That's My Way

19 rész

Fejfájásos és szédülős reggelt. Nem tudom Mia hogy van de én azt hiszem beveszek egy fájdalom csillapítót, de csak akkor ha eljutok a konyháig. Amúgy meg milyen nap is van? Nyúltam a telefonom után aminek a kijelzőjét feloldva láttam meg, hogy vasárnap.
-Basszus nemár holnap hétfő? Nem akarok bemenni. -nyüglődtem az ágyba fetrengve. Dodger odamászott hozzám majd az arcomat végig nyalta.
-Szia Dodger, neked is jó reggelt. -simogattam meg a fejét majd össze szedtem az összes erőmet és megindultam a lépcső felé. Leértem nagynehezen, Dodger  szorosan a nyomomban volt.
Mia még aludt nagyban szétterülve az ágyon. Megkerestem a gyógyszert és gyorsan vízzel bevettem.
Csendben pakolászni kezdtem a konyhába és főztem magamnak egy kávét. Mia bögréjét is bekészítettem, hogy ha felébred tudjon ő is inni egy életmentő kávét. Amint lefőtt a fekete finom illatú ital kimentem az erkélyre, hogy ott ihassam meg. Amint kiléptem egyből megcsapott a hideg levegő. Összehúztam magamon a köntösöm és a telefonomat elővettem a zsebemből.
-"szia kicsim, hogy vagy? C"
-"szia édes, most kávézok. A"
-"felhívhatlak? C"
-"persze. A"
Megcsörrent a kezemben a készülék én egyből rá is nyomtam a felvétel gombra.
-Szia szépségem.-mosolygott rá Chris kócos hajjal és álmos arccal.
-Szia szexi.-vigyorodtam el én is.
-Hol vagy kicsim?
-Erkélyen ülök, de jobb lenne ha itt lennél és felmelegítenél.
-Hmm , felmelegítenélek én mindenhogy.
-Annyira jó lenne, ha hozzád bújhatnék.-mondtam vágyakozó tekintettel.- Amúgy karácsonykor is ott lesztek?
-Hát nem tudom édesem, szerintem nem. Akkor haza szabad jönni.-mosolyodott el halványan.-De megkérdezem majd.
-Jajj de jó lenne.-szívem hevesebben kezdett el verni. Boldogság járta át a testem. Hangos kopogásra lettem figyelmes. Megfordultam majd Mia álmos fejével találtam szembe magam.
-Mia is felébredt?-kérdezte Chris nevetve.
-Visszatért a földre.-nevettem el magam én is. Felkeltem a székből és bementem a teraszról. A telefonom letettem a konyhapultra , majd Miának is csináltam egy kávét amit aztán odanyújtottam neki.
-Kell gyógyszer?
-Aha.-döntötte le a pultra a fejét.
-Ajjaj valaki nagyon másnapos.-vigyorgott Chris a telefonom képernyőjén. Én csak halványan elmosolyodtam , majd odaadtam Miának a gyógyszert is egy pohár vízzel.
-Köszi csajszi.-mosolygott rám fáradtan.
-Szívesen.
-Szívem, az estével kapcsolatban..
-Nem akarom hallani ki mit csinált este.- nyögött fel a konyhapultnál ülő, vagy inkább fekvő barátnőm. Én Chrisre néztem és rákacsintottam.
-Mindjárt jövök Mia, szólj ha kell valami.
-Oksi.- mondta fáradtan még mindig a pulton támasztva a fejét. Én felsiettem a szobámba majd halkan becsuktam a szobaajtót.
-Mostmár szabad róla beszélni?-kérdezte vigyorogva Chris.
-Igen.-tűrtem a fülem mögé a hajam.
-Gyönyörű voltál és a hangod.-sóhajtott egy nagyot.-azóta is a fülemben cseng a sóhajtásod.
-Chris.-pirultam el zavaromban.
-Ma is lenne kedved valami hasonlóhoz?
-Végülis mért ne? -pillantottam fel a szemébe.-ha már egyedül leszek nem kell halknak lennem.-mosolyodtam el huncutul.
-Alig várom, hogy halljam a hangod.-hajolt közelebb a kamerához.
-Nem csak te várod borzasztóan.-kacsintottam rá, majd Mia hangja csapta meg a fülem.
-Akkor dugjatok amikor én már nem vagyok itt.- én csak megforgattam a szemeim majd Chrisre néztem.
-Majd beszélünk akkor szívem.-dobott felém egy csókot
-Rendben édes. Szeretlek.
-Szeretlek kicsim.
Eltettem a mobilom és lementem Miához.
-Na kirosszalkodtátok magatokat?
-Nem.-néztem rá szúrósan.
-Jujj de morcos valaki, na figyu, mi lenne, ha csajos nap gyanánt elmennénk neked csini ruhákat venni, fodrászhoz meg kozmetikushoz?
-Nem rossz ötlet.-mosolyodtam el halványan- de előtte Dodgert le kell vinni sétálni.
-Rendben legyen.
Megetettem Dodgert közben összeütöttem egy gyors reggelit, majd felsiettem felöltözni valami kényelmes de meleg ruhába. Egy garbós fehér bő pulóvert felvettem és egy fekete nadrágot majd egy kis sminket kentem fel a képemre, hogy ne riogassam az utcán a népet, végül vissza siettem Miához.
-Én már rég kész vagyok. -ült keresztbetett lábakkal a nappaliban a kanapén.
-Nagyon ügyes vagy.-mosolyogtam rá, majd felkaptam a táskám és a kocsikulcsot.
-Gyere Dodger, megyünk sétálni.-megsimogattam az okos buksiját, majd rátettem a pórázt. -Mehetünk?
-Én felőlem.-rántotta meg a vállát barátnőm.
Lassan sétáltunk az utcán egymás mellett Dodger pedig köztünk.
-Hallod ha futni kell én biztos nem fogok, ha meglátnak megint a kutyával téged.
-Pedig kénytelen leszel akkor.-pillantottam felé.-szét szednek a rajongók.
-Most hogy jobban belegondolok én is híres leszek?
-Barátnőm vagy, gyanítom tudni fognak rólad, ha ez a dolog köztudottá válik.
-Úr Isten.-döbbent le teljesen ahogy jobban elkezdett gondolkodni ezen.
-A meztelen képeidet az instáról szedd le azért.-nevettem el magam.
-Nincs is olyanom.-nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Csak szívatlak.-vigyorogtam az arcán ahogy nézett engem.
-Amúgy majd akkor ilyen nagy rendezvényekre is visz majd magával Chris?
-Nem tudom Mia, nem beszéltünk ilyenről. Nem hívott még ilyenekre.
-Annyira kíváncsi leszek mit fognak reagálni. Hány lánynak törik össze a szíve darabokra, hogy Amerika legjobb seggét már csak Te nézheted, fogdoshatod.
-Hát ettől félek én is, nem tudom fel vagyok-e készülve erre. Én nem vagyok modell mint az előző csajai.
