Utálom Hogy Szeretlek ✔

22.

-Sophi siessünk mert késésben vagyunk!-szóltam az említettnek aki épp a cipőjét húzta. Kint Brad már ezerszer duudált nekünk.

-Mehetünk!-állt fel. Kifutottunk a kocsihoz és köszönés nélkül beültünk. Vagyis Sophnál és Bradnél volt egy kis nyálcsere.

A suli elött kiszálltam és míg Sophia bocsánatot kért barátjától, a fix hogy el fog késni, addig én már a folyosón rohantam az órámra.

_______________________________________

Jelentem, elkéstünk. Miután benyitottam a terembe és elnézést kértem, a tanár azt mondta idézem:
"Lehet kint tölteni ezt az órát ha már el tudott késni. Igazolatlant kap."

Sophi ugyan így járt és most a szekrényemnél szídja a tanárját.

-Hogy lehet valaki ilyen? Ez egy szipir...-kezdte Soph.

-Öhm nem akarlak félbeszakítani Sophia, de Jackson szerintem idejön.-mutatott Lisa az irányába.

-Nem hiszem.-néztem arra.

-Pedig tuti.-mondta Lisa.

-Tündérke beszélhetünk?-állt meg elöttem.

-Nem beszélhettek, jobb lenne ha elhúznál.-tette karba a kezét Soph.

-Soph nyugi. Majd késöbb beszélünk.-utaltam arra a lányoknak, hogy most egy kicsit menjenek el.

-Oké. Ha hozzáérsz én megöllek uncsikám.-méregette Lisa Jacket. Még egy utolsó csúnya nézést kapott Sophitól és a lépcsőnél el is tűntek.

-Miről akartál beszélni?-kérdeztem tőle és elkezdtem keresni a következő órára a cuccomat.

-Csak a korrepetálásos cuccról. Mikor legyen?-dőlt neki a mellettem lévő szekrénynek karba tett kézzel.

-Kedd és csütörtök. Mindkettő nap egytől háromig van időm.-csuktam be a szekrényemet.

-Oké. Tökéletes.-mosolyodott el.

-Jacky jössz már?-állt Jennifer Jackson mellé és közben engem méregetett.

-De megyek. Akkor ma is lesz vagy majd csak csütörtökön?

-Nekem mindegy.-vontam meg a vállam.

-Ma nem randira akartál vinni?-kérdezte Jennifer Jacktől. Randira? Ez fájt... de csak egy kicsit.

-Úgy látszik ma mégsem lesz óra.  Akkor csütörtökön.-intett és már el is mentek.

-Akkor csütörtökön.-suttogtam magam elé. Egy sóhalytással megfordultam és elindultam a következő órám felé.

_______________________________________

-Komolyan odament az a ribizli?-kérdezte Soph az udvaron sétálgatva.

-Aha.-haraptam bele a szendvicsembe.

-Hát én megtépem.-mondta Lisa.

-Lina sükett vagy?-állt meg elöttem hírtelen Jennifer.

-Milyen Lináról beszélsz?-kérdeztem

-Ez a neved nem?-nézett rám úgy, mint egy hülyére.

-Ava vagyok.-forgattam meg a szemem.

-Ugyan az.-legyintett.

-Mi kell?-kérdezte Lisa unottan.

-Csak annyi hogy ne legyeskedj Jacky közelébe. Nem szeret téged, sőt. Nem érsz neki semmit. Csak ki akar használni.-mosolyodott el.

-Tudod kit etess be ezzel.-mondtam.

-Felőlem ne hidd el. De ne menj Jack közelébe. Ez egy jó tanács.-ment el.

-Ez hülye. Ugye nem hiszed el azt amit neked mond Ava ugye?-nézett rám Sophi.

-Persze hogy nem.-erőltettem magamra egy mosolyt és bementünk a suliba.

Igazából nem tudom, hogy el e kellene hinnem. Jack sosem használni ki. Nincs is miért kihasználnia. Vagyis, igaz hogy minden este van valaki az ágyába de... de nem tudom. Lehetséges.

Egész nap ezen gondolkodtam. Órán nem figyeltem. A folyosón kétszer is neki mentem valakinek. Sophiék többször is kérdezték hogy mi lett velem de én csak annyit mondtam hogy fáradt vagyok. Végül is nehezen, de bevették.

Jacksont többször is figyetem. Párszor észre is vette. Ekkor csak kínosan elnéztem másfele.

A másnapom is így telt, majd a csütörtököm is. Csak akkor már találkoztam Jackel. Az órán nem volt semmi. Tanultunk. Nem is értem miért szerzett kettest és egyest. Remekül beszéli a spanyolt. Ezt szóvá is tettem. Azt mondta nincs ideje tanulni... tudjuk ki miatt.

Ma pedig lányos napot tartunk. Lakkozuk egymás körmét, megcsináljuk egymás haját meg ilyenek.

-Lányok, holnap Lukasnál buli lesz.-mondta Soph.

-És? Mennünk kellene?-kérdezte Lisa miközbe a hajamat fonta.

-Persze hogy! Nem hagyhatjuk ki! Lukasnak vannak a legjobb buliai!

-Akkor miért ne mennénk?-mosolyodtam el és belekortyoltam a kakaómba.

-Ez a beszéd! Lisa?

-Én nem akarok menni, de ha ti is, akkor én is.-mondta.

Ez után nem történt semmi érdekes.  Még filmeztünk és ennyi.

A szombati nap viszont nem gondoltam volna hogy így fog elsülni...