Utálom Hogy Szeretlek ✔

4.

-Mi féle alku?-fordult felém.

-Figyi, nem szeretem a tesit. És az az ötös is jó lenne. Ha év végén kitűnő bizim lesz, kaphatok egy kocsit. Ha most megszerzem ezt az ötöst akkor fixen megmaradhatok spanyolból év végéig és még tanulnom sem kell ezért az ötösért. Kérhetsz tőlem akármit. Bármit amit akarsz.-rám nézett és láttam a szemében hogy nagyon gondolkozik. Igazából tényleg nagyon kellene az az ötös mert nem nagyon van időm tanulni még így sem. Legalább már spanyolra nem is nagyon kellene. Így könnyebb lesz nekem.

-Oké, legyen. Nem tudom hogy még mit kérek tőled de még év végéig van időm, ugye?-szólalt meg egy idő után.

-Igen persze.

-Jó.-elkezdett csörögni a telefonja-Bocs ezt fel kell vennem. Majd hívj fel vagy írj, amit akarsz.-majd a kezembe nyomott egy kis cetlit amin gondolom az ő száma volt. Elindultunk két külön irányba. Ő a kocsijához ment én pedig vissza a suliba.

_____________________________________

-Szia-öleltem meg-Na milyen volt a francia?-kérdeztem Soph-tól suli után. Mivel nekem megint egy órával elöbb volt vége az óráimnak ezért megint a suli elött vártam.

-Ah még mindíg utálom a tanárt. Azt mondta írjunk egy esszét a francia forradalomról franciául. Ez bolond. Kettyós a nő.
Felnevettem. Elindultunk Sophi kocsija felé nevetve. Beültünk, nekem pedig megcsippant a telefonom.

Dean: Akkor még áll a holnap?

-Soph el is felejtettem! El kell mennünk ruhát venni holnapra!

-Jézusom én is elfelejtettem. Mindegy, először menjünk haza ledobni a cuccunkat és pénzért utána mehetünk.-bólintottam.

Ava: Persze, miért?

Dean: Csak hogy megbizonyosodjak róla hogy tényleg jössz.

Ava: Megyek, efelől ne legyen kétséged.

Dean: Oké. Akkor addig is Szia.

Me: Szia.

Mosolyogva szálltam ki a kocsiból és táncikálva mentem be a házba.

-Hát téged mi lelt lányom?- nézett rám anya nagy szemekkel a konyhából.

-Csak boldog vagyok.-mosolyogtam még mindíg. Felfutottam a szobába és elkezdtem előszedni a pénzt a párnámból. Igen, a párnámban tartom a pénzt.

-Csak nem Dean írt?-jött be Soph is a szobámba és fel-le húzkodta a szemöldökét.

-De.-mondtam.

-Csajszikám... Induljunk vásárolni.-tartotta fel a pénztárcáját és már indult is kifele. Beletettem a pénztárcám és a telefonom a táskámba és én is elindultam le.

______________________________________

-És ez?-kérdeztem Sophitól amikor felpróbáltam már a huszadik ruhát. Két órája szenvedünk, öt boltot bejártunk és még mindíg semmi. Nem hiszem el.
Sophi megrázta a fejét nemtetszéséül.

-Nem az igazi.-mondta.

-Ugyan ezt mondtad a többi húszra is.-forgattam meg a szemem.

-De ha egyszer nem az.-emelte fel a kezét amolyan "ez van, mit tegyek?" módon.

-Oké eddig azt próbáltam amit te kértél, most keresek egy olyat amilyet én akarok.-indultam el megkeresni azt a ruhát amit egy órával kinéztem magamnak. Azért nem vettem el megpróbálni mert B tervnek akartam megtartani. Eljött az ideje a B tervnek.
Levettem az akasztóról és bementem vele az öltözőbe.

-Na ehhez mit szólsz?-kérdeztem félve és elindultam a tükörhöz.

-TÖKÉLETES!-sikított fel.
Amint megláttam magam a tükörben tudtam hogy megvan.

-Ezzel kellett volna kezdenem.

______________________________________

-Ahh elfáradtam.-mondtam Sophnak miközben befeküdtem az ágyba.

-Én is.-dőlt be mellém.

-Köszi hogy eljöttél velem.

-Alap dolog A.

Sophival még megnéztünk egy filmet majd éjfél körül elaludtunk.

Ava ruháját legfelül találjátok;)