[Sebastian Stan]
Hazaértem és mivel nem volt ma forgatás így elfoglaltam magam. Edzettem aztán elmentem letusolni, amivel eltelt az idő eléggé így főztem magamnak ebédet, ami lasagne volt. Miután végeztem elmosogattam és pont mikor megtöröltem a kezem megszólalt a telefonom. Nem volt nálam, hanem a nappaliból hallottam a hangot így kirohantam és fel is vettem.
-Na látom, láttad az üzenetem végre - szóltam bele
-Bocsi, most értem haza, mert elvittem Dodgert sétálni - lehetett hallani, hogy tényleg most ért haza, mert kulcs csörgés volt a háttérben
-Nem gond, viszont azért akartam veled beszélni, hogy neked ma van valami fontos programod? - tértem a tárgyra
-Igazából nincs, erre a hétre nem vagyok kiírva sehova szerencsére, tudok egy kicsit pihenni - hagyta el egy könnyed sóhaj a száját
-De jó, viszont akkor mára van egy programod - ültem le a kanapére közben - Skyler és Natalie születésnapi bulit szerveznek az egyik munkatársuknak és minket is meghívtak, mint meglepetés vendég, mert hogy a lány nagy Marvel rajongó és meg szeretnék lepni őt velünk csak, hogy megígértem nekik, hogy nem pont a bulira megyünk oda, hanem előbb és segítünk előkészíteni a helyszínt - világosítottam fel gyorsan - Benne vagy?
-Ez jól hangzik. Benne vagyok - hallottam, hogy örül ennek a meghívásnak - És mikorra kell és hova menni?
-Azt majd leírom üzenetben, mert Mackie is jön és neki is le kell írnom
-Rendben, akkor majd ott. Szia Sebastian
-Szia Chris - és bontottam a vonalat, gyorsan elküldtem mind kettőjüknek a címet és az időpontot aztán én is elkezdtem készülődni szépen lassan.
Már pont készen lettem amikor az óra fél hatot ütött. Skyler azt mondta, hogy eddig maradnak munkába és utána bezárnak, hogy mit fognak a vendégeknek mondani azt nem említette, de csak megoldják. Felkaptam magamra a kabátom és már ki is léptem a fehér hófedte utcára. Bezártam az ajtót és az autó felé lépkedtem, behuppantam és egy kicsi motor járatás után el is indultam. Az étterem felé utazva mindenhol fehérség volt, ezt szeretem nagyon a télben, hogy minden olyan csodálatosan gyönyörű ilyenkor, egyedül azt nem kedvelem, hogy hideg van, de hát ez sajnos ezzel jár. Nemsokára meg is érkeztem, ahol már láttam Chris és Anthony autóját is parkolni. Leparkoltam melléjük és kiszálltam a járműből. Megindultam a nagy üveg ajtó felé és beléptem, ahol már mindenki ott Natalie bátyját kivéve.
-Sziasztok - köszöntem oda nekik, mire a sürgő-forgó csapat felém kapta a fejét - Bocsánat, hogy kicsit későn jöttem - lépkedtem beljebb
-Semmi gond, a fiúk is most jöttek egy pár perce - jött elém Skyler és adott egy rövid csókot - Gyere, akkor neki is állunk pakolni, hogy minél előbb készen legyünk aztán megbeszéljük, hogy ki menjen el Stelláért
-Rendben - bólintottam, oda mentem mindenkinek köszönni, Christ és Anthony-t kézfogással, Nataliet pedig megöleltem, aztán volt egy srác akit még nem ismertem így hozzá is oda mentem é üdvözöltem - Hello, Sebastian Stan - nyújtottam a kezem
-Üdv, Robert Pout - fogadta el és kezet ráztunk aztán elkezdtünk pakolni
Nem tartott sokáig a pakolás, szinte percek alatt elrendeztünk mindent. A két lány a székeket, mi fiúk az asztalokat pakoltuk. Valamikor Isaac is kijött és bemutatkozott mindenkinek és segített pakolni, de volt mikor csörgött a telefonja vagy az irodai vagy a sajátja és akkor eltűnt, de amint tudott jött vissza és segített. A két lány mikor végeztek egyszer csak eltűntek és nem jöttek elő elég sokáig így Mackievel a keresésükre indultunk. A folyosót járva megpillantottunk egy ajtót, amik a nevüket viselte így gondoltuk bekopogunk, hátha ott vannak. Nem tévedtünk.
-Skyler, Natalie itt vagytok? - kopogtattam
-Igen, mindjárt megyünk, szóljatok Robertnek is, hogy menjen átöltözni - Mackievel összenéztünk és egymásra vigyorogva már tudtuk, hogy mit csinálnak bent. A lányok szavára hallgatva visszamentünk és szóltunk az említett személynek, aki azonnal el is viharzott és eltűnt a folyosó másik oldalán. Mi addig ott beszélgettünk hárman, mert Isaac még mindig az irodájában gubbasztott, de egyszer csak annyira kaptuk fel a fejünket, hogy a lányöltöző ajtaja kinyílik és nevetve lépnek ki, nem láttunk rájuk, de mikor kiértek a terembe a folyosóról el állt a lélegzetem.