-Szép lány vagy Ava, és ezt nem azért mondom mert a barátnőd vagyok, hanem ez így van.
-Mi van ha zúdulnak majd a negatív kommentek?-pillantottam rá idegesen, ujjaimat piszkálgatva.
-Le kell szarni, tudom könnyű mondani , de csak irigységből mondják , ha mondják. De még előre ne parázz ezen. Chris szerintem gyakorlott az ilyenben ő tuti fog téged segíteni ezen az úton. És én is melletted vagyok, ha tudok bármiben segítek, akár csak ha elszeretnéd sírni a bánatod.-mosolygott rám kedvesen. Én nekem összeszorult a torkom, a sírás kerülgetett. Mélyen érintettek a szavai. Megtorpantam majd megöleltem őt szorosan.
-Köszönöm.-szipogtam halkan.
-Ajjj Ava, ne sírj. Tudod jól, hogy itt vagyok neked.
-Tudom.-öleltem szorosabban.
-Megfojtasz. -nevetett halkan.
-Bocsi.-engedtem el majd megtöröltem a szemeim.
-Na ne szomorkodj, ez a mi napunk.-rázott meg a vállaimnál fogva.
-Igen.-mosolyogtam rá, majd tovább sétáltunk.
Csendben telt a sétánk, én végig azon gondolkoztam, hogy ha majd a világ tudni fog a kapcsolatunkról mennyire fordul fel az életem. Nem hiszem, hogy ilyen nyugiba tudnék sétálni az utcákon.
-Ava.-hallottam meg Mia hangját.- Itt szólongatlak már vagy fél perce.
-Bocsánat.-ráztam meg a fejem, hogy vissza zökkenjek.
-Csak nem Chris méretes farkáról ábrándozol?-vigyorgott rám barátnőm. Én csak megforgattam a szemem és tovább mentem. -Hé hova mész?
-Mert?
-Tudtommal itt laksz.-mutatott az ajtómra. Már haza is értünk?
-Ezt hogy?-néztem körbe értetlenkedve.
-Úgy, hogy hazaértünk amíg el voltál gondolkodva. Remélem szép dolgokon ábrándoztál.-húzogatta a szemöldökét.-A hatalmas, eres, lüktető fark..
-Mia hagyj már.-rohantam fel a lépcsőn. Barátnőm csak nevetve követett, majd becsukta maga után az ajtót. Dodgerről leszedtem a pórázt ,majd gyorsan még indulás előtt letöröltem a tappancsait.
-Nagyon szép leszel Dodger.- hallottam meg Mia hangját.-Na gyere Ava, Dodger már megszépült, most rajtunk a sor.
-Megyek már.- ölelgettem meg Dodgert majd egy puszit nyomtam a buksijára és kisiettünk a lakásból. Bezártam az ajtót, majd a kocsihoz mentünk.
-Remélem tudod, hogy hova megyünk.-pillantottam rá Miára miközben bekötöttem magam.
-Beírom a címet a GPS-be.
-Rendben, tied a terep.- vártam, hogy beüsse a címet, majd kikanyarodtam a ház elől.
-Mia?
-Tessék?
-Szerinted Chris karácsonykor hazajöhet?
-Mi se dolgozunk akkor, mért ne jöhetne haza?
-Nem tudom, de nagyon örülnék, ha vele lehetnék karácsonykor. -mosolyodtam el halványan.
-Nagyon szerelmes itt valaki.-vigyorgott rám Mia.
-És ha igen?
-Ja nem szemrehányásként mondom. Csak feltűnt, hogy mennyire boldog vagy, ha róla beszélsz.
-Igen, szerintem még életemben nem voltam semmiben se annyira biztos, mint abba, hogy szeretem őt. Nem is tudtam, hogy milyen igazából szerelmesnek lenni. Életemben nem gondoltam volna, hogy minden percben ő rá gondolok, mindenről ő jut az eszembe.
-Ez ilyen.- vigyorgott rám.
Megérkeztünk a fodrászathoz. Leparkoltam a kocsit a parkolóba majd barátnőmre néztem.
-Amúgy tudod, hogy milyen legyen a hajad?
-Hát lenne egy vágyam.-pillantottam rá, kicsit izgultam mit mond rá.
-Na mi lenne az, bökd ki.
-Befestetném feketére és meghosszabbíttatnám.
-Akkor csücsülni fogunk itt egy ideig. Na gyere, ha ekkora terveid vannak, siess, mert sok dolog van még ma.
-Egy halom pénzt elbaszni.-nevettem fel.
-Igen, de ez a mi napunk.-kacsintott rám, majd kipattantunk a kocsiból és besétáltunk a szépségszalonba. Egyből fogadtak is minket, én elmondtam a fodrász csajszinak az elképzelésem, majd neki is kezdett. Mia mellettem volt egy srác csinálta az ő haját, ő pont az ellentéte volt az enyémnek. Ő világosított a haján. Három óra ülés után már fájt a valagam a fodrász székben. De elkészültem sikeresen. Nagyon furcsa volt a hosszú haj, minden okosságot elmondott a fodrász mire figyeljek, hogyan mossam, mivel mossam. Kaptam minden féle sampont, balzsamot amit rá kell kennem, hogy minden nap olyan tökéletesen nézzen ki, mintha fodrásztól jöttem volna.
-Az igen, a fekete démon.-nézte Mia a hajam.- Kurva szexi lett. Chrisnek nagyon fog tetszeni.-hajolt oda a fülemhez, hogy meg me hallják a nevét.
-Remélem nem ábrándul ki belőlem.-tördeltem az ujjaim idegesen.
-Viccelsz? Kurva szexi vagy. Amint meglát neked fog esni. -én csak kipirult arccal elnevettem magam zavaromban.- Na de gyere mert most a kozmetikushoz megyünk aztán majd a körmöshöz.
-Uram isten Mia.- temettem a kezembe az arcom.
-Aztán még veszünk pár szexi rucit, fehérneműt amivel az uradat el fogod csábítani.
-Rád szakadt a bank?
-Nem sajnos. Ha rám szakadna akkor ennél még több program lenne. -nevette el magát.
-Kérnek esetleg egy kávét vagy capuccinot?- kérdezte meg a recepción csücsülő kishölgy.
-Ömmm Mia? Kérünk?
-Igen, köszönjük szépen.-mosolygott rá barátnőm kedvesen.
-Köszönjük.-mosolyogtam rá én is.
Percekkel később meg is kaptuk a kávéinkat, majd leültünk a váróban lévő pihe-puha kanapéra és kortyolgatni kezdtük a forró italt.
-Ez kurva finom.-ájuldozott Mia, miközben itta a kávét.
-Igen, nagyon finom. Máskor is ide jövünk kávézni.-mosolyodtam el.
Az egyik ajtó kinyílt és egy kedves arcú lány jelent meg az ajtó mellett. Azt hiszem minket várhat mert nagyon néz felénk.
