Utálom Hogy Szeretlek ✔

9.

Reggel még ébresztő elött sikerült felkelnem. Ne kérdezzétek mert nem tudom hogy hogyan. Mivel nem tudtam már visszaaludni, ezért elkezdtem öltözködni. Sophi ébresztőre kelt fel. Hamar kész lettünk de a suliból még így is elkéstünk. Ez sem tudom hogyan sikerült.

Végül 5 perc késéssel beértünk. Rajz.
Szerencsére Mrs. Stevens nagyon kedves tanár úgy hogy nem írta be a késésemet. Remélem Sophi is megúszta...

-Szóval gyerekek! A mai órán egymást fogjátok lerajzolni. Mindenki keressen magának egy párt...

_______________________________________

Utolsó órám után már indultam is haza. Éhes vagyok és ma még nem ettem semmit. Sophival megbeszéltem hogy ma nem várom meg mert maghalok ha nem érek haza hatodik óra után. Már fordultam volna ki a suli utcájából amikor valaki megállt mellettem a kocsijával.

-Hé Tündérkém! Elvihetlek?-nem is kell mondanom ki az.

-Ki nem hagyhatom a lehetőséget hogy a nagy Jackson Adamsel menjek haza.-ironizáltam.

-Hát gondoltam ha már úgy is egy óra múlva kezdődik a spanyol külön óra akkor kezdjük elöbb, ezért elkezdtelek keresni a suliba de sehol nem találtalak, majd tíz perc keresés után találkoztam a barátnőddel aki mondta hogy már elindultál haza mert éhes vagy. És én A nagy és egyetlen Jackson Adams vagyok.

-Hát okés.-megkerültem a kocsit és beültem mellé.
Pár perc múlva már otthon is voltam. Beengedtem Jacksont is és felmentünk a szobámba. Mindíg nálunk tartjuk a külön órákat mert azt mondta Jackson hogy hozzájuk nem akar menni és náluk nem tudna rendesen tanulni. Nem tudom miért.

Először anya sem és apa sem örültek annak hogy a héten háromszor hozok fel egy fiút a szobámba de a második napon megismerkedtek egy kicsit Jacksonnal és megkedvelték.

-Oké akkor előveszem a cuccaimat és kezdhetjük is.-mondtam.

-Igazából azért akartam elöbb jönni mert már tudom mit kérek tőled.-gondolt az alkunkra.

-És mi lenne az a nagy dolog amit itt kell megbeszélni?

-Legyél a barátnőm hogy felszedhessem Jennifert.-mondta. Én megálltam a tevénységembe és csak néztem rá tátott szájjal.

-Mivan?

-Megegyeztünk.

-Azt mondod hogy legyek a barátnőd azért hogy te felszedhesd Jennifert?

-Pontosan.-felelte.

-Nem, én ezt nem...-néztem még mindíg rá.

-Akkor nincsenek plusz órák és nem leszek jobb spanyolból, amiért te nem kapod majd meg az ötösöd sem pedig a kocsid.

-De...-megakadtam. Nem tudtam mit mondani-Legyen.-egyeztem bele.

-Oké.

-Erről nem kellene valami szerződés?-kérdeztem.

-Ezt melyik nyálas tinifilmben láttad?

-A fiúknak akiket valaha szerettem.-mosolyodtam el kínosan. Ő elnevette magát és elővett egy üres papírt.

-Mi legyen az első feltétel?-nézett rám.

-Első: Nem csókólhatsz meg.
Második: Nem mondhatjuk el másoknak hogy mi van közöttünk.

-Ez alap.-mondta-Oké, a harmadik legyen: Minden szünetbe velem leszel.

-Oké.-bólintottam.

-Negyedik: Eljössz minden meccsemre.-folytatta- Ötödik: Addig tart ez a kapcsolat amíg meg nem szerzem Jennifert, de ha esetleg tovább tartana mint 2 hónap, befejeztünk. Hatodik: El kell velem jönnöd minden buliba és eseményre.

-Az utolsó: Nem lehet közöttünk több, mint barátság. Ha többet kezdenénk érezni egymás iránt, befejeztük.

-Ettől nem kell félned.-nézett rám.

-Azért a biztonság kedvéért itt marad.-néztem a lapra-Írjuk alá.

-Ez most komoly?

-Mint a halál.

-Most már kezdjünk neki annak a spanyolnak.-bólintottam. Eltettem a fiókomba a papírt és előszedtem a spanyol cuccom.
Nem tudom miért mentem bele ebbe az egészbe. Ja igen, a jó jegyért spanyolból. Tudtam volna én jó jegyet szerezni, de ötöst már biztos nem. Azért nekem sem megy olyan jól a spanyol. A kocsi meg már nagyon kéne. Nem jó a minuszokba sétálgatni kora reggel. Sem délután.
Ezért mentem bele.

De ha tudtam volna előre hogy mi lesz, vettem volna egy jegyet a világ végére...