Utálom Hogy Szeretlek ✔

17.

Másnap 14:30 van. A plázába vagyunk Lisával és Sophiával. Elrángattak.

Eddig még csak egy boltban voltunk. A múltkori ruhakersgélôs eset után úgy gondolta Soph, hogy válasszam ki azokat amik legjobban tetszenek és próbáljam fel ôket. Eddig öt ruhát próbáltam fel de egyik sem tetszett magamon. Úgy hogy most megyünk egy másik boltba.

Ezt anyu ajánlotta azért, mert mondtam neki hogy nem akarok sokáig maradni ezért ajáljon egy jó boltot.

Amint megtaláltuk bementünk. Sok színû ruha volt, de olyan amilyet én elképzeltem egy sem. Nem is nézegettem tovább. Elindultam az egyik étterem felé, követtek Lisáék is.

-Ava nem folytatjuk?-kérdezte Sophi miközben leültünk az egyik asztalhoz.

-De csak éhes vagyok.-néztem az étlapot.

-Én is ezt mondanám.-szólalt meg Lisa.

A pincér pár perc múlva jött, és felvette a rendeléseket. Amint elment, elkezdtünk beszélgetni.

A beszélgetés közbe csak egy kis ideig félre néztem és kiszúrtam valamit.

-Az ott!-mutattam a szembe lévô kirakat felé. Sophiék megfordultak.

-Hol?-kérdezte Soph.

Felálltam és elindultam a bolt felé. Sophi követett.

-Bocsánat! Az a ruhát a kirakatban felpróbálhatnám?-kérdeztem a kasszánál álló piros pólóban lévô lányt.

-Persze, gyertek!-mondta... Molly. Igen, ez áll a névtáblán.
A bábút kiszedte a kirakatból, leszedte róla a ruhát és átnyújtotta.

-Köszönöm.-indultam el az öltözôk felé. Levetkôztem és felvettem nehezen a fekete színû ruhát. Ahogy kimentem az öltözôbôl, Sophi egybôl rám kapta a fejét és eltátotta a száját.

-Egy pillanat.-futott ki a boltból és Lisával az oldalán jött vissza.

-Ava ez csodaszép! A színe mindent visz.-mondta Lisa.

-Igen, nekem is nagyon tetszik.-mosolyogtam.
Megnéztem a címkét és a mosoly lehervadt az arcomról.-Ennyi pénzem nincs.

-Nem baj, besegítünk.-mondták egyszerre.

-Nem erre semmi szükség, akkor inkább keresek valami mást.-mentem vissza a fülkébe. Sophi visszahúzott.

-De kell!

-De ti még meg sem vettétek a ruhátokat.-néztem rájuk.

-Ha most besegítünk megvenni ezt a ruhát, te holnap eljössz velünk vásárolni.-mondta Soph.

-Köszönöm.-öleltem meg ôket.
Visszavedtem a ruháimat és mentem is a kasszához.

-Jó választás, biztos tetszeni fog a barátodnak is.-kacsintott rám Linda.

-Honnan tudja hogy van barátom?

-Gondolom.-mosolygott.

-Hát remélem neki is tetszeni fog és még egyszer köszönöm.-vedtem el a ruhámat. Visszamentünk az étterembe és utána hazamentünk.

_______________________________________

Éppen filmet néztem a nappaliba amikor megcsippant a telefonom.

Jackson: Hallom vásárolni voltál.

Me: És ezt ki mondta?

Jackson: Titok. Küldesz képet?

Me: Milyen kép kell magának?

Jackson: Nem vagyok öreg. A ruhádról, mi másról kellene kép?😏

Me: Nem kapsz.

Jackson: De miért?

Me: Mert nem.

Jackson: Rossz hangulatba vagy tündérkém?

Me: Nem.

Jackson: Hûha ez aztán meggyôzô volt...

Me: Stresszes vagyok ne haragudj.

Jackson: Nem haragszok.

Me: Hûha ez aztán meggyôzô volt...

Most tuti megbántottam. Miért vagyok ilyen hülye? Hülye Ava. Nálam nagyobb szerencsétlent még nem baszott a világ esküszöm. Most mit csináljak?

-Sophi!-kiabáltam fel az én barátnômnek.

-Igen?-jött le.

-Um figyi. Hogyan lehet kiengesztelni egy fiút?-néztem rá kínosan.

-Hát nem nagyon tudom. Eddig kétszer volt egy kis veszekedésünk de hamar megoldottuk.-vakarta a fejét.

-Ahhjjj. A csoki boldogítja ôket?

-Egy próbát megér.-vonta meg a vállát.

-Igazad van. Megyek lefekszek.-mondtam.
Felmentem, megmosakodtam és lefeküdtem aludni.

Bûntudatom van...

Ava ruhája valami olyasmi mint ami fent van⬆