Besétáltunk a kozmetikushoz, aki mindem féle kencét felkent az arcunkra. Én már a második lépésnél elvesztettem a fonalat így csak ellazulva élveztem ahogy kényezteti az arcomat az a sok cucc amit rákent.
A másfél órás kezelés után mentünk a körmöshöz. Borzasztóan élveztem ezt a napot, jó volt kikapcsolni, semmin nem gondolkozni csak azon, hogy mennyire jól érezzük magunkat Miával.
-Csajszi tisztára ki vagy simulva.
-Te is.-nevettem el magam.
-Ugye hogy jó ötlet volt?
-Igen.-mosolyogtam rá hálásan.- köszönöm Mia.
-Még a legnagyobb meglepi hátra van.-kacsintott rám vigyorogva
-Félnem kellene?
-Mért kéne?
-Hát nem is tudom, milyen eszement ötleted támadt.
-Nyugi, táncos fiúk nem lesznek, majd csak a lánybúcsúdon.- nevette el magát.
-Annyira ne szaladj előre.
-Mért ne? Már tervezgetem is.- fordította el a fejét és gondolkozni kezdett. Én csak megráztam a fejem, menthetetlen ez a nő.
Elkészültek a körmeink is, majd a recepció felé vettük az irányt, hogy fizethessünk. Kaptunk rengeteg kupont a következő alkalomra, így azt hiszem törzshelyünkké fog válni ez a hely. A kiszolgálás fantasztikus, odafigyelnek a vendégekre, kedvesek, segítőkészek és emellett a szalon is gyönyörű, tényleg fontos nekik az, hogy a vendégek jól érezzék magukat.
Kisétáltunk a bejáraton teljesen megújulva, új külsővel, kisimult arccal.
-Hát Mia ez kellett már. Máskor is jövünk.
-Ez a beszéd, én benne vagyok.
-Közös programjaink egyike lesz ez is.-Mia belekarolt a kezembe és így sétáltunk a kocsiig.
-Mi a kövi állomás?
-A pláza.
-Ughhh na az egy jó kör lesz.
-Veszünk neked valami szexi fehérneműt, amitől Chris megőrül. Bevadul és úgy megbasz mint még soha.-nevette el magát.
-Az igen. Nem vagy szívbajos .-nevettem fel, hogy ő mennyire élvezi ezt az egész dolgot.
-Azt akarom, hogy el vegyen, nem akarom, hogy más lány legyen az oldalán, mert te és ő egymásnak lettetek teremtve. Bolonduljon meg érted.
-Nyugi Mia. -nevettem el magam. Teljesen beleélte magát ebbe.
Beültünk a kocsiba, majd a pláza felé vettük az irányt.
Ahogy ülünk a dugóban a bevásárlóközponthoz vezető úton megcsörrent a telefonom.
-Nehogy videón vedd fel.-kiáltott rám Mia.
-De most addig nem is láthatja a hajam amíg nem találkozunk?
-Nem kéne.
-Azt hogy a picsába csináljam?
-Majd felkötöd a hajad.
-De az fel fog neki tűnni, hogy más színű.
-Majd sejtelmes fénybe beszélgettek, ahol nem kivehető annyira.
-Persze még arra is figyeljek?-néztem rá kikerekedett szemekkel.
-Igen! Meg akarod lepni?-nézett rám picit idegesen.
-Meg igen.-hajtottam le a fejem.
-Akkor odafigyelsz!-parancsolt rám, majd megpaskolta a karom.
-Hhhh jolvan.
Felvettem a telefont, de most szerencsére nem videón hívott Chris.
-Szia édes.
-Szia kincsem. Kocsiba vagy?
-Igen.
-Nagyon büszke vagyok rád, hogy használod. Bátor és ügyes vagy.
-Köszönöm, már egész jól megszoktam.
-Én is élvezem, hogy viszi a seggem ide-oda.-kotyogott közbe Mia.
-Gondoltam nyomozó kisasszony. -hallottam Chris hangján, hogy mosolyog.
-Hát most na, kell a segéd a nyomozó mellé.
-Értem.-nevetett fel Chris.-Nem is zavarok akkor, vigyázzatok lányok.
-Hívlak édes, ha hazaértem.
-Várom a hívásod, az a napom fénypontja ha hallom a hangod és hogy látom a gyönyörű arcod.-zavarba jöttem a mondandójától, hogy lehet valaki ennyire édes?
-Szia kicsim.
-Szia szerelmem.
Miután letettük a telefont feltűnt, hogy már a pláza parkolójában állok. Hogy hogyan csináltam ne is kérdezzétek, teleportáltunk vagy én nem tudom, de kiesett az útnak az a része amikor beszéltem Chrissel.
-Na gyere, mert még rengeteg dolgunk van.-rángatta meg a karom Mia, majd kipattant a kocsiból. Felkaptam a táskám és utána indultam.
-Hova megyünk? Mi a terved.-néztem rá Miára érdeklődve.
-Fehérneműt veszünk elsősorban.- kacsintott rám.-Basszus Ava kurva jó lett a hajad.-nézett engem vigyorogva.- Meg fog őrülni ez a csávó.-nevette el magát, majd ugrándozva jött mellettem tovább, ahogy a boltot kerestük. Én csak mosolyogtam, hogy mit művel velem ez a nő, de nagyon élveztem ezt a napot azt meg kell hagyni.
Barátnőm karon fogott és berángatott a boltba, ahol szebbnél szebb fehérneműk voltak kiakasztva.
-Na valami szexit kinézünk neked, hogy megsemmisüljön teljesen ez a pasi.-kezdett el kutakodni a fehérneműk közt barátnőm. Én csak körbepillantottam , majd megakadt a szemem egy fehér darabon. Odasétáltam, hogy közelebbről szemügyre vegyem. Mia feje jelent meg az enyém mellett.
-Na ez az. Ezt hozd magaddal.
-Ezt a falatnyi darabot?
-Naná, ne szégyenlősködj. Mellé ott a hozzá illő melltartó, hozod azt is és most gyere tovább mert nézünk fürdőruhát is.-rángatott odébb maga után. Mire készül ez a lány? -Ha majd híres leszel jól kell kinézned.-vigyorgott rám
-De nem fehérneműbe fogok flangálni.-néztem rá kikerekedett szemekkel.
-Az Chris miatt kell, de hogy most megcsinálták a hajad, körmöd, kozmetikusnál voltunk az ahhoz kell.
-Értem.- bambultam magam elé ahogy nézegettem a szettet amit össze választottam majd követtem barátnőmet.
-Egybe ruha vagy kétrészes?
-Hát nem tudom, lehet maradok az egybe ruhánál, mert olyanom kevés van.
-Na akkor ezeket nézd meg.-mutatott elém egy fehér darabot aminek a háta ki volt vágva, majd egy feketét ami egy átlagos fürdőruhának minősült.- Én a helyedben a fehéret választanám.-vigyorgott rám szemöldökét húzogatva.
-Jó legyen az.- akasztottam le az anyagot majd a pénztárhoz lépkedtünk. Kifizettem a ruhákat majd tovább mentünk.
