26.fejezet

215 10 0
                                    

-Óvatosan drágám -szóltam a jégen topogó Max-nek

-Mentségemre szóljon régen korcsolyáztam -jegyezte meg

-Én meg eltörtem a lábamat mégis itt vagyok és ugyanúgy siklok.

-Idén sokszor itt voltál Camille-lel -morogta a bajuszkája alatt

-Hallottam ám -néztem hátra

Fél óra elteltével Max is könnyedén korcsolyázott, akárcsak én. Kézen fogva mentünk körbe és körbe a fényekkel kivilágított pályán.

-Két nap múlva karácsony -jegyezte meg a férfi miközben felállítottuk a fát

-Így igaz -helyeseltem, majd megcsókoltam

Karácsony. Az emberek ide-oda rohangálnak Monaco utcáin. Megvettünk mindent az ünnepi vacsorához. Az ajándékok is megvannak. Maxnek a közös képeinkbõl raktam össze az elsõ szelfinket.

-Hogy állsz kedvesem? -karolt át hátulról

-Kisütöm ezt a húst és késze vagyok. Gyorsan összekapom magamat és vacsorázhatunk -feleltem, majd lehúztam a tûzhelyrõl a serpenyõt és átraktam a sütõbe a többi elkészült elemhez

Levettem a kötényemet és gyorsléptekkel vettem célba a fürdõszobát. Hajamat megmostam és megszárítottam. Félig fogtam össze hátul egy piros masnival. Szemhéjamra egy pezsgõ árnyalatú púdert vittem fel, szemöldökömet átfésültem, pilláimat megigazítottam és ajkaimra egy Ferrari vörös színû rúzs került. Piros szatén ruhámat felvettem és kiléptem a hálónkból. Max már fekete nadrágban és ingben válogatott a borhûtõnél.

-Mit szólnál Daniel szüleinek borához? -kérdezte

-Tökéletes -feleltem

A holland kivett két vörösboros poharat, én pedig az asztalra raktam a fõételt. Velem szembe helyet foglalt és megbontotta a választott italt, majd töltött poharainkba.

-Mennyei a vacsora drágám! -törölte meg a száját a férfi

-Zene füleimnek, hogy ezt hallom.

-Szeretlek kedvesem! -tette kezét az asztalon pihenõ kezemre

-Szeretlek!

Bepakoltunk a mosogatógépbe és a leültünk a kanapéra. Kezembe vettem a fa alá helyezett hatalmas csomagot és átadtam Max-nek.

-Boldog Karácsonyt szívem! -csókoltam meg

-Köszönöm szépen! -lehelte ajkaimra

Mosoly kúszott a pilóta arcára, amint meglátta az ajándékát. Minden képet egyesével megcsodáltunk közösen és sokat nevettünk az emlékeken.

-Az enyém nincs becsomagolva, de ugyanúgy örülni fogsz.

Max letérdelt elém és egy piros bársony dobozt vett elõ zsebébõl, amit ki is nyitott. Egy gyémántgyûrû pihent benne.

-Ophelia Johnson, hozzám jössz feleségül? Leélnéd velem életed hátralevõ részét? Velem nevelnéd fel jövendõbeli gyermekeidet?

-Igen! -válaszoltam könnyeimmel küszködve- Max Emilian Verstappen hozzád megyek feleségül -húzta fel ujjamra az ékszert, majd karjaiba borultam

Love Me or Leave MeWhere stories live. Discover now