Utálom Hogy Szeretlek ✔

18.

Úton vagyok a közeli kisboltba. Jacknek veszek valami csokit, de még azt sem tudom hogy milyet szeret, sôt még azt sem tudom hogy egyáltalán szereti-e. Mondjuk a csokit ki nem szereti?

Annyira izgultam ma reggel hogy már hat órakor fent voltam és készülôdtem. Pedig csak a kisboltba jövök. Na meg utána Jackékhez.

Igazából lehet azért izgulok mert Jackékhez megyek. Mindegy. Nyugi Ava.

Bementem a boltba és megkerestem a csokis kis részt. Nem volt sok féle.

-Milyet vegyek neki?-tettem karba a kezem a csokikat nézve.
Mellém sétált egy pocakos lány. Kábé 19 éves lehetett.

-Uu hányadik hónap?-néztem a lányra. Nem tehetek róla, imádom a babákat.

-Hatodik.-mosolygott rám.

-Gratulálok.-mosolyogtam vissza rá. Csak úgy sugárzik ez a lány.

-Köszönöm.-mondta és elvett egy sima csokit a polcról.

-Szívem siessünk, nem akarok elkésni.-szólt a lánynak az ajtóból egy srác.

-Megyek már!-szólt vissza-magadnak veszel?-nézett a csokikra.

-Nem, a barátomnak lenne, de nem tudom milyet szeret.

-Ebben segíthetek. Az én vôlegényem az epreset szereti, ahogy az öcsém is és a legtöbb fiú is akit ismerek, úgy hogy próbáld meg azzal.-adta a kezembe a csokit.

-Köszönöm...

-Marry vagyok, Marry Adams.

-Ava Black.-ráztunk kezet- Akkor köszönöm a segítséget Marry.-indultam el a kasszához. Gyorsan kifeizettem és elindultam Jackhez.

_______________________________________

Itt állok már egy ideje Jacksonék ajtaja elött de nem merek bekopogni.

Nem lehet semmi gáz. Nem is biztos hogy itthon vannak a szülei. Ne parázz már Black. Minden oké lesz.-nyugtattam magam.

Bekopogtam.

Lábdobogás és ki is nyílt elöttem az ajtó.

-Tündérke ennyire hiányoztam?-dôlt az ajtónak Jack.

-Persze.-forgattam meg a szemem-Ezt neked hoztam.-nyújtottam át neki a csokit.

-Miért kapom?-vette el.

-A tegnapiért. Ne haragudj.-néztem fel rá bociszemekkel.

-Nem haragszom tündérke.-ölelt meg-Gyere be. Nincsenek itthon anyámék.-indultunk be.

-Ó hála az istennek.-mondtam halkan.

-Mi?-kérdezte Jack.

-Mi? Ja semmi.-néztem fel rá mosolyogva.

-Oké. Öm mindjárt jövök, csak átöltözök, utána elmehetünk kajálni mert éhes vagyok.-indult fel.

-Oké.

-Addig érezd otthon magad.-tûnt el az egyik szobába.

Körülnéztem és elindultam az egyik szekrény felé amin képeket láttam. Felvettem az egyiket és elmosolyodtam. Ezen Jack volt, egy kiskocsival a kezében, kisgyerek korában. Aranyos. Felvettem egy másikat. Ezen már (gondolom) Jack anyukája, Jack és még egy lány van.

-Mehetünk?-jött le Jack.

-Igen.-letettem a képeket és kiindultunk Jack kocsijához. Beültünk és elindultunk egy reggelizôhöz.

_______________________________________

Most ment el a pincér a rendelésekkel. Jackel eddig nem sokat beszéltünk úgy hogy próbálom megtörni ezt a kínos csendet.

-Szóval holnap van a bál.

-Igen.-mondta.

-Van valami terv?-kérdeztem.

-Hát féltékennyé kell tenni Jennifert. Táncolunk meg ilyenek. A király és királynô választást meg úgy is mi nyerjük úgy hogy onnan már sima ügy lesz.-dôlt hátra.

-Értem. Akkor még holnap és vége van a kamukapcsolatunknak.-mondtam. Bólintott.

-Ahogy a szerzôdés írja.

Többet nem beszéltünk. A pincér kihozta a rendelésünket. Miután végeztünk, Jack haza dobott, utána már csak tanultam és filmeztem egész nap.

Megint egy rövid rész, viszont a kövi résztôl beindul a sztori úgy hogy igyekszem minnél elöbb hozni.( * - *)