Jó pár boltot körbejártunk, már nagyon fáradt voltam a sok vásárlástól meg az ide-oda szaladgálástól. Pláne, hogy Mia mint egy duracel nyuszi úgy szaladt össze-vissza. Nem tudom a kávétól kapott új erőre amit reggel adtam neki, de nagyon komolyan tolja.
-Na szerintem meg vagyunk, van minden csini koktél ruha, ha valami jeles eseményre kell mennetek, van itt pulcsi, nadrág, kabát, magassarkú. Szerintem készen állsz.-mosolygott rám büszkén.
-Köszönöm Mia.-öleltem meg hálásan, majd a rengeteg szatyorral megindultunk a kocsihoz. Bepakoltunk a csomagtartóba és beültünk előre.
-Na most hova?
-Írom is a GPS-be. De fordulj el.
-Ajj te lány. -fordítottam el a fejem és vártam, hogy elkészüljön. Bevallom izgultam mit talált ki, hova megyünk, de tuti valami jó program lesz ez is.
-Na mehetünk. -jelentette ki Mia, elégedetten hátradőlt a székében jelezve , hogy indulásra készen áll. Beindítottam a kocsit majd elhajtottunk a pláza elől. A városból kifelé vezetett az utunk, már kezdtem aggódni meddig fogunk bolyongani.
-Mia, hova az istenbe megyünk?
-Majd meglátod.-vigyorgott rám idétlenül, majd felhangosította a rádiót. Én csak nevetve vezettem tovább.
Kint már lemenőben volt a nap ami csodás színeket festett a fák elsárgult faleveleire. Mesés látvány volt. Chrisnek is kellene ezt látni, valami meseszép. Tudom, hogy ő is imádja ezt az évszakot szint úgy mint én. Mia amíg én bambultam elővette a telefonját majd videózni kezdte az utat.
-Szia Chris, képzeld nagyon jól szórakozunk Avával, és nézd mennyire gyönyörű helyen járunk. Nagyon kényelmes a kocsid. -nevette el magát. -Bocsi hogy csak magamat mutatom , de az asszonykád épp vezet így nem akarom megzavarni. Na sziaaa.-kiabált a telefonjának. Én csak a fejem ingattam és nevettem, hogy teljesen elment az esze a barátnőmnek.
-Mit fogsz csinálni ezzel a videóval?
-Hát elküldöm neki.
-Mégis hogy?
-Instán. Bejelöltem pont ebben a pillanatban.-pillantott felém.
-Mért fent van?- döbbentem le teljesen.
-Ti még nem is vagytok ismerősök?
-Nem. Mi sms-ben szoktunk beszélni.
-Hát akkor gyorsan jelöld be, engem vissza is igazolt.-ujjongott mellettem barátnőm.
-Hhh nagy hacker vagy Mia.-nevettem fel, majd a telefonomért nyúltam és megkerestem Christ instagrammon .Bejelöltem én is majd visszatettem a telefonom.
-Nem is nézted, hogy fent van? Pedig nagyon cuki képei vannak.-mutogatta felém a telefonját.
-Nem néztem. Valahogy kiment ez a fejemből. De jobb később mint soha. Nem?
-Igaz. -telefonom csilingelése zavarta meg a beszélgetésünket, majd pár másodperccel egy újabb. Rápillantottam a készülékre, az egyik az volt, hogy Chris visszaigazolt, majd a következő, hogy kedvelte az egyik képem. Mintha belém vágott volna a villám, most kezdődik minden. Ebben a pillanatba, kedvelte az egyik képem, így ezzel megindul majd a lavina, hogy Chris egy 25 éves csajnak a képét kedvelte és ezzel lesz tele a sajtó. Nagy levegőt vettem miközben szorosan markoltam a kormányt.
-Ava. -hallottam meg Mia hangját messziről. Annyira távolinak tűnt, mintha nem is mellettem ülne a kocsiban, hanem méterekre lenne tőlem. -Ava.-lengette meg előttem a kezét. Rápillantottam teljesen kétségbe esve. Én nem biztos, hogy készen állok erre. Most, hogy kezd élesedni a helyzet, nem tudom mit tegyek, de innen már nincs visszaút. -Jól vagy?
-Mia , most kezdődött el.-nyögtem ki teljesen ledöbbenve.
-Micsoda? -nézett engem értetlenkedve.
-Hát ez az egész.
-Mond már érthetően, mert egy kukkot se értek ebből.
-Chris kedvelte az egyik képem. Elkezdődnek majd a találgatások, hogy mért kedvelgeti ennek a csajnak a képét? Ki ez a lány? Együtt vannak? A barátnője?-lovaltam egyre jobban magam bele, ahogy soroltam a lehetséges kérdéseket. -Mia én lehet nem vagyok hozzá való, nem tudom ilyenkor mit kell csinálni. Mi van ha az utcán felismernek? Futok megint? Lassan a végén maraton futó leszek.
-Ava nyugi.-próbált nyugtatni barátnőm.
-Nem tudok. Jé ez a csaj az a futóbolond.
-Ava... Ava.-kiabált túl barátnőm. -Nyugodj már meg, nincs még semmi.
-Holnapra majd lesz, vagy ma estére. -rágtam idegesen a számat.
-És aztán?
-Mi aztán? Chris nincs itt, hogy elmondja mit kell ilyenkor csináljak.
-Ava lazíts. Ne stresszelj, ha itt az ideje kitaláljuk mi legyen. Próbálj megnyugodni.
-Fuuu mi lesz még ebből.-túrtam idegesen a hajamba, majd a GPS re pillantva láttam, hogy lassan megérkezünk a kijelölt helyre. Meg kell nyugodjak, valami lesz, innen visszaút nincs. Csak Chris ne hagyott volna magamra ebben az egészben. Vagy direkt azért csinálja ezt velem az élet, hogy egyedül birkózzak meg ezzel?
Leparkoltam majd értetlenül figyeltem, hogy hova jöttünk. Körülöttem erdő és egy hatalmas ház előtte egy kisebb parkolóval.
-Mia hol vagyunk?
-Most ez jobban fog esni mint bármi más.-küldött felém egy nyugtató mosolyt, majd kiszállt a kocsiból. Én is követtem, de ő még pakolászott a csomagtartóban.
-Fordulj el egy kicsit.- én értetlenül álltam, majd hátat fordítottam neki. Hallottam, hogy pakolászik a zacskókban amikben a most vásárolt ruhák voltak. Tényleg nem értettem mire készült.- Na gyere, megvagyok.-ragadta meg a karom majd magával rántott az ajtó felé. Én gyorsan bezártam a kocsit és követtem barátnőm.
Amint beléptünk az ajtón már tudtam mire készült egész nap ennyire. Odasétáltunk a recepcióhoz.
