I'm Finally Happy - Sebastian Stan ff. SZÜNETEL

Kvittek

(December 4. szombat)

Reggel kipihenten ébredtem, de nem ott ahol elaludtam, ekkor realizáltam, hogy a kanapén aludtam el, de mégis Seb ágyában ébredtem. Amennyire nem akartam elaludni mégis sikerült. Az ablak felé voltam fordulva így megfordultam, de Seb nem volt mellettem. Fogalmam se volt, hogy hol lehet. Most vagy lent aludt vagy csak a fürdőben van.

Kikeltem a pihe-puha ágyból és elindultam megkeresni. A fürdőszoba ajtó nyitva volt így ott biztos nem lehetett. Kinyitottam a szobaajtót és kiléptem a folyosóra, amint ezt megtettem azonnal az orromba szöktek a finom illatok, ami lentről jöttek. Azonnal kitaláltam, hogy hol is van. Elindultam az illat irányába, azaz a konyhába.

Leérve a lépcső aljára, már láttam a boltív alakú ajtón át, ahogy Seb a sütőnél áll. Arra gondoltam, hogy halkan mögé osonok és meglepem. Így is tettem. Szinte lábujjhegyen mögé slisszoltam és amikor úgy véltem, hogy nem fog elmozdulni, hátulról megöleltem. Éreztem, hogy egy kicsit meglepte a dolog, de aztán folytatta a tevékenységét, mintha ott se lennék. Én a derekán körbefontam a kezeimet és a hasa előtt összekulcsoltam. A fejemet pedig oldalasan nekitámasztottam a hátának. Ahhoz képest elég sokáig így álltunk a tűzhely előtt, aztán a kezeimet elválasztotta egymástól és szembe fordult velem. Lenézett rám én pedig az államat a mellkasának támasztva néztem fel rá. Ő mosolyogva nézett engem.

-Mióta vagy fent? - tettem fel én először a kérdésem
-Egy órája és gondoltam megleplek egy kis ágyba reggelivel, de ahogy látom ez most nem fog megvalósulni - fonta át a kezeit a hátamon
-Vissza mehetek és tehetünk úgy, mintha most keltem volna fel - néztem rá játékosan
-Az már nem olyan - forgatta meg a szemeit
-Ne forgasd, mert kiesik - most én villantottam egy ezer wattos mosolyt - És milyen reggelit csinálsz?
-Tudod tegnap este miután felcipeltelek a szobába utána gyorsan összedobtam egy kis gófri tésztát - simított végig a hajamon - Úgyhogy gófri készül, remélem szereted - adott egy puszit az orrom hegyére, mire én elmosolyodtam
-Imádom - karoltam át a nyakát és most én adtam egy puszit az arcára. Nem engedtem el, hanem ugyan úgy álltunk egyhelyben és farkas szemet néztünk egymással. Egyszerűen el tudok veszni a szemeiben. Azok a kék szemek, mint a tiszta égbolt, amin semmi felhő sincs, mint a tenger tiszta vize, amin megcsillan a nap fénye amitől még élénkebb lesz. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen csodaszép szemei vannak, ehhez képest az enyémek egyszerű és unalmas sötétbarnák. Mialatt én a szemeibe voltam elveszve észre se vettem, hogy a derekamnál fogva közelebb húz magához. A hasamban életre keltek azok a bizonyos pillangók, mintha még mindig tinédzser lennék. Akkor én nem élhettem át ilyet, helyette most itt állok egy ilyen jóképű, vicces, néha kicsit gyerekes, de egyben jó kiállású férfival, aki egyben egy úriember. Mostmár teljesen tisztában voltam az érzéseimmel és nem bántam meg, hogy bevallottam azokat, mert tényleg. Szeretem ezt a férfit.

Miközben a derekamat fogta egyre közelebb hajolt hozzám. Hely már alig volt köztünk. A homlokunk és az orrunk teljesen összeért. Hogyha Seb nem tartott volna és én se kapaszkodtam volna akkor biztos, hogy ott estem volna a térdeimre, mert a lábaim felmondták a szolgálatot. És az egyik pillanatban még így szemeztünk egymással. Amikor már arra készültem, hogy megcsókol abban a pillanatban elhúzódott és visszafordult a gófri sütőhöz. Én csak ott álltam lefagyva és nem értettem, hogy ezt miért csinálta, de teljesen össze voltam zavarodva. Zavarodottságommal karöltve mentem el a fenti fürdőszobába, mivel már hozta magamnak fésűt és fogkefét is, mert sokkal több időt töltök itt, mint otthon. A lépcső tetejére felérve, már mondhatni sikerült újra rendeznem a gondolataim, de az előbbi akkor is nagyon meglepett, soha nem csinált még ilyet, ezért fogalmam sincs, hogy ezt miért tette. Beléptem a hálóba aztán pedig azonnal a fürdőbe, becsuktam az ajtót és a csaphoz léptem. Kezembe kaptam a hajkefémet és gyorsan átsimítottam barna és kék hajamon. Különös módom nem volt annyira kócos, mint szokott lenni, aztán pedig megmostam a fogam. Mivel ruhám még nincs itt így Seb ruháiban kell maradnom, de persze nincs ellenemre a dolog. Mikor késznek nyilvánítottam magam kiléptem az ajtón, de nem jutottam sokáig, mert nekiütköztem egy mellkasnak, ami miatt majdnem hátra estem, de szerencsémre mielőtt közelebbről megismertem volna a kövezett fürdőszoba padlót, elkapott két erős kar, ami az előttem álló személyé volt. A hírtelen lökettől nekicsapódtam a mellkasának. A kezeimet átvezettem a dereka mellett a hátára és összefontam az ujjaimat. Fejemet rászegeztem és államat a mellkasának döntöttem.