That's My Way

13 rész

3:16 hirtelen kipattantak a szemeim. Feltűnt , hogy be vagyok takarva, de Chris sehol sincs. Felültem az ágyba, de nem volt rendben a hasam. Ebből baj lesz. Kiszaladtam a fürdőbe és körbeöleltem a wc-t.
Lassan felálltam és megmostam az arcom. Kinéztem a nappaliba, láttam Chris egy boxerben fekszik elnyúlva a kanapén. Odasétáltam és betakartam egy takaróval. Csendben álltam mellette és néztem ahogy alszik. Lassú ritmusra emelkedik fedetlen mellkasa.
Befeküdjek mellé? Vagy inkább hagyjam. Gondolatmenetemet megzavarta, hogy megmozdult a kanapén. Szerencse nem kelt fel így gyorsan bemásztam mellé. Hátához bújtam majd a karomat finoman átfűztem az ő karja alatt.
Chris percekkel később megmozdult és hátra nyúlt így véletlen a fenekem fogta meg.
-Hát te?-szólat meg rekedtes mély hangján.
-Zavarlak?
-Nem, dehogy is. -megfordult velem szembe majd derekamat megfogta és magához húzott. Nyakába fúrtam az arcom. Kezemet végigsimítottam a hátán. Éreztem hogy kirázza a hideg érintésem alatt.
-Fázol?
-Hideg a kezem? -pillantottam fel rá.
-Kicsit. -mondta halkan.-Dugd be a takaró alá.-felhúzta magunkra a takarót majd derekát átölelve jobban hozzá bújtam.

A nap besütött a hatalmas ablakokon. Chris combjára volt feltéve a lábam, mellkasán pihent a fejem és hasán a kezem. Ő a karomat fogta egyik kezével a másik keze a hátamon pihent.
Kinyitottam a szemeim és csupasz felsőtestével szembesültem. Lassan próbáltam kibújni karjai közül, nehogy felébresszem.
-Ne menj el. Maradj még. -nyöszörgött, majd lepillantottam rá. -Jó reggelt.-suttogta halkan.
-Jó reggelt neked is.
-Hogy érzed magad?
-Jobban, este volt egy köröm a mosdóba.-fúrtam az arcomat a mellkasába.
-Mért nem szóltál?
-Aludtál már, nem akartalak felkelteni.
-Bármikor felkelthetsz.-simította meg a hajam.  Zavarba jöttem ahogy a bőrünk összeért. Lángolni kezdett az egész testem.
-Csinálok egy kávét. Kérsz?
-Igen, elfogadom.
-Maradj itt.-Chris felkelt a kanapéról de én gyorsan el is pillantottam róla.- Párna sajnos nincs így előre is elnézésed kérem.
-Semmi baj.
Felkelt majd felém fordult.
-Ne legyél ennyire zavarba. -mosolyogott rám.
-Megpróbálok, csak nem szoktam meg, hogy így flangálsz előttem. -mosolyodtam el halványan.
-Gyere, had öleljelek meg.- húzott fel a kezemnél fogva. Leléptem a kanapéról és átöleltem. -Sajnálom az estét.-suttogta halkan.
-Semmi se történt.
-Köszönöm, hogy idebújtál az este.-bújt jobban hozzám. Ezzel csak az az egy baj volt hogy csípőjét nekem nyomva megéreztem férfiasságát és lángba borult az arcom.
Csendben álltam ,reszketett mindenem ahogy erős teste hozzám ért és tartott a karjai közt. Mellkasára döntöttem a fejem és hallgattam szívverésének ritmusát.
-Bújj vissza hozok kávét.
Visszadőltem a kanapéra és nyakig felhúztam a takarót. Félve felé pillantottam és végigmértem. Izmai megfeszültek ,széles háta mögött én ki se látok mikor elém áll, olyan aprónak érzem magam mellette és törékenynek. Teljesen megfeledkeztem arról hogy bámulom őt .Chris kék szemei villantak a tekintetembe.
-Tetszik? -mosolyodott el és hátra pillantott rám. Én hirtelen elbújtam a takaró alá.
Hallottam lépteit, hogy közeledik irányomba. Letette a bögréket az asztalra majd megállt mellettem. Én mozdulni se mertem a takaró alatt. Chris felém mászott, combjai közé fogta a lábaim majd fejem felett megtámaszkodott a kanapé karfáján. Óvatosan lehúzta az arcom elől a takarót.
-Meg vagy.-mosolyodott el . Finoman állam alá nyúlt és felemelte a tekintetem. Lepillantott az ajkamra majd ismét a szemembe nézett. Megharaptam az alsó ajkam majd én is lepillantottam az ajkára.
Hangos kopogás szakította félbe ezt az igen zavarba ejtő pillanatot. Hirtelen kimásztam Chris alól.
-Chris bácsi jössz hó csatázni? -kiabált hangosan Stella az ajtó túloldaláról.
Beszaladtam a szobámba és elkezdtem öltözni. Chris felkapott egy nadrágot és egy feslőt majd beengedte Stellát a házba.
-Ti még nem keltetek fel?
-Még csak most fogunk kávézni igen.- nevette el magát Chris.
-Ava hol van?
-Bent van a szobájában.