-Jónapot. Szeretnénk kettő belépőt kérni és még a belépő mellé papucsot és köntöst.-Mia intézett mindent én csak ámulva néztem a csodás hallt ahova beléptünk az imént. Mindenhol növények, a falak halvány zöldre voltak festve a pult aminél álltunk mögötte kőhatású falburkolat volt végig a falon ami spotlámpákkal volt megvilágítva, a bútorok modernek voltak, és a leg megdöbbentőbb az volt, hogy amint beléptem az ajtón a nyugalom áradt szét a testemben. A hatalmas ablakokon beszűrődött a lemenő nap sárgás sugarai ami még inkább azt az érzetet keltette a teremben mintha a természetben lennénk.
-Na gyere.-suttogta Mia. Követtem csendben barátnőmet az öltözők felé. Megkaptuk a köntösünk és a papucsunkat majd gyorsan átöltöztünk.
-Remélem nem gond, hogy ezt terveztem délutánra?-nézett rám mosolyogva Mia.
-Nem dehogy is, tényleg nagyon kellett ez már. -kiléptünk az öltözőből és megláttam a fürdőt. Egy hatalmas medence ami kint van a szabadban. Gőzölög a forró víz ,a pára pedig száll fel a hideg levegőbe. Körülötte hatalmas fenyők tornyosultak. A fák ágai közt átszűrődtek a nap sugarai. Mesés látvány volt, távol a város zajától itt ahol csend és nyugalom van. Egyszerűen eszméletlen. Borzasztó jól esett a lelkemnek, majdnem annyira mint amikor Chris magához ölel.
-Na gyere, csobbanjunk egyet. Áztassuk a hab testünket.- nevetett fel Mia. Letettem a köntösöm és siettem, hogy minél hamarabb a meleg vízben lehessek. Fürdőruhába azért nincs valami meleg így idekint. Mia elúszott a medence végéig én is követtem őt. Lassan úsztam barátnőm felé.
-Annyira jó itt. Csend van és nyugalom.
-Nagyon jól kitaláltad.-mosolyogtam rá hálásan. Karomat összefonva könyököltem fel a medence szélére.
-Szeretnél inni valamit? Szólok annak a srácnak, hogy hozzon valami finom piát. -intett a fejével a bárpultnál álldogáló fiatal srác felé.
-Mia vezetek. Nem iszok.-ráztam meg a fejem.
-Akkor alkohol mentes?
-Azt lehet.
Mia elúszott mellőlem, hogy megkérdezze a sráctól mit lehet inni, addig én a kilátást csodáltam. Jó érzés volt itt lenni, kevesen is voltak, csend is volt, csak a medence végében lévő csobogó hangját és az aludni készülő madarak énekét lehetett hallani.
Merengésemet Mia hangja zavarta meg.
-Hoz nekünk alkohol mentes koktélt.-örvendezett mellettem barátnőm.
-Na szuper.-mosolyogtam rá kedvesen.
-Amúgy visszatérve a kocsiban amit beszéltünk, szerintem, nem kell aggódnod ezen. Csodás lány vagy Ava. Ha azon aggódsz, hogy nem fognak kedvelni Chris rajongói.
-Igen, azon aggódok.-vágtam a szavába hirtelen.
-Hát az elején biztos, hogy fognak utálni, hisz az általuk imádott, istenített férfi szerelmes beléd és nem beléjük. Ki fognak bukni, ez biztos, de.-emelte fel a mutató ujját.- ha megismernek, közös videókon, interjúkon fogtok szerepelni akkor megismerik ki vagy valójában, és száz százalékig biztos vagyok benne, hogy kedvelni fognak.-küldött felém egy bátorító mosolyt.
-Hát nem tudom.-vakartam meg a tarkóm elgondolkodva.- Mi van ha akkor se?
-Szarni az egészre, nem fogsz és nem is kell mindenkinek megfelelned. Ava, mi melletted vagyunk, a családod a barátaid a szerelmed Chris Evans.-mondta suttogva miközben mosolyra húzta az ajkait, majd rám kacsintott. -Csak ez számít akik fontosak neked. Azt hogy mit gondol más, kit érdekel?
-Tudom, de nem vagyok egy modell, nem vagyok híres színésznő mint az előbbi barátnői.
-És akkor mi van? Csak kollegába lehet szerelmes? Ne viccelj már. Ava jó csaj vagy hisz ezért választott téged. Kicsit irigykedek, hogy ilyen pasid van, de tudom, hogy ő mellette vagy boldog és ha te az vagy akkor én is. -odajött hozzám és szorosan megölelt.- Ne aggódj, megoldunk mindent úgy is, hogy most nincs itt Chris. Amit az élet eléd gördít akadályokat azok azért vannak, hogy át lépd, hogy megold. Ha pofára is esel felállsz, mert tudom, hogy kemény csaj vagy. Csak bízz magadba kérlek. Ennyi lenne a kérésem.
-Rendben, megpróbálok.-sóhajtottam egy nagyot, majd megjelent a srác az italunkkal.
-Köszönjük.-válaszoltuk egyszerre Miával, majd egymásra pillantottunk mosolyogva.
-Az új kezdetre.-tartotta felém a poharát.
-Az új kezdetre.-koccintottuk össze a poharainkat majd kortyolgatni kezdtük a finom italt.
-Csináljunk egy képet gyere. -fel se tűnt, hogy idehozta a telefonját. Magunk elé tartotta, majd a poharainkat felemelve lőtt magunkról egy képet. -Most rólad csinálok. Maradj ott, a fák lesznek a háttérbe te pedig igyál bele az italodba.
-Amúgy csak, hogy belekössek te mondtad, hogy sejtelmes fény legyen, most, hogy már követ látni fogja, hogy más a hajam.
-Filtert teszek rá.
-Oké. Aztán majd mutasd.-fordultam neki háttal vagyis inkább féloldalasan. Vártam vagy fél percet majd Mia felé fordultam.
-Sorozatot csinálsz?
-Persze, hogy lehessen miből választani.
-Jól van már elég.-tartottam fel magam elé a kezem.
-Szokj hozzá, ha nagyasszony leszel Miss Evans akkor minden sarkon fotózni fognak.
-Ettől félek én is.
-Nem kell, de én legyek az első akinek autogramot adsz!
-Hát te hihetetlen vagy.-nevettem el magam.
-Ígérd meg!
-Jó, te leszel az első.
-Ez az. -boxolt bele a levegőbe örömében, majd vissza jött mellém. - Na ilyenek lettek, szerintem nem látszik, hogy másmilyen a hajad, fel van kötve. Pasik nem szokták észre venni.
-Ha ki van engedve úgy gyanítom fel fog neki tűnni.
-De most ezen a képen szerintem nem látszik.
-Hát végülis.-nézegettem a képeket elgondolkodva.
-Ezt át küldöm és tedd ki.-mosolygott rám. -Kíváncsi leszek, kedveli-e.
-Akkor idehozom a telefonom. Ne idd meg addig az italom.-mutattam a poharamra.
-Nincs benne pia, nem fogom.-nevetett fel Mia.
Elúsztam a medence végéig majd kisiettem a telefonomért. Felkaptam és visszasiettem a forró vízbe. Ügyetlenkedve de elgyalogoltam telefonnal a kezembe Miához és leültem mellé.
