I'm Finally Happy - Sebastian Stan ff. SZÜNETEL

Fárasztó nap

- Na itt semelyikünk se fog megfázni és még zene is van - vettem le magamról a kabátot
- Igazad van, tényleg jó ötlet volt, hogy üljünk be, de miattam nem kellett volna
- De én nem szerettem volna, hogy miattam fázz meg
- Aranyos vagy, hogy aggódsz értem - nézett felém azokkal a gyönyörűen kék szemeivel, még mindig imádom
- Mondták már, hogy nagyon szép és magával ragadó szemed van? - basszus, ezt nem akartam hangosan is kimondani - Mármint...
- Örülök, hogy így gondolod. Igen mondták már, de ezt a te szádból hallani jobban esett, mint másokéból - tette kezét a combomra. Megint ez a bizsergető érzés. Miért van ilyen hatással rám ez a férfi? Teljesen zavarba hozott és ezt ő is észre vette - Tudod, aranyos amikor zavarba jössz
- Nem vagyok hozzászokva az ilyen dolgokhoz, soha nem voltam randin és még barátom se volt soha - sütöttem le a szemem
- Hát ez, hogy lehet? - csodálkozott el kijelentésemen
- Nem kellettem senkinek sem, én mindig zárkózott és egyedül voltam az egyetlen ember akinek meg tudtam nyílni az Natalie és senki más
- Egyszerűen nem értem a mai fiúkat, férfiakat, nem veszik észre az igazi értékeket, hanem inkább azokra hajtanak akiket könnyedén meg lehet szerezni
- Én nem csodálkozom, kinek kellene egy olyan lány, mint én?
- Ezt ne is ejtsd ki a szádon többször. Igenis értékes vagy, szép, intelligens, humoros és kedves lány vagy. Tiszteletre méltó. Ezért nem értem miért nem próbálkozott nálad senki
- Depresszió - suttogtam magam elé
- Tessék?
- Depressziós voltam és ezért nem kellettem senkinek, nem volt senkise kíváncsi a bajaimra és nem akartak egy olyan lánnyal lenni aki ezzel küzd, ezért nem volt soha senkim
- Bunkók - láttam rajta, hogy felzaklatta a dolog ezért megpróbáltam enyhíteni a dühét
- Ne húzd fel ezen a vizet, ez már a múlt, a bátyám segített leküzdeni csak attól féltem, hogy vissza esem újra miután elment, de sikerült megfékeznem. Én már nem foglalkozom ezzel és te se legyél ideges miatta - nem szólt semmit, hanem csak bólintott egyet aztán síri csend lett az autóban. Kezdtem fáradt lenni, de nem akartam még haza menni, így próbáltam nyitva tartani a szemem több-kevesebb sikerrel. Elaludtam, nem sikerült fent maradjak pedig annyira szerettem volna még beszélgetni vele, de a fáradtság győzött.

Már csak annyira emlékszem, hogy ki vesz az autójából, a karjában tart és
megkérdezi - Sky. Hanyadikon laksz?
- Harmadikon és a 26-os ajtó - aztán se kép se hang. Nem tudom, hogy mennyi idő lehetett, hogy mikor ment el vagy maradt-e még egy kicsit, én már csak reggel keltem fel.

