Egy sosem várt szenvedély [18+ jikook]

7.rész

-Taehyung! Hol a francba vagy már?-kiabálok bele a telefonba.

-Mindjárt ott vagyok...bocsi!-kér elnézést lihegve majd lerakom a telefont. Amióta eljöttem tőlük eltelt egy hét és Jungkookkal azóta sem találkoztam. Nem is hívott vagy írt nekem bár ez várható volt mivel nincs meg neki a telefon számom.

-Jön már az a szerencsétlen?-kérdezi hátam mögül Hoseok aki már vagy egy órája itt vár velem Taehyungra. Éppen meg akarunk nézni egy filmet együtt de Tae lekéste a buszt és már vagy egy órája azt se tudja hol van. És hát ő hozza a nasikat szóval még éhezünk is.

-Azt mondta mindjárt itt lesz de tudjuk hogy az sosem fog bekövetkezni...-nevetem el magam kínomban. Hoseok felkel majd oda sétál hozzám. Amikor nagyon közel ér hátrálni kezdek. Így megyünk egy darabig míg neki nem megyek a bejárati ajtónak. Hoseok kezeit fejem mellé támasztja amire kissé be pánikolok. Most mit fog tenni..?

-Akkor addig csináljunk valami érdekeset...-halkul el hangja majd elkezd közeledni felém. Szívem majd kipattan helyéről annyira izgulok. Már majdnem össze érnek ajkaink amikor hírtelen lefogom Hoseok ajkait. Nem tudom hogyan jött ez a mozdulat de hála ég hogy most történt. Persze nem az hogy nem csokolnám meg Hoseokot csak hát ez lenne az első csókom azt meg nem egy barátomra akarom elpazarólni.

-Bocs Hope de nem lehet. Ez lenne az első csokom azt meg még tartogatni akarom. Sajnálom!-mondom majd kibújok kezei közül.

-Ja semmi baj. Megértem...-mondja majd neki dől az ajtónak amikor hírtelen Taehyung benyit ezzel Hoseokot a falnak préselve.

-Itt vagyok....megérkeztem...-liheg folyamatosan. Erre azonnal elkezdek nevetni mert Hoseok be van nyomorítva az ajtó mögé Tae meg ott támaszkodik az ajtón. Nagyon vicces látvány!

-Ez volt aztán a stílusos belépő!-tapsolom meg Tae-t aki erre büszkén ki áll. Hoseoknak elege lesz és vissza tolja az ajtót ami miatt Tae eldől.

-Hoseok! Te végig ott voltál? Jajj annyira sajnálom!-kezd el kissé ő is nevetni. Hoseok csak int egyet majd bedől a kanapéra.

-Na akkor hoztad a nasikat?-kérdezem azonnal mire Tae szája feljebb görbül a kelleténél. Előcsapta táskáját ami tele volt minden jóval mit el lehet képzelni. Rendes bevásárólt.

-Itt vannak bár amikor megvettem úgy néztek rám mint ha hülye lennék!-kezd el megint nevetni.

-Tae...te tényleg hülye vagy!-jelentem ki tök komolyan majd Hoseokhoz megyek pár nasival.-Szerinted melyiket együk meg legelőszőr?

-Legyen a hagymás csipsz!-fogja meg majd bontja ki. A többit ledobom az asztalra majd helyet foglalunk Tae-el és elkezdjük a filmet.

-Most pontosan milyen filmet is nézünk?-kérdezi Tae tudatlanul.

-Horrort!-mondjuk egyszerre Hoseokkal mire Tae elkezd panaszkodni.

-Mi?! Neeee! Azt nem bírom! Nézzünk valami mást. Neeee!-könyörög de nem nagyon foglalkozunk vele csak nézzük tovább a filmet.

***

-Nem megyek haza! Nem! Nem! És NEM!-kiabál Tae este 11 órakor miután megnéztük a filmet. Szegény gyerek teljesen be van szarva. Persze nem mondom hogy én jobban vagyok. Egyedül Hoseok nem fél. Jó neki...-Hoseok! Védj meg!-ugrik Hoseok kezeibe aki azonnal el is kapja őt. Tae szorosan átöleli és folyamatosan remeg. Hoseok ezen elmosolyodik és simogatni kezdi Tae hátát. Én csak bámulom őket és azon gondolkozom hogy vajon ezek még miért nem jöttek össze? Tök cukik lennének.-Kérlek gyertek át hozzánk és aludjatok ott mind ketten! Nem akarok egyedül lenni!-nyafog megint Tae mire Hoseokkal egymásra nézünk. Ő elkezd bólogatni mire én is beadom a derekamat.