-Na küldheted.
-Rendben.-pötyögött a telefonján, majd az enyém kezdett csilingelni, hogy megkaptam a képeket. Megnyitottam, majd kiválasztottam azt ami nekem a legjobban tetszett és Mia felé fordítottam a készüléket.
-Na ez jó, tedd ki. -tapsikált Mia örömében.
-Oké.- tovább nyomkodtam a mobilom, majd végül kiposztoltam a képet.
-Na most várunk mit reagál. -pulzusom az egekbe szaladt ahogy ezen gondolkoztam. Csak ne kommenteljen hozzá, mert akkor este tényleg nem alszok egy szemhunyásnyit sem.
-Attól félek, hogy én mit reagálok majd.-harapdáltam a szám szélét idegesen, közbe pedig a körmeimmel doboltam a pohár oldalán.
-Nyugi, csak nem írja oda, hogy letépném a bugyidat.-nevetett fel Mia.
-Hát nagyon remélem, inkább ne írjon semmit, mert akkor holnap nem megyek dolgozni.
-Ava nem csinálhatod ezt, ha kiderül akkor is dolgoznod kell! Nem veszítheted el a munkád amiért annyit küzdöttél.
-Tudom, de hogy fognak rám nézni?
-Hogyan? Kurva irigyek lesznek. Főleg Sharon.-nevetett fel.- Már látom magam előtt, hogy megpukkad a méregtől.-kacagott fel hangosan.
-Mit fog leművelni az ott velem. Istenem.-döntöttem a karomra a fejem. Teljesen tanácstalan vagyok.
-Ava, fel a fejjel. Kihúzod magad és a képébe röhögsz. Nem őt választotta, nem ő kellett neki, hanem te. Veled kefél minden este és reggel.
-Mia ha te nem lennél és hogy ennyire kimondod amit gondolsz én már rég összeomlottam volna.- pillantottam fel fél szemmel.
-Ismersz, tudod, hogy ami a szívemen az a számon.
-Azt tudom, feltűnt már nem egyszer.-nevettem el magam.
-Hidd el melletted leszek, nem lesz olyan pillanat, hogy egyedül legyél.
-Köszönöm.-öleltem meg szorosan.
-Ava?-tolt el egy kis időre magától. Döbbent arcát láttam magam előtt. Nagyot nyeltem, megijedtem, hogy miért vág ilyen fejet.
-Mi az?
-A telefonod.-bökött a készülék felé. Hirtelen oda néztem és megnyomtam a gombot rajta így felvillant a képernyő és szemem elé tárult, hogy Chris kedvelte a percekkel ezelőtt kitett képem. De nem is ezen akadt meg inkább a szemem, hanem a felette lévő kommenten.
"Jó szórakozást. ;) " -nagyot nyeltem. Kiszaladt a vér a testemből, majd hirtelen Miára kaptam a tekintetem.
-Ava semmi baj nincs.-mosolygott bátorítóan. Reszkető kezekkel nyúltam a telefonért majd feloldottak a képernyőt. Vacilláltam, hogy válaszoljak-e, de úgy döntöttem nem írok rá semmit, de amint a profilom követői száma egyre jobban elkezdett emelkedni kezeim elkezdtek még jobban remegni.
-Mia kezdj el kutatni.-nyögtem ki halkan.
-Már is. -egyből értette mire gondolok, minden hírportálra felment, hátha talál valamit , majd percekkel később Instagrammon egy fan oldalon meg nem akadt a szeme. Felém pillantott , majd odafordította telefonja képernyőjét.
"Ki ez a csaj? Ti tudtok valamit amiről én nem?"
Láttam a képem amit nem rég raktam ki és alatta Chris kommentjét.
-Van már alatta valami komment?-piszkáltam idegesen a kezemen a bőröm.
-Hát, van. Írják, hogy lehet a családnak valami barátja, van aki azt írja, hogy lehet a csaja , de van aki azt, hogy jó csaj, meg szép lány. Eddig negatív komment kincs, nem látok. De próbálj nyugodt maradni ez csak egy fan oldal. Semmi több, nem a BBC News.
-Majd reggel. -sóhajtottam egy nagyot majd ledöntöttem a maradék innivalóm.
Kint már besötétedett, a fák ágai közt lévő bagolycsalád hangja zavarta meg az erdő csöndjét és néha egy-egy ágreccsenés csapta meg a fülem, ahogy az avarba botorkáló sün és a kicsinyei sétálnak a sötétben.
-Gyere, hosszú nap volt ez a mai. Menjünk.-fogta meg Mia a vállam.
-Rendben, menjünk mielőtt letámadnak a kérdéseikkel. -Felkeltünk majd elsétáltunk a medence másik végéhez és felkaptuk magunkra a köntösünk. Besiettünk az öltözőbe és elmentünk mindketten zuhanyozni. A gyors mosakodás után felkapkodtam a ruháim magamra, majd vártam Miát, hogy össze szedje a cuccait.
Elfáradtam, hosszú is volt a nap, sok eseménnyel, talán túl sokkal, mint amire én fel voltam készülve és még a víz is kivett az erőmből.
Innen pedig még haza is kell jussak, előtte meg nem ártana Miát is haza dobjam.
Elindultunk a kocsi felé mostmár összekészülve, majd fáradtan bevágódtam a vezetőüléshez. Beírtam Mia címét majd elhajtottunk.
Csendben telt az út, szerintem Mia el is aludhatott mert gyanúsan csendben volt mellettem, ami igen ritka pillanatok egyike. Én csak meredtem bámultam az előttem lévő üres utat amit megvilágított a kocsi fényszórója. Telefonomra rá se mertem nézni, nem tudtam elképzelni, hogy holnap mi fog fogadni.
Hirtelen hangos csörgésbe kezdett amitől Mia mocorogni kezdett, gyorsan felvettem, nem akartam, hogy felébredjen.
-Haló.
-Szia kicsim, minden rendben?
-Igen, vezetek épp. Viszem haza Miát aki itt horpaszt mellettem.
-Ugye nem haragszol a komment miatt.-hallottam a hangján, hogy ideges. Én nagy levegőt vettem, majd lassan kifújtam.
-Egyszer ki kell derülnie nem igaz?-mosolyodtam el bágyadtan, bár magam se tudom, hogy ezen mosolyognom kéne vagy torkom szakadtából sírva ordítani a félelemtől.
-Igen, csak, hogy egyedül vagy és nem akarom, hogy.. picsába féltelek. Nem akarom, hogy félj, hogy aggódj bármin. Szeretném, hogy boldog legyél és ne ezen görcsölj nap mint nap.
-Hát az igazat megvallva be vagyok szarva elég rendesen, hogy holnap mi vár rám. Mivel találom szembe magam a sajtóban, vagy bent mi lesz. De ne aggódj miattam, össze szedem magam és minden erőmmel azon leszek, hogy ne omoljak össze.