-Szia Stella.-köszöntem kedvesen az apróságnak.
-Ava.- szaladt oda hozzám és átölelt.-Jössz te is játszani velünk?
-Persze csak megiszom a kávém. Kérsz forró csokit?
-Igeeen.
-Már is csinálok.-hallottam meg Chris hangját mögülem.
-Köszi.- pillantottam felé. Chris a konyhában a pultnál állt és figyelt. Zihált. Rendeznie kellett neki is a lélegzetvételét, csakugyan mint nekem. Belekortyoltam a kávéba, valami fenséges volt az íze. Nagyon kellett már. A pohár mögül láttam, hogy Chris is ugyan így tesz ,figyelt engem. Nagyon furcsa érzés fogott el. Nem tudtam hova tenni. Az előbb ami itt történt. Mi barátok vagyunk. Tudat alatt meg imádtam, vágytam érintésére, közelségére.
Ava az isten szerelméért fejezd be ezt az ábrándozást. Van egy csaj aki bejön neki, ez csak gyakorlás neki. Nem kellenél neki csak talán egy két menetre. Elkeseredve letettem a bögrém az asztalra. Stella épp a konyhában beszélget Chrissel, én ezalatt ellopakodtam a szobámig. Becsuktam halkan az ajtót és az ágy szélére roskadtam.
Istenem mibe mentem én már megint bele. Nem akarom ugyan azt átélni mint...
-Hahó, bejöhetek?-kopogott Chris az ajtón.
-Gyere.-gyorsan pakolászni kezdtem, hogy ne lássa az arcomon, hogy kétségbe estem attól amit gondolok, hogy lehet, hogy ez egy újabb rossz pillanat lesz az életemben. Lehet fel kéne hívjam Miát és megbeszélni vele a dolgokat, hátha tud a segítségemre lenni.
-Hé, minden rendben?-érintette meg a hátam.
-Ühüm.-bólogattam csendben.
-Látom, hogy van valami.-simította a fülem mögé a hajamat.
-Minden rendben.-erőltettem mosolyt az arcomra majd elléptem mellőle és Stellába botlottam. Haját megsimítva eljöttem mellette és felvettem a kabátom.
-Na megyünk? -pillantottam hátra.
-Igeeeen.-kiabálta az apró leányzó .Chris aggódó pillantása fúródott a tekintetembe. Gyorsan elfordultam és kimentünk a házból.
Stella előttünk boldogan ugrándozott a hatalmas hóban. Chris mellém ért és megsimította a karom.
-Mi a baj?-hajolt közelebb.
-Nincs semmi, minden oké, tényleg.
-Elnézést mégegyszer a tegnapiért.- nagyot nyeltem és próbáltam nem visszagondolni az estére.
-Talált.- kiabálta Stella örömébe. Chris hátán landolt egy hógolyó.
-Gyere csak ide.-futott utána. Csendben ácsorogtam egy darabig, majd megfordulva egy turistaösvényt láttam meg. Elindultam arra, nem megyek úgyse végig rajta, csak megnézem mi van ott.  Csendben sétáltam, messziről hallottam Chrissék nevetését, ami egyre jobban távolodott, ahogy lépkedtem az ösvényen. Jól esik ez a kis egyedüllét. Tudok gondolkodni. Ahogy sétáltam a hatalmas fák között megláttam pár méterrel odébb egy papírt az egyik fa törzsére kirakva. Egy lány volt a képen.
Eltűnt.
Rossz érzés fogott el. Lehet vissza kéne menjek Chrisshez. Gyors léptekkel indultam visszafele. Szembe jött velem egy férfi. Igyekeztem elsietni mellette, fel se nézve rá.
-Hova sietsz gyönyörűm. -ragadta meg a karom.
-Eresszen el.
-Ne kiabálj. Csak szólni akartam, hogy ne siess ennyire, meg fogod ütni magad.-furcsa volt nekem a pasas nagyon, mi van ha ő tüntette el azt a lányt.
-Engedjen.-szakítottam ki a kezem a tartásából. Elsiettem mellőle, de hallottam még utolsó szavait amit nekem célzott.
-Úgy is megtalállak.
Szívem zakatolt, pánikba estem, olyan érzésem volt mintha még most is figyelne a pasas, pedig már rég otthagytam. Hátrafele nézve nyugtattam magam, hogy nem jön utánam. Visszaértem ahonnan szétváltunk. Reszkettem. Remegtek kezeim, lábaim. Hirtelen egy hógolyó csapódott a hátamnak.
-Megvagy.-kiáltott rám Chris miközben elkapta a derekam.
Hangosan felsikítottam. Az összes vér kiszaladt a testemből, annyira megijedtem, hirtelen azt hittem, hogy az a furcsa fazon lesz az.
-De hülye vagy.-löktem el magamtól.
-Hé.-nézett rám értetlenül, én távolabb jöttem tőle idegesen. Minek kell ijesztgetni a másikat, ez mért poén?
-Visszamegyek a szállásra.-mondtam ingerülten.
-Ne menj.-ragadta meg a karom.-bocsánat.
-Hagyj.-rángattam ki a kezei közül a karom. Elindultam vissza a szállásra. Chris utánam sietett.
-Bocsánat.-kiabált rám és megállt előttem.