-Jó rendben...de miért nem lehetünk itt?-kérdezem mert azért még is könnyebb lenne ha itt lennénk.

-Ez a ház ijesztő! Otthon akarok lenni!-panaszkodik megint. Fel adom...

***

-Na és akkor most ki is jön értünk?-kérdezem Tae-t mert hát neki muszály volt felhívnia valakit hogy jöjjön értünk mert hogy ő biztosan nem sétál haza.

-Oh...Jungkooki~! Ahogy te mondanád!-néz rám perverzen. Én csak bambulok rá értetlenűl mivel még soha a büdös életben nem hívtam Jungkookinak Jungkookot. Isten ments hogy úgy hívjam.

-Mivan?!-kérdezek vissza mert ugyan tényleg meglepett hogy ezt mondta.

-Ja hogy te arra nem emlékszel. Bár megértem. Tényleg nagyot baszodtál!-kezd el nevetni. Oh basszus tényleg! Vajon miket csinálhattam akkor? Lehet azért haragszik rám Jungkook?

-Miket csináltam?-kérdezem mire Tae még jobban elvigyorodik.

-Hu ha azt te tudnád....megerőszakoltad Jungkookot!-néz rám komolyan mire teljesen össze török.

-Hogy mit csináltam?-lepődök meg magamon mert azért ezt nem vártam magamtól.

-Jaj nyugi...szivatlak. Igazából frozent játszottunk és énekeltünk egész éjszaka!-modja boldogan mire én még jobban kiakadok.

-Az még rosszabb!-kezdek el kiabálni mire a többiek nevetni kezdenek. Ekkor hírtelen kintről hallottunk egy duda szót.

-Ez tuti Jungkook! Indulás!-mutat előre Tae majd megindul kifelé az ajtón. Hoseokkal követjük egyenesen az autóig.-Hátra ülök!-jelenti ki Tae.

-Én is!-mondja Hoseok is majd gyorsan elfoglalják a helyeket. Most komolyan nekem hagyták az anyós ülést? Mi vagyok én? Egy öreg asszony három gyerekkel?

Szépen lassan beülök Jungkook mellé aki köszön nekünk majd elindulunk Tae-hez. Út közben Tae és Hoseok nagyon elszórakoztak de én elől Jungkookkal csöndben voltam. Nagyon ijesztő volt a tekintete ami miatt nem is mertem nagyon rá nézni nem hogy hozzá szólni. Kínos volt a hangulat. Remélem nem tart sokáig...

-Jungkook! Itt állj meg! Hoseokkal venni akarunk zacskós levest meg Jiminnek egy meglepit!-néz rám perverzen. Valószínűleg vibrátor után fognak kutatni amit úgy se találnak meg. Tae mindig azzal jön hogy vesz nekem egy vibrit. Olyan hülye hogy nem tudja hol kell megvenni...

-Oké.-húzódik le a boltnál.

-Akkor mindjárt jövünk! Te Jimin maradsz!-parancsol rám majd kiszállnak az autóból és berohannak a boltba engem ott hagyva Jungkookkal. Síri csend lesz az autóban. Senki nem mond semmit csak bambulunk előre. Ez a pillanat nagyon kínos. Nem tudom mit mondjak neki. Talán...?

-Sajnálom Jungkook...-mondok ennyit halkan mire azonnal rám kapja tekintetét. Arca nem mutat semmit sem ami nagyon megrémít. Remélem nem tettem semmi olyan nagyon rosszat.

-Miért kérsz bocsánatot?-kezd el értetlen fejet vágni. Ez megnyugtat de még mindig nem ad arra magyarázatot miért kerül.

-Azt hittem tettem valami rosszat hogy így kerülsz engem...-hajtom le fejem majd kezdem el kezemet birizgálni.

-Nem Jimin nem tettél...nekem nem kellett volna bele egyeznem.-mosolyodik el majd ő is lehajtja fejét.

-Mibe?-nézek rá mert tényleg nem tudom miről beszél.

-Hát a cs....várjunk..te nem emlékszel?-kérdezi meglepődve amikor még mindig értetlenűl figyeltem rá.

-Ja az aznap teljesen kiesett. Semmi sem rémlik belőle! Miért? Történt valami?-kérdezem mire Jungkook kissé elneveti magát.

-Nem semmi...