Egy fakó kék kezeslábas volt rajta, ami ujj és pánt nélküli volt, de nagyon jól mutatott rajta és nagyon csinos volt benne. A mellette lépkedő Natalien pedig egy sportos, de mégis elegáns szürke bőszárú nadrág, egy szürke ujjatlan haspóló és egy szürke kalap volt. Skyler felém indult és mikor ideért megállt előttem.
-Na milyen? - nézet végig magán - Nagyon rossz vagy sok?
-Mindig ezzel jössz, de nem hiszed el, hogy jól nézel ki - küldtem felé egy bíztató mosolyt
-Natalie ruhát akart volna rám aggatni, de azt nem engedtem és nehezen, de sikerült lebeszéljem így ő is nadrágba jött, mert hogy öltözzünk össze - forgatta meg játékosan a szemeit
-Ne forgasd mert ki esik - kiabált felént Natalie
-Szerintem látta - súgtam oda a sülébe, mire kuncogott egyet - Amúgy meg gyönyörű vagy - adtam az arcára egy puszit, mire a lány elvörösödött, de nem hoztam szóvá inkább oda húztam a kezénél fogva a többiekhez, hogy beszéljük meg a további tervet - Na mi legyen a következő, ha már mindenki készen van?
-Arra gondoltunk - csapta össze Natalie a kezét - Hogy valakinek el kéne mennie a szülinaposunkért csak azt nem tudjuk, hogy ki. Volt már ötletként Isaac, Robert és én is, de mivel nekem nincs itt a kocsim - nézett ránk kicsit szúrós szemmel, mire mind a ketten feltettük a kezünket védekezőn - Így én ki lettem lőve, már csak a két fiú maradt - nézett rá a már csatlakozott Isaacre meg Robertra
-És mi lenne, ha az egyikünk menne el érte? - vetettem fel az ötletet - Hogy egy kicsit legyen meglepődve, hogy mit keresünk a házánál és miért akarjuk mi elvinni
-Az is jó, de melyikőtök? - mutatott végig hármunkon - Téged ismer Skyler jóvoltából
-De Mackiet meg Christ még nem - böktem feléjük a fejemmel
-Fiúk? - vetette rájuk a tekintetét felvont szemöldökkel
-Én elmegyek érte - vállalta be Chris a fuvarozást - Csak mondj egy címet és már megyek is - mire Natalie elővette a mobilját és átküldte Chrisnek a címet
-De még ne most indulj, fel kell hívnom, hogy készüljön és majd szólok mikor indulj - mire Chris bólintott. Natalie kikereste a lány számát és a füléhez emelte a készüléket - Szia Stella - szólt bele - Szeretném, ha most kikeresnél egy elegáns, de még is bulis ruhát a szekrényedből és felkapnád magadra... Nem mondom el miért csak csináld.. Oké... Ha készen vagy csörgess meg és mondom a további instrukciókat... Rendben... Szia - aztán bontotta a vonalat - Na az van, hogy körülbelül húsz perc alatt elkészül, addig várunk és beszélgetünk, Chris te ilyen hatkor indulj el a címre, amit kaptál és, ha megérkeztél csak dobj egy üzenetet és menj az bejárata elé, ha készen van és felhívott engem gyorsan én is írok neked és akkor csöngess be. Onnantól meg már megy minden a maga módján - mire Chris bólintott - Mi addig, amíg távol vagytok lekapcsolunk minden villanyt és elbújunk az asztalok mögé amik be lettek rendezve - utal az oldalra fordított asztalokra Natalie
-Váo, akkor azért kellett így tegyünk pár asztalt - világosodott fel Anthony, mire Natalie hatalmas mosollyal az arcán bólogatott - Ti aztán ezt kiterveltétek
-Tudod, már múlt héten elkezdtük tervezni a bulit csak a sofőrt nem tudtuk ki lesz, de ennél jobb nem is lehetne, Stellának el fog állni a lélegzete, már otthon aztán, ha ide is belép akkor még jobban, reméljük
-Csak el ne ájuljon, mert nincs orvosi végzettségem - nevetett fel mindenki Isaac kijelentésén
YOU ARE READING
I'm Finally Happy - Sebastian Stan ff. SZÜNETEL
Fanfiction-Sziasztok! Skyler Foster vagyok, 20 éves. Legjobb barátnőmmel Natalie Ross-al lakom együtt egy albérletben New Yorkban. A szüleim 15 éves koromban meghaltak, és az egyetlen testvéremről már két éve nem hallottam semmit. A gimnáziumban pincérnek tan...