-Minek kell ijesztgetni, mért a mániád ez?
-Elnézést, nem akartam, nem tudtam, hogy így érint.-láttam rajta, hogy ideges ő is.
Eljöttem mellette és visszasiettem a házhoz. Lerángattam magamról a kabátom és a konyha fele vettem az irányt. Kitöltöttem a tegnap megnyitott borból és a fürdőbe indultam. Magamra zártam az ajtót,majd  telefonomon kikerestem Mia számát és kihangosítottam.
-Sziaaaa, jaj de jó, hogy hívtál. Hogy vagy?
-Szia, szarul. Én ezt nem bírom.
-Mi történt?
-Én mindig csak olyan pasikba futok bele akik csak kihasználnak. De mért? Ki van írva a homlokomra, hogy csak ilyeneket keresek vagy mi?-kiabáltam ingerülten. A fürdő ajtónál állt Chris nekidőlve az ajtó mellett a falnak. - Gyakorolnál velem? -próbáltam Chris hangját utánozni.-Nem elegem van, rohadtul. Csak a szex kellene neki és ennyi. Semmi más. Most is sétálni mentem erre egy fazon meg mondta h meg fog találni. Persze az is rám tör majd mindjárt és kinyír, mint a csajt a képen az erdőbe. Én is majd ott leszek kiplakátolva.  Mia rohadtul elegem van ebből az egészből.
-Ácsi, Chris csak szexelni akar? Nekem más jött le abból ahogy néz.
-Színész, jól előadja magát.
-Nyugodj le, beszéljetek nyíltan. Megmondta, hogy csak erre kellesz?
-Nem, de megcsókolt, utána tudod mi a következő lépés.
-És csinált bármit is?
-Nem mert leállítottam.
-Beszéljétek meg. Ez a biztos. Amúgy meg milyen fazon az erdőbe? Milyen csaj?
-Volt egy papír az egyik fán, hogy egy lány eltűnt ,eljöttem inkább onnan, aztán egy pasi elkapta akarom, kértem hagyjon békén, aztán mikor jöttem el mondta, hogy úgyis meg fog találni. Szóval remek, jöjjön, ennél jobb nem lehet.
-Maradj Chrissel.
-Nem akarok, furcsa. Tegnap is olyan volt, mintha szerelmet akarna vallani, leginkább ahhoz tudtam volna hasonlítani, de nem mondta ki, hogy szeret, csak, hogy örül, hogy találkoztunk, nem tud aludni, hogy ne gondoljon arra mi történt aznap, boldoggá teszem, megnevettetem, stb.. ilyen nyálas szarságok. Gondolom ezekkel szokott csajozni. De mivel van egy csaj akit kinézett mondja annak, ne nekem. Ezért is mondtam neki, hogy gyakorolsz?
-És mi volt a válasz?
-Az hogy gyakorolhatnánk többször.
-Nem gondoltál még arra, hogy te lennél az a lány?
-Nem. Ha meg esetleg igen, akkor mondja meg. Ne mondja azt, hogy fél az elutasítástól.
-Lehet tényleg fél. Ne legyél rá mérges. Próbálj meg megnyugodni.-Chris elkeseredve eljött az ajtótól. Kisétált a konyhába és a hűtőt kinyitva talált egy üveg whiskyt. Kettő pohárral meg is ivott  egyből, majd kiment a teraszra. Kivitte a poharát és az üveget is, majd rágyújtott egy cigire.
-Hhhh megpróbálok, de ezt akkor se értem. Legyen férfi és mondja meg akkor.
-De ha tart attól, hogy elutasítják, akkor érthető a félelme. Meg gondolom meg akar már állapodni, szeretne gyereket.
-Ne is mond, folyamatosan ezen gondolkozik, hogy szeretne gyereket, szeretne apuka lenni.
-Hát akkor meg? Biztosra akar menni, hogy jól dönt-e. Azt is figyelembe veszi kitől akar majd gyereket. Nehéz döntés. Ne gondold azt szerintem, hogy ki akar használni, azt már rég megtette volna. Így is nehéz neki, mert gondolom, hogy vágyik az együttlétre, de tartja magát, mert úriember.
-Hhhh lehet. Nem akarok csalódni. Nagyon kedvelem őt. -mondtam elkeseredve.
-Kedveled vagy szerelmes vagy?
-Nem tudom.
- Megkérdezem újra. Kedveled vagy szerelmes vagy? 
-Nem tudom Mia.
-Érzel valamit is a közelében?
-Igen. Lángol a testem mikor megérint, gyomrom görcsbe rándul mikor hozzám szól, rám néz.
-Élvezted amikor megcsókolt? Őszintén válaszolj.
-Igen.
-Vágytál rá?
-Igen.
-Menj és beszélj vele. Nyílt lapokkal.
-Hhh rendben.
-Hívj majd ha van még valami.
-Rendben, köszi.
Bontottuk a hívást. Megittam a maradék boromat, majd kimentem a nappaliba. Láttam Chris kint cigarettázik a teraszon. Odamentem az ajtóhoz. Halkan kopogtam az üvegen, de meg se fordult. Kinyitottam az ajtót résnyire.
-Nem jössz be?
Elnyomta a cigit, majd rám se nézve bejött.