-Tudom kicsim, de te vagy nekem a világon a legfontosabb. Nem akarom, hogy bajod essen, picsába akkora hülye vagyok.-hallottam ahogy idegesen kifújja a levegőt. Ezek szerint neki is fontos ez a kapcsolat és félt engem, megpróbál óvni még így is, hogy messze van.
-Szívem, egyszer úgy is kiderült volna.
-Tudom, de melletted akarok lenni. Hiányzol borzasztóan. Hiányzik a hajad illata, a bőröd puhasága, a gyengéd érintésed, a nevetésed, az édes csókjaid, az ölelésed és nem utolsó sorban a feledhetetlen szeretkezések.
-Te is hiányzol nekem Chris, de próbálj erős lenni, ha te nem vagy az én hogy legyek?
-Te sokkal erősebb vagy mint én. Nálad erősebb nőt nem láttam sose kicsim.
-Ajj Chris.
-Borzasztóan szeretlek, és legszívesebben világgá kürtölném, hogy én vagyok a legboldogabb ember a földön, hogy vagy nekem, hogy te vagy életem szerelme és soha senkit nem szerettem így mint téged.
-Lassan el jön ez a pillanat is szívem és szétkürtölheted.-nevettem fel halkan.
-Majd együtt szeretném, hogy bejelentsük. Tudom, hogy félsz ettől az egésztől, de holnap szólok az asszisztensemnek, hogy az instagram és az összes fiókod állítsa be, hogy ne tudjanak zaklatni.
-Rendben köszi kicsim. -mosolyodtam el halványan. Megnyugtatott, hogy bár nincs itt velem így is minden gondolata körülöttem forog, hogy megóvjon.
-Nagyon szeretlek, vigyázz az úton és írj, ha hazaértél.
-Mindenképp jelentkezek. Szeretlek. -majd letettem a telefont vissza a helyére .
-Szeretlek- hallottam meg Mia álmos hangját, majd egy  halványan mosoly jelent meg az arcán.
-Ne figurázz ki.-böktem oldalba. - Tudtommal alszol, nem?
-Picit elbóbiskoltam.-nyújtózott egy nagyot, majd telefonját kezdte nyomkodni.-Holnap amúgy kocsival jössz?
-Hát még nem tudom. Bemerjem-e vállalni. Sharon meglátja, hogy Chris kocsija áll a parkolóban. -pillantottam barátnőm felé.
-Had egye az ideg. Én a helyedbe azzal jönnék és megnézném a fejét mikor kiszállsz a kocsiból. -nevette el magát.
-Szerinted ezzel menjek?
-Simán! Nem esne jól, ha látnád rajta, hogy eszi az ideg? Tisztára kivan?
-De megérdemelné.-mosolyodtam el halványan.
-Hát akkor? Nincs is miről beszélni.
Bekanyarodtam Mia háza elé és leparkoltam egy szabad helyre.
-Hát csajszi állati volt ez a nap, köszönöm neked.-öleltem meg hálásan őt.
-Még lesz ilyen csajos hétvége.-kacsintott rám. Majd kiszállt a kocsiból. Utána mentem, segítettem kiszedni a cuccait hátulról, majd megvártam, hogy bemenjen az ajtón.
Visszaültem a kocsiba és elhajtottam a ház elöl. Meredten bámultam az utat magam előtt, alig voltak az utcán, bár jobban belegondolva vasárnap este fél kilenc körül ki az isten lenne kint, mindenki másnap dolgozik. Ennek köszönhetően, hogy kocsi is alig volt az utakon hamar hazaértem. Leparkoltam a ház előtt és kiszedtem a száz zacskót a csomagtartóból, majd felszerencsétlenkedtem az ajtómig. Bezártam a kocsit és a kulcsom után kezdtem kutatni a táskámban.
-Segíthetek?-hallottam meg egy ismerős hangot. Ledermedtem, mozdulni nem mertem. Kiment az összes vér a lábamból.
-Mit akarsz, húzz innen.
-Jajj Ava drágám, ne csináld ezt.
-Adam húzz a picsába. -egyre jobban és jobban gyűlt fel bennem az idegesség. Még mi a faszom lesz ma. Mért van itt ez? Követett? Rám fog támadni? Megöl?
-Nem megyek sehova szépségem.-jött közelebb hozzám.
-Egy lépéssel se gyere hozzám közelebb.-kulcsomat gyorsan megfogtam és az ajtót kinyitva bedobáltam a cuccaim. Dodger kiváncsi szemekkel nézett engem.
-Nagyon jól megy, kutya is van, fullos kocsi.
-Hagyj békén, takarodj már innen, vagy rendőrt hívok.
-Urad bent van? Tudod kire gondolok.-húzódott mosolyra az ajka.
-Takarodj mondtam már.
-El foglak venni tőle, ha nem most majd legközelebb. Nem érdemel meg. Te engem érdemelsz meg és sajnálhatod azt az eltelt időt amit azóta nem töltöttünk együtt.
-Te beteg vagy, húzz a picsába Adam és fordulj fel. Keress egy pszichológust aki kezeli az elborult elmédet. Engem is ki akarsz nyiffantani mint a többi csajt?
-Nem tudom miről beszélsz.-lépett még közelebb hozzám mosolyogva. Én már az ajtónak ütköztem így nem tudtam beljebb menni, hacsak nem vágom rá az ajtót és bezárkózok. Igen ez lesz.
Gyorsan a kilincsért nyúltam de megragadta a kézfejem.
-De sietős valaki.
-Engedd el a kezem.-sziszegtem a fogaim közt. Dodger bentről elkezdett ugatni, gyanítom az ajtóban áll azóta is. Chris megtaníthatná, hogy támadjon rá erre a faszra.
-Naaa kincsem. Ne legyél ennyire feszült. Lenyugtassalak?- hajolt közelebb és elsimította a hajam. Undorral fordítottam el az arcom tőle. Gusztustalan egy pasas, és én még ezzel mentem el randizni. Hogy a picsába lehettem ennyire hülye. Chris mért nem vagy itt.
-Hozzám érsz eltöröm a kezed.
-Jujj , ennyire rossz kislány lettél? -állam alá nyúlt és maga felé fordította az arcom. Én a karjára csaptam így az elengedett, majd gyorsan rászorított a csuklómra .Én próbáltam kirántani a kezem a szorításából, de esélytelennek tűnt vele szemben. Ő közelebb lépett és a derekamnál fogva magához húzott. Keze a fenekemre csúszott nekem eszembe jutott egyik kezem még szabad így azzal a kézzel  pofon vágtam, majd a térdemet felrántottam és ágyékon csaptam.
-Hülye kis kurva.-nyögte összegörnyedve.
-Rohadj meg.- majd gyorsan berohantam a házba és magamra zártam az ajtót. A kulcsot vagy ötször elfordítottam a zárba. Remegett a kezem. A csuklómat néztem, hogy mennyire piros még mindig a szorításától. Kapkodtam a levegőt, nem tudtam megnyugodni. Dodger követett végig amerre mentem a lakásban. Nem tudtam leülni, nem voltam olyan állapotban, hogy a fenekemen üljek, nem hogy aludni tudjak. Pedig azt is kellene, de ezek után? Kizárt.