[Sebastian szemszöge]
- És mi okból voltál az? - szólaltam meg egy kis idő után. Eddig azon gondolkodtam, hogy megkérdezzem-e, de nem válaszolt. Talán nem kellett volna megkérdezni. Ekkor ránéztem és láttam, hogy alszik, olyan gondatlannak tűnik amikor alszik. Haza viszem had pihenjen. Beindítottam az autót és rögvest el is indultam. Nem túrtam neki, nehogy felkeljen, szépen lassan mentem. Talán 20 perccel később már meg is érkeztem a lakása elé. Kiszálltam az autóból átsétáltam az ő térfelére, kinyitottam az ajtót és kiemeltem az autóból. Becsuktam az ajtót aztán elindultam a kapu felé. A melegre belépve muszáj voltam felkelteni, mert nem tudtam, hogy hanyadikon lakik - Sky. Hanyadikon laksz?
- Harmadikon és a 26-os ajtó - ennyit mondott és újra visszaszundikált. Biztos nagyon fáradt lehetett már. Elindultam felfelé a lépcsőn. Nem lifteztem, mert az nagyon hangos lett volna. Felérve a harmadik emeletre megkerestem a 26-os ajtót és egyenesen oda mentem. Bekopogtam, ahogy csak tudtam és nem sokkal később Natalie nyitott ajtót
- Szia, Natalie. - üdvözöltem - Haza hoztam Sky-t, elég fáradt lehetett, mert elaludt az autóban.
- Igen, hosszú hete volt - nézte a karomban tartott lányt - Gyere csak be, mutatom merre van a szobája - félre állt az ajtóból én meg bementem, becsukta az ajtót és megmutatta Sky szobáját ahol letettem az ágyára és betakartam, hogy ne fázzon meg, ezt persze Natalie végig nézte és elég furcsa arcot vágott - Tudnánk beszélni egy kicsit?
- Nem zavarok ilyen későn? - megnéztem az időt a karórámon - Éjfél múlt 5 perccel
- Dehogy, én amúgy is sokáig fent szoktam lenni, ezért mondom, hogy kicsit beszélgessünk.
- Rendben, de nem zavarok sokáig
- Ahogy akarod - ebben a pillanatban elindult kifelé én pedig követtem, nem tudtam miről szeretne beszélni. Beértünk, ahogy láttam egy nappaliba, de össze volt kötve a konyhával. Leült a pulthoz és mutatta, hogy üljek le mellé, így is tettem. Megint azt a fura arcot vágja.
- Miért vágsz megint ilyen arcot? - azért tegeződünk, mert amikor felhívtam akkor már megbeszéltük ezt. Nem szeretem, ha magázódnak, hisz csak 38 vagyok, nem vagyok olyan öreg.
- Látom, hogy nézek rá
- Ezt hogy érted?
- Tudod te jól, hogy hogyan értem. Látom, hogy milyen szemekkel nézel rá, le se tagadhatod.
- Mondták már, hogy remek megfigyelő vagy?
- Sokszor megkapom igen. Na de itt most ti vagytok a középpontban. Mit tervezel?
- Nem tudom, tényleg oda vagyok a barátnődért, mert egy nagyon kedves, gyönyörű, intelligens és humoros lány és ahogy látom mindig jó kedvű. - mondtam el neki a teljes igazságot - És már voltak barátnőim ezelőtt, de náluk nem éreztem azt amit nála csak félek, hogy ő nem így érez
- Csak viccelsz ugye? Ne mond el neki, hogy ezt elmondom, de oda van érted ő is. Amióta ismeri a Marvelt azóta Istenít téged, ami eléggé sok idő, 12 éves kora óta Marvel rajongó, és tudom, hogy milyen az amikor megtetszik egy adott karakternek a színésze én is éreztem ilyet, de tudod amikor rólad beszélt az elmúlt napokban, láttam hogy őszintén boldog, és mindig kipirult a neved kimondása után.
- Valóban?
- Igen, úgyhogy ne kételkedj ebben csak ne siettesd, mert neki ez újdonság
- Igen ezt ő is mondta
- Tényleg? És mit mondott még?
- A bátyjáról is beszélt, hogy ő volt a lelki társa, de amikor Sky betöltötte a 18-at akkor elhagyta
- Igen ez így volt, és a szüleiről mondott valamit?
- Őket is említette. Azt mondta, hogy nagyon jó kapcsolata van velük és nagyon szeretik egymást. Miért?
- Semmi, csak érdekelt, hogy ment neki a magáról mesélés - láttam, hogy valami megváltozott Natalie viselkedésén, de nem tettem szóvá inkább hagytam
- Viszont én tényleg megyek, nem zavarok tovább - álltam fel a székből és elindultam az ajtó felé
- Rendben, köszönöm, hogy haza hoztad - utalt legjobb barátnőjére és elindult utánam
- Ez csak természetes, muszáj voltam, mielőtt azt hiszed, hogy bántom és kiherélsz miatta
- Teljesen logikusan gondolkodsz - nevetett fel halkan
- Muszáj vagyok, ha a lánynak aki tetszik ilyen védelmező barátnője van - igen kimondtam, tetszik nagyon, de majd ezt szépen lassan tudatom vele, nehogy hírtelen csapásként érje
- Ez igaz - mosolygott
- Amit az előbb mondtam, ne mond el neki. Viszont egy dolgot adj át neki. - nyúltam a zsebembe, hogy elővegyem a kis ajándékom, amit neki szántam - Ezt kérlek add oda neki a nevemben, nekem nem volt lehetőségem, de szeretném, ha megkapná minél előbb - nyújtottam a kezébe a kis dobozt - Ne nézd meg mi van benne, csak is akkor láthatod, ha ő kinyitotta rendben
- Szavamat adom, hogy nem nyitom ki - elvette a kis dobozt
- Köszönöm, akkor szia Natalie. Jó éjt nektek.
- Én köszönöm. Neked is jó éjt. Szia Sebastian - és kimentem az ajtón amit aztán becsukott utánam. Elindultam le a lépcsőn, kimentem az autómhoz és beszálltam. Bekapcsoltam a motort és haza hajtottam. Boldog voltam, hogy ilyen jól sikerült nap, jobb volt, mint ahogy terveztem. Haza érve, beálltam a garázsba és felmentem aztán bementem a lakásba és a konyhába vettem az irányt, töltöttem magamnak egy üveg pezsgőt közben elővettem a telefonom és írtam Anthony-nak és Chris-nek ők ketten segítettek a piknik előállításában. Mind a kettőjüknek ugyan ezt írtam „Nagyon jól ment a dolog, köszönöm a segítséget!"
Erre Anthony-tól egy ilyen üzenetet kaptam:
„Örülök, remélem leszedted a lábáról és hamar megszerzed a lányt!". Chris-től pedig egy ilyen üzenet érkezett „Remélem ő lesz számodra az igazi és nem fogod megbánni. Örülök, hogy boldog vagy." . Tipikus Chris stílusú üzenet. Meg iszogattam a pezsgőm és rögvest mentem is eltenni magam másnapra. Amint ledőltem nem sokkal el is nyomott az álom.