-Chris.-mentem oda hozzá.
-Ha azt hiszed, hogy csak szexre kellesz kurvára tévedsz. Már rég lefeküdtem volna veled. De rohadtul nem erről van szó. Sajnálom, hogy ennyire tartok az egész dologtól. Nem vagyok az a rámenős típus. Sajnálom nem tudtam, hogy neked az jön be aki egyből a második alkalomnál alád nyúl és gerincre vág.-ordított velem kiborulva.
-Chris beszéljük meg. -lángolt az egész testem, összefacsarodott a szívem, ahogyan kiabált velem.
-Hallottam mindent ,amit beszéltél Miával.
-Nem tudom mit akarsz. Nem akarok csalódni, emlékszel, hogy jártam múltkor is. Nem akarom újra azt átélni.-emeltem fel a hangomat én is, de megremegett.
-Hagyjuk. -fordult el és töltött magának még egy whiskyt.
-Ne igyál ennyit.
-Mert? Mért, mi lesz? Anyuci megbüntet?-nézett rám dühösen. Kivettem a kezéből a poharat. -Ha iszok akkor bátrabb leszek, az tetszeni fog? Ha nem nyálas és romantikus vagyok .Az ezek szerint nem jött be. Mert így szoktam csajozni.- szemei szikrákat szórtak idegességében. Láttam rajta nagyon fájt neki amit hallott.
-Chris nem tudom eldönteni mit szeretnél. Beszéljük meg. Terítsük ki a lapokat. Legyünk őszinték egymással.-csuklott el a hangom.
-Én eddig is az voltam. Te nem mondasz semmit. Elmondtam őszintén tegnap is. Meg is csókoltalak, mert azt akartam.
-Utána meg kérdezted, hogy gyakorolok-e még veled.
-Igen, mert szerettem volna veled még csókolózni. Mert vágyom rád. Vágyok az ajkaidra.- sütötte le a szemét. Hajába túrt idegesen. Felpillantott rám majd odébb sétált.
-Chris.-mentem utána.
-Mit akarsz? Ne legyek romantikus rendben. Vagy egyáltalán nem akarod, mert barátok vagyunk. Elmondom mit akarok, akartam. -elhallgatott, nézte a szemeimet, zihált az idegességtől.-Téged akarlak. Tessék kimondtam. Zavar gondolom a korkülönbség, az is hogy nem vagyok rámenős, de most már tudom, hogy abba kell hagyjam. Mert nem akarod. Felfogtam. Nem is erőltetem ezek után.-megfogtam a karját.
-Chris nekem tetszett amit csinálsz. Nem volt vele bajom. Csak összezavarodtam. Nem tudtam, tudom mit szeretnél. Tényleg az lenne ami, vagy csak egy -két menetre kellenék.
-Szerinted ha arra kellenél már nem tettem volna meg?
-Megtetted volna?
-Igen, már rég. Nem vagyok egy nyápic alak, akár mennyire is azt hiszed.
-Sajnálom Chris.-töröltem le egy könnycseppet az arcomról.
-Én is. -ellépett mellőlem és a fürdőszoba irányába ment. Én csendben leültem a nappaliba a kanapéra. Elszomorodtam, kezeimbe temettem az arcom. Percekkel később erőt véve magamon felkeltem és a fürdő ajtóhoz mentem. Halkan kopogni kezdtem. Megpróbáltam kinyitni, de bezárta belülről Chris. Leültem az ajtó mellé összekuporodva, térdeimet magamhoz öleltem. 
Kattan a zár.
-Mondjad?-Chris csípője köré volt tekerve a törölköző, végigmértem szomorúan. Mellkasán pár vízcsepp csorgott le lassan. Feltápászkodtam majd közelebb álltam hozzá.
-Szeretnék veled erről az egészről beszélni. -folytak végig az arcomon a sós könnyek.
-Hhh mit beszéljünk? Te nem akarsz semmit se, felfogtam. Barátok vagyunk és ennyi. Nem fűzök ehhez több dolgot, érzelmet. -karját megfogva közelebb húztam, majd megcsókoltam. Chris finoman eltolt magától, jelezve felém, hogy hagyjam abba, mert így jobban fáj neki.
-Kérlek.-nyögte elkeseredve.
-Nem, Chris. -majd újra megcsókoltam. Habozott pár percig, de végül bele ment a játszmámba. Neki tolt a falnak, combjaimnál fogva megemelt. Hevesebben kezdett csókolni.
-Ez így tetszik? Ezt akarod?-zihálta dühösen.
-Téged akarlak Chris.-karmoltam meg a hátát.
-Nem, engem nem akarsz. Te csak ezt a durva, erőszakos..-ajkába haraptam majd újra megcsókoltam. Nyelvét megéreztem a számban. Felültetett a mosdóhoz a pultra. Combomat csípője köré szorítottam. Elszakadt az ajkamtól. Megtámaszkodott mellettem a pulton.
-Én tényleg, tiszta szívemből mondtam azokat amit. Tényleg fontos vagy nekem. Tetszel nekem, téged akarlak. Nem tudlak kiverni a fejemből. Fáj igen is fáj, hogy nem vagyok jó neked.
