Utálom Hogy Szeretlek ✔

19.

A Bál napja

Reggel izgulva keltem fel és készülôdtem el Sophiával együtt. Komolyan olyan nagy mosollyal ültem be Jack mellé a kocsiba, hogy Jack meg is kérdezte mi a bajom. Nem tetszik ez a bálos ötlet de mégis izgulok és jó kedvem van.

Most éppen Sophival megyünk haza a suliból és a parkba készülünk. Jacket én kértem meg hogy most had menjek Sophival haza. Megengedte természetesen. A suliba mindent megbeszéltünk már Jacksonnal. Mivel hatkor kezdôdik a bál és tízig tart, ezért ô hétkor akar odaérni ami ellen nekem nem volt semmi kifogásom. Hét óra elött pár perccel jön értem.

-Hé, Soph. Nem megyünk be inkább valamit enni? Miután elkészültünk nem akarok enni de bál elött viszont bekapnék valamit mert éhes vagyok.-néztem a deszkázó Sophiára.

-De mehetünk. Én is éhes vagyok.
Így elindultunk az egyik kajálda felé.

_______________________________________

-Gyönyörûek vagytok.-monda sírva anya, mikor már elkészülten a bálra, mentünk le a lépcsôn. Leérve megöleltem anyát, utánam Sophi is.

-Apa nem tudott jönni?-kérdeztem körülnézve.

-Itt va...-jött ki a konyhából. A villa amivel éppen evett, kiesett a kezébôl és lefagyott. Sophiával közöttünk kapkodta a tekintetét és pár pillanat múlva megölelt minket- A lányom és a fogadott lányom. Az én lányaim.-kezdett el ô is sírni.
Sophival többé-kevésbé visszatartottuk a könnyeinket és beálltunk a családi fotóhoz.

-Max!-szólt anya az említettnek. Max gyorsan futott le a lépcsôn és Sophi elött megállva kezdett el jópofit vágni. Amint meglett a családi kép, dudálád hallattszott kintrôl.

-Megjöttek.-mondtam.

-Érezzétek jól magatokat.-integetett anyu. Sophival gyorsan felvettük a bôrdzsekiinket és kimentünk a kocsikhoz. Jack és Brad szinte egyszerre szálltak ki és végigmértek minket. Jack minden moccanását figyeltem. Izgulva vártam a reakcióját.

Ô megint csak jól nézett ki. Fekete ing, amin az elsô három gomb nincs begombolva, egy fekete farmer és egy fekete sportcipô. Haja ismét össze-vissza állt de ez tette ôt aranyossá. Zsebretett kezei a pimaszságát jelképezi és mennyire jól áll neki. Kék szemei csak úgy világítottak a fekete haja, szette között.

Kicsit megigazítottam az éjfekete ruhámat, ami alól kilátszott a sportcipôm. Begöndörített hajamat megborzoltam és elindultam Jack felé.

Megálltam elötte és felnéztem rá. Nyitott szájjal meredt rám.

-Baj van?-kérdeztem mosolyogva.

-N-nem dehogy.-rázta meg a fejét- Csodaszép vagy.-mosolygott rám. Lehajtottam a fejem és beültem a kocsiba. Elindultunk Sophiék után. Az úton nem beszélgettünk de láttam és éreztem, hogy Jack néha rámpillantgat.

A suli elött több kocsi volt, mint amikor tanítás van. Míg Sophiék valahol elöl találtak helyet, mi hátul parkoltunk le.

-Akkor vágjunk bele.-mondta Jack és kiszálltunk a kocsiból.

Beérve a suliba, a folyosókon csak pár ember lézengett. A tornateremben tombolt a zene és az egész tömve volt. A szememmel egybôl Sophit kezdtem keresni. Nem volt rá szükség, fel is bukkant Braddel az oldalán.

-Mi most elmegyünk Avával valami üdítôért. Egy óra múlva a táncparketten találkozunk fiúk.-kiabálta Sophi. Elkezdett az italok felé húzni, majd töltött két pohár... nem tudom mit.

-Ugye nincs benne relytett alkohol?-szagoltam meg.

-Nem nincs. Sajnos.-ivott bele a löttybe Soph.