1. fejezet

1.6K 40 0
                                    

-Üdvözlünk a RedBull csapatában Ophelia Johnson! -ráztam kezet a főnökömmel- Holnap reggel 9-kor a home-ban.

-Igenis.

-Szép estét! -köszönt el tőlem a férfi

-Önnek is! -mondtam, majd elhagytam a helységet

A hotel szobámba sietős léptekkel haladtam. A liftben egy igen mosolygos barna hajú és szemű férfival futottam össze. Bólintottam neki, majd ő is. Hatalmas mosolyával feldobta a hangulatomat még jobban. A liftből hamarabb kiszálltam, mert a 3. emeleten voltunk elszállásolva. Az 56-os ajtóhoz érve elővettem a kártyámat és kinyitottam. A cipőmtől egyből megszabadítottam lábaimat, majd egy gyors zuhanyt vettem. Hajamat megmostam és hagytam magától megszáradni. A bőröndömből kipakoltam a ruháimat. Ez idő alatt meg is száradt a hajam, ami kisebb fürtökkel csiklandozták vállaimat.

Úgy gondoltam jó ötlet egyet sétálni még lefekvés előtt. Fel is vettem egy pulcsit és egy melegítőben és sportcipőben elindultam. Most a lépcsőt választottam. A hotelből kiérve a pálya felé vettem az irányt. Gyorsan ki is értem. A pályán mentem egy kört, majd fordultam is vissza. A visszaúton megláttam a garázsban egy férfit, akin látszott, hogy mérges. Mivel a csapatunk tagja volt odamentem hozzá.

-Szia! Baj van az autóval? -kérdeztem óvatosan

-Szia! -nézett rám gyönyörű szép kék szemeivel, amikben teljesen elvesztem- Nincs, csak a sajtó felkapott egy olyan hírt, ami nem igaz. Miért kell olyan dolgokat mondaniuk, aminek semmi köze sincs az igazsághoz? -nézett tengerkék szemeivel ismét rám- Furcsa, hogy végig hallgattál. Az emberek többsége az első mondat után azt mondta volna, hogy ne is érdekeljen a cikk. Miért nem mondtad ezt és mentél el? -kérdezte

-Mindenkinek szíve joga elmondani a véleményét vagy elmondani mi bántja őt. A sajtó ezeket a mondatokat kiforgatják és egy kisebb mesét írnak. Az egyik egyetemi tanárom mondta, hogy azok mennek újságírónak, akiknek nem jött össze a forgatókönyv írás. Fura lehet ezt hallani pont az én számból, pont egy olyan ember szájából, aki a médiával foglalkozik -néztem a cipőmre

-Igazad van -néztem rá újból a mondat hallatán

-Szerintem én megyek. Jó éjt! -köszöntem el

-Jó éjt!

A szobámba felérve átöltöztem a pizsamámba, majd bebújtam az ágyba. A telefonomat a kezembe vettem és beírtam a csapat nevét a keresőbe. Semmi hírt nem dobott fel. Vagy letörölték, vagy még nem adták ki, de a férfi tudott már róla. Eszközömet felraktam töltőre és 7-re állítottam ébresztőt. Álomra hajtottam a fejemet a pihe-puha párnán.

Pontban 7:00-kor jelzett a telefonom, hogy ideje felkelni. A fürdőben megmosakodtam, hajamat egy kóc bontóval próbáltam kifésülni, de mit ér, ha nem kócos, hanem göndör az ember haja. A mindennapi 5 perces smink is felkerült. A szekrény elé állva kivettem egy fekete farmer nadrágot és a csapat pólónkat. A nagymamámtól kapott karórát és fülbevalót felvettem, fújtam magamra egy kevés parfümöt és lementem reggelizni. Mivel vegán vagyok így a zöldségben gazdag reggelim elfogyasztása után készítettem egy zöld teát elviteles pohárba és gyorsan felmentem megmosni a fogamat. A cipőmet most átvettem és egy sötétkék magassarkúra esett a választás. A kártyámat a táskámba süllyesztettem a laptopom mellé és elindultam a paddock-ba.

8:55-kor már bent voltam felkészültem. A bekészített füzeteket, tollakat és ceruzákat egy helyre raktam, míg a laptopomat bekapcsoltam és megnyitottam pár alkalmazást, hogy ne az értekezlet közepén kelljen keresgélni.

-Jó reggelt! -jött be Christian és két férfi, akik közül az egyikkel tegnap beszélgettem

-Jó reggelt! -köszöntek szinkronban

-Jó reggelt! -köszöntem, mire az ismerős férfi tekintete megakadt rajtam és teljes sokkot kapott, vagy azért, mert örül, hogy nem egy másik csapat emberének mondta el a baját, vagy meglepődött

-Öhmm, oké -jegyezte meg Horner- Sergio Perez és Max Verstappen -mutatta be a főnök az urakat

-Ophelia Johnson! -mutakoztam be és kezet ráztam velük

-Szerintem kezdjük is el -szólt közbe Christian és Max a szembe velem található széken helyet foglalt- Páran már tudjátok, hogy Maxnak új sajtosa lesz, Ophelia. Meg a rossz hírt is, de azt már kevesebben. Az újságírók azt állítják Maxről, hogy megcsalta Dilara Sanlik-ot, de hát ugye ez nem igaz. Ugye Max? -kérdezte nevetve, mire a férfi kínosan bólogatott- Ophelia, van valami ötleted, hogy mit tehetnénk? -éreztem, hogy a férfi a tekintetét rajtam tartja

-Nem hiszem, hogy jó az ötletem -ellenkeztem

-Bármi az, biztos nagyon jó és frappáns -jegyezte meg Max, majd ránéztem

-Szerintem, ha Max és Dilara kirak egy-egy posztot vagy sztorit a közösségi oldalukra, hogy közös egyezés alapján lett vége egy nézeteltérés miatt talán leszállnak rólad -néztem az említett férfira

-Zseniális -jegyezte meg Christian- Most megyek, meg egyébként is én az ilyen megbeszéléseken nem veszek részt, csak most bemutattalak a csapatnak. Nem csak Max sajtosa leszel, hanem az egész RedBull PR-ját te fogod vezetni.

-Rendben -néztem rá egy mosollyal az arcomon

A termet mindenki elhagyta a megbeszélés után csak egy bizonyos személy nem.

-Mennyi esélye van, hogy ezzel leszállnak rólunk? -kérdezte

-80-90%. Tudom neked 100%-nak kell lennie, de mindig lesz valaki, aki nem fogja elhinni. Ha nem gond neked ma rakjátok ki, mert így könnyebb lesz hétvégén a versenyen részt venned. Úgy ülsz be az autóba, hogy tudod megtettél minden tőled telhetőt. Nem lesz bűntudatot, hogy a rajongóid abban a tudatban élnek, hogy a kedvencük "megcsalta" a volt barátnőjét -magyaráztam

-Rendben, köszönöm! -mondta majd elhagyta a szobát



Love Me or Leave MeWhere stories live. Discover now