-Azért mondtam azt amit, mert nem tudtam, hogy amit az előbb mondtál tényleg azt érzed. Féltem, hogy újra pofára esek. Hogy kihasználnak, hogy csak egy-két alkalomra leszek jó. Hogy nem is én vagyok az a csaj akiről beszélsz mindig.
-Nem használnálak ki soha. Soha nem tenném.-nézett fel a szemembe. Csillogott a tekintete, egy könnycsepp legördült az arcán. Finoman letöröltem. Ujjaimat lassan végighúztam állkapcsa vonalán, bőre érintésem alatt megfeszült, majd lassan a mellkasára csúszott a tenyerem.
-Érzed?-szíve heves ütemet diktált tenyerem alatt.
-Te az enyémet?-fogtam meg a kezét és a mellkasomra tettem.
-Érzem.-simította meg a nyakláncom ,lepillantottam kezére majd ismét fel rá. Keze finoman felcsúszott a nyakamra és lágyan közelebb vont magához. Finoman puszilgatta az ajkam, majd egyre hevesebben csókolt. Nyaka köré fontam a kezeim. Chris finoman végigsimította a combjaim, majd fenekemet megmarkolva csípőjének húzott. Kezem lecsúszott a karján majd a csípőjén megakadt. Egy percre elszakadtam az ajkaitól és lepillantottam az ölébe. Férfiassága keményen az ölemnek feszült.
-Tőled ilyen.-nyelt egy nagyot Chris. Felpillantottam a szemeibe. Vágytam rá, de féltem is, nem tudom mitől, de reszkettem. Látta rajtam, hogy hezitálok. -Nem kell most ha nem akarod, nem erőltetek semmit. Kivárom, amikor te szeretnéd. -ettől a mondattól fogalmazódott meg bennem, hogy szerelmes vagyok. Teljesen elcsavarta a fejem.
-Nem akarom, hogy szenvedj.
-Ha veled vagyok, nem érzek se bánatot, se kínt, se szenvedést. -megpusziltam a száját. - Felöltözök és utána csinálhatunk bármit.
-Rendben. -Chris hátrébb lépett tőlem majd a boxeréért nyúlt. -Előtted öltözzek vagy levegyelek és ki szeretnél menni?
-Öltözz nyugodtan.
-Rendben.
-Ha csak nem vagy szégyenlős.-mosolyodtam el.
-Nem vagyok az.- visszasétált hozzám és megállt előttem. Kikötötte a törölközőt és leengedte az anyagot a földre. Egy ideig nem mertem felnézni. Éreztem, hogy lángol az arcom. -Te viszont az vagy.-simította meg az arcom majd az államat megfogta és maga felé irányította a tekintetem. Szemeit néztem hosszasan, majd lassan elkezdtem lefele haladni. Mellkasán, karjain, hasán végül megakadt a tekintetem férfiasságán. Chrissen látszott, hogy megfeszül a teste ahogy végigmérem. Hüvelykujját az ajkamra tette. Lassan végignyaltam az ujját közbe felvillantak a szemeim az övébe.
-De rossz vagy.-sziszegte halkan. Állkapcsa megfeszült ahogy nézte a nyelvem.
-Én nem vagyok rossz. Te teszel azzá.-mosolyodtam el.
-De ez így már kínzásnak minősül.-suttogta, majd közelebb hajolt.
-Ez? Neeem, dehogy is . Ez mindősül annak.-finoman bekaptam a hüvelykujját majd megszívtam.
-Megőrjítesz. -sóhajtotta halkan.
-Tetszik?
-Igen.-hajolt közelebb. Kihúzta a számból az ujját majd hevesen megcsókolt. Felemelt a pultról és elvitt a hálószobába. Óvatosan letett az ágyra majd felém mászott.
-A nadrágod kint maradt.
-Francba. Majd kimegyek érte. -ajkaimra tapadt a szája majd egyik kezével felhúzta a pólóm alját. Csípőmet magához szorította. Nyakamon lassan haladt lefele és lágy csókokat hintett rá. Finoman beleharapott, ettől halk nyögés tört fel a torkomból. Hajába túrtam.
-Chris.-sóhajtottam halkan.
-Tessék?
-Várj egy picit.
-Rendben, persze. -felpillantott rám, összeszorítottam a szemeim. Vágytam rá, akartam őt, kívántam.  Chris mellém feküdt.
-Kínzás.-suttogtam halkan.
-Tudunk ezen segíteni, ha szeretnéd.-mosolyodott el halványan.
Viszonoztam felé a mosolyt, de mikor elgondolkodtam, hogy tényleg vágyik rám? Egy ilyen tökéletes pasi? Én is vágyok rá, de én nem vagyok bombázó, nem nézek ki úgy mint a többi nő akivel együtt volt. Lesütöttem a szemeim.
-Mi a baj?-felkeltem mellőle, megdörzsöltem a szemeim.- Hé, rosszat mondtam?
-Nem dehogy is.
-Nem baj ha még nem akarsz, kivárom. -mosolygott rám biztatóan.
-Biztos?
-Igen.-hajolt oda a fülemhez. Megpuszilta az arcom és felállt mellőlem. Átment a fürdőbe és felvette a boxerét. Mikor visszajött az ajtónál megtámaszkodott és onnan figyelt.
