is mentem ki, amíg nem hallottam az ajtócsukodást. Kimentem, gyorsan kerestem fehérnemût, ruhát és felöltöztem.

-Jöhetsz.-nyitottam ki az ajtót. Jack az ajtó elött állt lehajtott fejjel, viszont amikor kinyitottam az ajtót, felkapta a fejét.
Bejött és lehuppant az ágyamra. Leültem mellé.

-Szia.-köszönt.

-Szia.-néztem rá.

-Szóval mi bántja a lelked?-kérdezte.

-Semmi.

-És mond, ezt ki hiszi el?

-Nem akarok beszélni róla.-valahogyan el kell terelnem a témát. Nem mondhatom azt neki hogy "Hát tudod igazából szerelmes vagyok beléd, de nem akarom hogy vége legyen ennek, úgy hogy létszi had legyek még a kamu barátnôd".

-Hát oké.-mondta.

Kínos csend.

-Sziasztok skacok.-jelent meg Sophi a kezében egy nagy adag popcornal.-Ezt nektek hoztam. Gondoltam Jack maradhatna és filmezhetnétek egyet mivel engem Max megkért hogy most aludjak vele. Na megyek is mert vár. Hali.-darálta le. Ahhaaa, mindent értek. Sophi mûve ez az egész.

-Akkor... Filmezünk?-kérdeztem mikor Soph kiment. Eléggé zavarba voltam.

-Aha.-bólintott.

-Mit nézzünk?-kapcsoltam be a laptopom és beléptem a netflixbe.

-Marvel!-vágta rá. Én csak elmosolyodtam és ránéztem.-Most mi van? Fan vagyok.-nézett ô is rám.

-Én is!-fordultam vissza a laptop felé.-Pókember?

-Persze hogy.-vette ölébe a popcornt és elhelyezkedett az ágyba. Befeküdtem én is mellé de megpróbáltam tartani a távolságot. Bekapcsoltam a filmet és feljebb tettem a hangot.

Már egy ideje meg a film amikor Jackson közvetlen mellém feküdt. Olyan zavarba jöttem hogy azt hittem ott helyben elásom magam. Áldtam az eget hogy a kék led és a laptop fénye világított csak meg ezért nem sokat láthatott az arcomból.

Azt hittem nagyobb zavarom nem lehet, de amikor Jackson a kezét átvetette a vállamon, az ájulás szélén álltam.

Kábé egy órával késöbb kezdtem álomba merülni. A fejem Jack vállara hajtottam és lassan elaludtam. Nem tudom hogy csak beképzeltem vagy meg is történt, de Jack megpuszilta a homlokom és annyit mondott:

Aludj Tündérkém.