Szerelem és átok egyben

Part 43

- Fiúk lekísértek? – kérdeztem a labor felé indulva.

- Persze – mondta Fred, majd George-al együtt utánam jöttek.

- Van még elég sebforrasztó és vérpótló, de főznöm kell még legalább három adag fájdalomcsillapítót és bezoárkövet is keresnem kell a raktárba – gondolkoztam hangosan, mire George halkan felkuncogott. – Mi az? – kaptam fel a fejem.

- Soha nem voltál ilyen felelősségteljes, mint most – mondta. – Lehet, hogy rengeteget ártott neked az, hogy halálfaló lettél, de Piton legalább beléd nevelt egy kis felnőttséget. Ha velük maradtál volna soha nem növöd ki a kamasz énedet – mondta, mire Fred egyetértve bólogatott.

- Amilyen szituációkba keveredtem én az elmúlt 1 évben... - ráztam a fejem visszagondolva a rengeteg boldog és rossz emlékre. A pincébe leérve előhúztam a pálcámat és Perselus varázslatával 5 másodperc alatt kinyitottam az ajtót.

- Hagy tippeljek...ezt is ő tanította? – kérdezte belépve George mellett Fred és körbepillantottak a terembe, miközben megállapították, hogy semmit sem változott a bájitaltanterem.

- Rengeteg mindent tanultam tőle – válaszoltam Frednek, de erre meghallottam a kínos csendet a hátam mögül, mire homlok ráncolva fordultam meg. – Nem úgy értettem fiúk – forgattam a szemem, mire egymást lökdösve hangosan felnevettek. Bár, ha belegondolok...

- Jól jött volna ez a varázslat, amíg idejártunk, rengetegszer megszivattuk volna a denevért - röhögött George, mire Fred egyetérve bólogatott.

- Miben segíthetünk, Mia? – kérdezte Fred az üstöm mellé lépve és megvizsgálta, mintha értene hozzá.

- Csak...segítsetek hozzávalókat gyűjteni – mondtam, majd utána mind a hárman a polcok között keresgéltünk.

- Piton remélem mindentől és mindenkitől megvédett az elmúlt 1 évben – szólalt meg ismét Fred, miközben letett két hozzávalót az asztalra.

- Persze – bólintottam. – De tudnotok kell...hogy tényleg csak megjátssza magát. Ő jó ember...csak rossz oldalon áll. De ő küldte el a Griffendél kardját Harrynek, tényleg sokat segít – mondtam győzködve őket.

- Nehezen tudom elhinni, hogy jó ember, de...jól bánik veled és mindennek ellenére Harrynek is segített, szóval ezt értékeljük – mondta George, mire elmosolyodtam.

- A bolt mellesleg...

- Jól megy. Igaz most bekellett egy rövid időre zárnunk, de dől a lé – vigyorgott rám George, mire Fred felnevetett.

- Hiányoztál nekünk, Mia – mondta Fred, mire szomorúan elmosolyodtam.

- Nekem is ti, fiúk. Ha vége ennek az egész szarságnak...lesz mit behoznunk – mondtam, mire egyszerre nevettünk fel.

Miután minden hozzávalót összegyűjtöttünk a hozzávalókat felaprítottam vagy kifacsartam és beletettem az üstbe fáradtan kavargattam a majdnem kész bájitalt, amikor egy pukkanásra lettem figyelmes az ajtón túlról. Fred és George azonnal előkapták a pálcájukat, de én túlságosan is koncentráltam a bájitalra, így nem volt se időm se energiám még oda is figyelni. Az ajtó kinyílt, de Fred és George tanácstalanul álltak a pálcájukat a személyre szegezve és nem tudták eldönteni, hogy támadjanak-e vagy nem. Gyors lépteket hallottam a hátam mögül és hang alapján azonnal felismertem, hogy ki is az.

- Ki ne hagyd a sárkányvért...

- Nem tervezem – mondtam, majd pár órával ellentétes kavarás után belecsepegtettem azt is.