-Gyere ide.-nyújtotta felém a kezét. Felkeltem és odasiettem hozzá. Szorosan hozzábújtam. Magához ölelt, arcát a nyakamba fúrta. -Lenne kedved egy fürdőzéshez?
-És a többiek?
-El lesznek, ne aggódj ezen. Gyere.- keze lecsúszott a kezemre és maga után húzott.
-Át kellene öltöznöm.
-Gyere, nem kell. Vagy szégyenlős vagy? -kacsintott rám huncut mosollyal az arcán.
-Kicsit.-pirultam el zavaromban.
-Nem kell, gyönyörű vagy.-mért végig tekintetével.-Segítek.-fogta meg a csípőm.
-Hát jó .-remegett meg a hangom, majd zavartan elfordultam.
-Ne félj, nem bántalak.- suttogta halkan a fülemhez hajolva. Kibújtam a felsőmből. Chris mögém állt, hajamat elsöpörte majd hátamnak simult mellkasa.
-Segítek a nadrágban. -csípőmre tolta a kezét és lassan letolta a nadrágom. -Csinos -időzött el a fenekemet nézegetve, majd felállt és nyakamhoz hajolt. Hüvelykujjait beakasztotta a tangám szélébe. Vállam felett hátranéztem Chris ajkai elváltak egymástól. Éreztem, hogy szíve ritmusa egyre hevesebb ütemet diktál. Az enyémről nem is beszélve, mert az lassan kiszakad a mellkasomból.
-Idehozom a köntösöket.
-Oké.-fogtam magam előtt össze a karomat. Zavarba voltam, hogy egy falatnyi bugyiban és melltartóban állok a nappali közepén.
-Itt is vagyok. Segíthetek? -hallatszott hangján, hogy mosolyog.
-Ha ennyire nagyon vágysz arra, hogy segíts.-mosolyodtam el kipirult arccal. Chris kikapcsolta a melltartóm majd vállamhoz hajolt.
-Vedd el a kezed. -pár centire elemeltem a kezem, amíg lehúzta a melltartó pántjait a karomon. Lassan lehúzta a bugyim. Hátamhoz simult teste. Levette a boxerét és visszabújt hozzám. Kezével átölelte az én kezeimet.
-Gyere vedd fel a köntöst. -gyorsan belebújtam és eltakartam magam. Hajamat felkötöttem egy laza kontyba majd kimentünk a pezsgőfürdőhöz.
Chris gyorsan ledobta a köntösét és bemászott a forró vízbe.
-Gyere, add a kezed.
-Csukd be a szemed.
-Hhh ne legyél szégyenlős, nincs miért.
-Akkor is csukd be a szemed.- kezét a szemére tette a másikkal meg a kezemet fogta ahogy beszálltam a vízbe.
-Milyen érzés veszélyesen élni?-mosolygott rám.
-Zavarba ejtő.
-Segíthetek, hogy ne legyél ennyire zavarban.-harapta meg az ajkát.
-Hogyan?
-Megmutatom ha szeretnéd.
Chris feltérdelt velem szemben ,állam alá nyúlt és közelebb húzott magához.
-Megérinthetlek? -pillantottam fel a szemeibe.
-Persze, bátran. Nem kell félned. Nem harapok.-mosolyodott el. Mellkasára tettem a tenyerem majd lassan lefele húztam. Tetoválásait megérintve haladtam lefele a hasán. Finoman megsimította az arcom. Felpillantottam rá.
-Lejjebb is megszeretnéd érinteni?-láttam rajta ,ahogy ezt kimondta hevesebben vette a levegőt. Kezem finoman lejjebb csúszott alhasát megérintve felpillantottam rá.
-Még nem.-mosolyodtam el huncutul.
-Rendben.-simította meg újra az arcom. Gyorsabban vette a levegőt a kezem érintésétől.
-Tetszenek a tetoválásaid.
-Nekem meg te. -finoman ujját végighúzta az ajkamon. Lassan megnyaltam, eközben mindvégig a szemeit néztem. -Rossz kislány.-mosolygott halványan. Majd kezét lassan leengedte. Ujjait végighúzta nyakamon, mellkasomon majd a melleim közt és végül a hasamon. Megtámasztotta magát egyik kezével mögöttem, feljebb emelkedtem és ajkaihoz hajoltam. Homlokának támasztottam az enyémet. Chris lassan elidőzött a testem méregetésével, majd kék szemei az enyémekbe villantak. Szaporán vette a levegőt ahogy végigpásztázta testemet. Kezére simult a tenyerem majd lassan feljebb toltam.
-Nem fázol?-suttogta pár milliméterről.
-Felmelegítesz?
-Örömmel.-húzódott mosolyra ajka. Csípőmre csúszott a keze majd közelebb húzott magához. Lágyan megcsókolt és magával húzott a vízbe. Leültetett ő pedig elém térdelt, majd fenekemet megfogva magához húzott. Nyaka köré fontam a karom.
-Jó veled lenni.-suttogta halkan.
Nyakába fúrtam az arcom. Közelebb csúsztam hozzá, de elfelejtettem, hogy már nincs a fenekem alatt az ülés így Chris combjára csúsztam.
-Tartalak.-puszilgatta finoman a vállam. Majd közelebb húzott magához. Csendben néztük egymást nyakig elmerülve a medencében. Sötétedett már odakint.