Telefonomat kutattam remegő kezekkel, majd Christ tárcsáztam. Nem akartam, hogy aggódjon, megígértem neki, hogy jelzem mikor hazaérek, de hogy erről beszámoljak-e neki. Hát passzolom. Így is aggódik.
-Szia szívem.
-Szia.- szóltam bele reszkető hangon. Ava szedd össze magad. Megverted ezt a köcsögöt, be jönni nem fog, Dodger tuti jelezne nekem. Én meg nekivágok mindent is ami a kezem ügyébe kerül aztán hívom a zsarukat.
-Minden rendben?- hallottam meg Chris mély hangját.
-Mhhmm.-bólogattam. Nem is értem minek, hisz úgy se látja. Még lehet jobb is, szerintem úgy nézhetek ki mint aki szellemet látott.
-Nem volt meggyőző.
-Itt van Dodger bocsi.-simítottam meg kutyusa buksiját.
-Na üdvözlöm őt is ,puszilgasd meg helyettem is.-hallottam, hogy mosolyog.
-Rendben. Basszus enni kell adjak neki. -szaladtam a kamra felé és kikerestem Dodger kajáját.
-Nagyon szét vagy esve szívem.
-Tudod hosszú nap volt ez a mai, elfáradtam.-kamuztam, most rúgtam tökön életemben először egy pasast akit utálok mint a szart. Egy elmebeteg faszt akinek én hülye bedőltem még anno. Jobban megkellett volna verjem, talán ha lett volna eszközöm például egy konyhakés vagy egy balta. Nem inkább ez már durva lenne, lecsuknak.
-Ava kicsim ott vagy?
-Ja bocsi, igen. Mondtál valamit?
-Csak annyit, hogy hiányzol.
-Te is nekem, el nem tudod hinni mennyire. Mennyire nagy szükségem lenne arra , hogy itt legyél.-remegett meg a hangom. Éreztem, hogy elszorul a torkom és elhomályosodik a látásom, majd elönt a forróság.
-Hhh kincsem, borzasztóan vágyok arra, hogy újra a karjaim közt legyél.
-Nem jobban mint én.-gördült le az arcomon egy könnycsepp. Újra remegni kezdett a kezem. Próbáltam némán sírni, hogy ne hallja. Letettem a telefont a pultra és kihangosítottam. Távolabb léptem a készüléktől és összerogytam sírva. Hallom a hangját a telefonból, de nagyon messziről. Mintha a szoba másik végébe lenne a készülék. A nevemen szólongat, de én nem mondok semmit csak sírok némán az ijedtségtől, a félelemtől, a magánytól, hogy egyedül vagyok. Bármikor rám törheti ez az elmebeteg az ajtót.
-Ava .-kiáltott bele a telefonba. Ideges volt a hangja. Megtöröltem az arcom, majd oda kúsztam a pulthoz és levettem a telefont.
-Tessék?-suttogtam halkan.
-Két perce magyarázok, szólongatlak, mi van? Mi történt?
-Csak átöltöztem.
-Ja. Azt hittem valami történt, annyira fura a hangod.
-Igen, kicsit megfáztam azt hiszem.-szipogtam halkan, de nem a megfázástól.
-Ooo kincsem, csinálj egy teát aztán bújj ágyba. Ha meg holnap rosszabbul lennél ne menj be.
-Az lesz csinálok is egyet gyorsan. -tápászkodtam fel a földről a pultba kapaszkodva, majd megpróbáltam a lábaimon maradni. Gyorsan feltettem vizet a vízforralóba és előkerestem a teafilterek közül egy nyugtató teát. Lekaptam egy bögrét majd beletettem a filtert és vártam, hogy felforrjon a víz.
-Gyógyulj meg kicsim. Remélem nem lesz komolyabb baj.-hallottam meg aggódó hangját.
-Csak megfáztam, nem lesz semmi bajom.-mosolyodtam el halványan, vagyis próbáltam.- Neked milyen napod volt?
-Pfuuh fárasztó. Nagyon sok a munka. Holnap is edzéssel kezdek, aztán délután forgatás. -hallgattam fáradt hangját.
-Pihenj te is, későre jár.
-Megvárom, hogy ágyba bújj.
-Chris most ha nem haragszol meg, tudom, hogy reggel mondtad , hogy lenne kedved ahhoz ami tegnap volt, de nekem most...
-Semmi baj.-hallatszott a hangján hogy elmosolyodik.-bevallom én is borzasztó fáradt vagyok-nevetett fel halkan.
Megtöltöttem a forró vízzel a bögrém majd a szobám felé vettem az irányt.
-Bújj be az ágyba és takarózz be jól. -megfogadtam a tanácsát, gyorsan lekapkodtam a ruháim és felvettem a pizsamám ami egy pólót jelentett ,majd bedőltem az ágyba. Dodger egyből jött is fel mellém és ledőlt a lábamnál.
-Elköszönök kicsim, reggel nekem is munka van és már .. úr isten-pillantottam az órára.- nagyon késő van.
-Pihend ki magad szerelmem. Reggel beszélünk.
-Rendben te is szívem.
-Szeretlek.
-Szeretlek.-csuklott el újra a hangom, majd gyorsan kinyomtam, hogy ne hallja a sírásom. Arcom már piros volt a sok sírástól, majd ismét reszketni kezdtem. Féltem kitenni a lábam a lakásból. Teával a kezembe nézelődtem a szobában, hogy ide fel tud-e mászni az ablakomhoz ez az elmebeteg. A szemeim megakadtak a laptopomon. Gyorsan odahoztam az ágyba és beléptem. Elkezdtem kutatni az interneten. Az az ötletem támadt hirtelen, hogy önvédelemre kéne járjak, vagy valamit sportolnom kéne, ha mégegyszer betalálna ez az idióta barom akkor úgy megtudjak verni, hogy fel se tudjon kelni. Ez az Ava ez kell neked. Kemény leszek, nem fog egy ilyen barom rettegésben tartani a lakásomban, meg sehol. Addig bújtam az oldalakat amíg találtam egy hirdetés amiben kezdőknek van önvédelem oktatás.
Egyszer élünk, meg akarom magamat védeni, jelentkezek rá.
Megadtam az adataim, majd a jelentkezés gombra rányomtam. Egy héten két alkalom edzésbe nem fogok belehalni.
Kicsit lenyugodtam, hogy jelentkeztem erre. Bár a ma este még nem tudom, hogy hogyan alakul, de a tudat, hogy egy lépés tettem afelé, hogy képezzem magam, erősebb legyek, meg tudjam magamat védeni lenyugtatott. De szerintem a tea is hozzá tett ehhez, mert éreztem, hogy ragadnak le a szemeim.
Fáradtan eldőltem majd Dodgert odahívtam magamhoz. Átöleltem őt és elnyomott az álom.