-Hozzak inni valamit? Vagy esetleg enni?
-Igen kérek mind a kettőt.
-Gyümölcs?-kacsintott rám vigyorogva.
-Hozhatsz. -mosolyodtam el halványan. Chris kiszállt a medencéből felkapta a köntöst és besietett a konyhába. Én elnyúlva feküdtem a forró vízben. Néztem ahogy ismét elkezd esni a hó. Bambulásomat az a férfi gondolata zavarta meg akivel összefutottam pár órája az erdei úton. Hirtelen hátra pillantottam, hogy hol van Chris. Szerencsére már jött is visszafelé.
-Mi a baj? Mért nézel ilyen kétségbeesetten?
-Gyere ide.-nyújtottam felé karjaim.
-Itt vagyok, csak lepakolok.-mosolyodott el kedvesen. Bemászott vissza a medencébe és mellém sétált. Átöleltem a csípőjét de hirtelen el is engedtem mert eszembe jutott, hogy nincs rajta semmi. Odaült szorosan mellém.
-Mi a baj? -puszilta meg a vállamat majd közelebb húzott derekamnál fogva.
-Az erdőben míg játszottatok láttam az egyik fára ki volt tűzve egy lánynak a képe, hogy eltűnt. Visszafordultam, inkább nem megyek arra tovább. Láttam messziről egy fazont közeledett felém, de nem is néztem rá inkább, elsiettem. Elkapta a karom, kértem, hogy eresszen el, majd azt mondta mikor már jöttem el, hogy úgyis megtalál. Ezért néztem rád úgy az előbb, mert eszembe jutott, mivan ha most is engem figyel. És amikor megijesztettél ez pont azelőtt történt, azért reagáltam úgy ahogy. Sajnálom.- hajtottam le bűnbánóan a fejem.
-Gyere ide. Vigyázok rád. Nem fog senki se bántani.-ölelt magához. -Máskor meg kérlek ne kószálj el.
-Rendben, bocsánat. Apuci. -bújtam hozzá mosolyogva.
-Okos kislány.-puszilta meg a nyakam. Csendben ültünk egymáshoz bújva. Hallgattam Chris lélegzetvételét. Hatalmas volt a csend, már-már kicsit megrémisztett. Ismét a gondolataimba férkőzött az ismeretlen férfi, lehet most is figyel minket.
-Bezártad az ajtót?
-Igen, persze.
-Hhh oké.
-Folytassuk inkább bent? Ott nyugodtabb lennél?
-Nem gond?
-Dehogy is. Gyere. -felállt és a kezét nyújtotta felém.
-Elnézel?
-Nem. Szeretnélek látni.
-Kérlek?-néztem rá könyörögve.
-Ez az utolsó.- majd lehunyta a szemeit. Felálltam én is vele szembe, de véletlen megcsúsztam így hirtelen csak Chrisbe tudtam kapaszkodni. Lepillantott rám.
-Csukd vissza.
Chris elmosolyodott, majd kisegített a medencéből. Magamra kaptam a köntöst és beszaladtam a házba. Utánam jött a cuccokkal és megengedte a kádban a vizet.
-Elférünk benne ketten is.-mosolygott rám huncutul.
Beszálltunk a kádba miután megtelt vízzel. Chris kitöltötte a poharakba a bort és felém nyújtotta az egyiket.
-Egészségedre.
-Neked is.-koccintottunk és hanyatt dőltünk mind a ketten a forró és habos vízben.
-Gyere nyújtsd ki a lábad.-majd a lábaimat megfogva maga mellé helyezte. Lehunytam a szemeim és élveztem a nyugalmat, hogy nem vagyok egyedül, van ki vigyázzon rám.
-Lemosdathatlak?-köszörülte meg Chris a torkát. Résnyire kinyitottam a szemeim. Láttam szája szélén ott bújkált az az ismerős huncut mosoly.
-Ott van melletted a tusfürdő.
-Gyere érte kérlek.-továbbra se tűnt el az a mosoly az arcáról. Felé térdeltem és átnyúltam mellette. Keze csípőmre csúszott ahogy felette támaszkodtam. Felé sandítottam, láttam ahogy végigmér.
-Khm.- köszörültem meg a torkom.
-Szépek. -pillantott a szemembe egy idő után. Én teljesen lefagytam. Kezét combomon lassan felfele kezdte húzni, haladt egyre feljebb a csípőm felé majd az alhasamon. Tenyere rásimult vizes bőrömre majd hasamat végigsimítva elért a mellkasomig. Államnál fogva magához húzott és megcsókolt. Közelebb dőltem, de már nem bírtam sokáig tartani magam.
-Dőlj rám.
-Mosdass le utána rád dőlök.
-Rendben, legyen így.-húzta fel szemöldökét. -Ülj fel. -hátat fordítottam neki és a sarkamra ültem. Kezébe nyomott a tusfürdőből majd lassan a vállaimra tette a tenyerét.
-Egy masszázs fürdés közben?-suttogta halkan a fülembe.
-Elfogadom. -mosolyodtam el zavartan. Kezei finoman maszírozták a vállaimat, majd lassan haladt lefele gerincem mentén a derekam felé. Halkan felnyögtem, jól esett minden mozdulata.
-Ne nyögj ennyire, mert beindítassz.
-Bocsánat.-vörösödött el az arcom
-Tetszik a hangod.
-Te szoktál közbe nyögni?- pillantottam hátra a vállam felett. Engem is meglepett a kérdésem, egyből ostoroztam magam francnak kérdezgetek ilyeneket. Be kéne tömjem a szám a kád szélén lévő eprekkel, hogy ne tudjak ilyen marhaságokat mondani.
-Igen, de tudok halk lenni. -hallottam hangján, hogy mosolyog.
-Tudok én is az lenni, de hangos is. -vigyorodtam el huncutul. Hát én teljesen nem vagyok normális. Ava maradj már csendben.
-Dőlj rám.-húzott közelebb magához. Hanyatt dőltem a mellkasára.-Istenem. Gyönyörű vagy. - nyögött fel halkan. Kezeit lassan végigcsúsztatta mellkasomon, melleimen egészen le a hasamig.
-Hogy bírod? -belső énem már felmondott. Nem tud erre a sok hülyeségre már mit mondani.
-Nehezen.-nevette el magát majd szembe fordított. Ráfeküdtem a hasára és a nyakához bújtam. Lágyan simogatta a hátam. -Megmosdok én is utána bebújunk az ágyba. Mit szólsz hozzá?-simította meg az arcom.
-Segíthetek?
-Gyere , persze.-mosolygott rám kedvesen. Mellkasát elkezdtem megmosni. Elidőztem, megszemléltem jobban a tetoválásait, na meg persze az izmait. Megfeszült kezem alatt a teste. -Tetszik?
-Igen.-pillantottam fel rá.
-Nyugodtan nézegesd még, nem akartalak megzavarni benne.
Lepillantottam a hasára majd hirtelen megszédültem. Éreztem, hogy elsötétedik körülöttem minden.
-Hé.. hé. Ava, nézz rám. -Chris kikapott a vízből. Betekert törölközőbe és ledöntött a kád melletti szőnyegre. Kinyitotta az ablakot, hogy jöjjön be egy kis friss levegő, majd töltött egy pohárba vizet. Odatérdelt mellé és finoman ébresztgetni kezdett.
-Hé, nincsen semmi baj. Minden rendben. Itt vagyok. -megfogtam a kezét.
-Mi történt.
-Elájultál. Gyanítom mert meleg volt a víz.
-Szerintem az izmaid szédítettek el.-mosolyodtam el bágyadtan.
-Igen? Akkor máskor felöltözök, nehogy össze ess megint.
-Nem kell.-nevettem el magam.-a víz túl meleg volt az volt a baj.
-Felforrt köztünk a levegő.-húzta mosolyra a száját.
-Igen Chris, pontosan.
-Gyere igyál egy kis vizet. -feltápászkodtam majd kortyolgattam a hideg vizet.
-Istenem de jól esik ez most. Köszi.
-Hozzak még? Vagy bevizeztelek egy kicsit?
-Igen, mind a kettő.
-Rendben.- gyorsan felállt és hozott még egy pohár vizet majd arcomat megtörölte vizes kezével.
-Köszi.-mosolyogtam rá. Majd lassan feltápászkodtam. Besétáltam a hálóba és magamra kaptam egy pólót és egy alsót. Chris felvett egy boxerét és bejött utánam a szobába.
-Ne fordulj meg, nehogy összeess megint.- hátra néztem majd megszédültem.-Hé .- szaladt oda hozzám ijedtében.
-Csak vicc volt.-nevettem el magam.
-De rafinált valaki. -húzott magával az ágy felé.
-Jó voltam?-hatalmas mosoly ült az arcomon.
-Igen, elhitetted velem, hogy rosszul vagy és a frászt hoztad rám. -eldőltem az ágyon majd Chris is mellém feküdt.
-Akkor most haragszol? Meg fogsz büntetni?
-Szeretnéd ha megbüntetnélek mi?-bújt oda hozzám mosolyogva.
-Talán.-mosoly kúszott az arcomra a gondolattól, majd rádőltem a mellkasára.
-Pihenjél, vigyázok rád.-puszilta meg a hajam.
-Nem fog megtalálni a pasi?
-Nem mert nem fog felkelni ha bántani mer.-felpillantottam rá. Rosszul éreztem magam amiket Miának mondtam róla a telefonba.- Mi a baj?
-Sajnálom.-sírtam el magam.
-Gyere ide, semmi baj.
-Én rád soha nem tudnék mérges lenni. Úgy bánt amiket mondtam. Annyira sajnálom Chris.-zokogtam és könnyeimmel áztattam a mellkasát.
-Nem tudtad pontosan mit szeretnék, mert azt nem mondtam el, nem mertem. Féltem, hogy elrontok mindent.
-Nem rontasz el semmit se. Azt hiszem én is úgy érzek ahogy te.
-Hát akkor meg nincs baj. -nevette el magát, majd felhúzott magához. Nyakába fúrtam könnyektől áztatott arcom. Keze finoman cirógatta a hátam.
-Vigyázol rám?
-Rád? Örökké.-puszilta meg a hajam. Karjai közt nyugalomra leltem és elnyomott az álom.