Egy sosem várt szenvedély [18+ jikook]

32.rész

-Mmm...-ízlelgeti Tae a palacsintát.-Nagyon finom lett!-jelenti ki. Hát persze hogy az lett! Jungkook csinálta.

-Örülök hogy ízlik.-mosolyodik el Jungkook a válaszára. Itt éreztem úgy hogy ideje lenne nekem is megkóstolnom ezt a csodálatos palacsintát. Lassan a számhoz emeltem és amint bele haraptam és megéreztem ízét, azt hittem egyből táncra perdülök. Még sosem ettem a Jungkook féle palacsintából és komolyan hálás vagyok hogy nem én csináltam.

-Na milyen?-kérdezi Jungkook kíváncsian.

-Isteni!-ahogyan ez a szó elhagyta a számat kirázott a hideg ettől a csodás íz világtól. Komolyan kíváncsi vagyok ha már a palacsintája ilyen finom milyen lehet ha tortát csinál? Vagy esetleg valami komolyabb ételt készít el.

-Reméltem is hogy jó lesz. Sokat meg szenvedtem vele míg tökéletesítettem a palacsinta receptem.-helyezi kezeit mellkasára egy önelégült mosoly mellett. Ennyi is volt Jungkook bája. Azért néha látszik hogy ő és Tae egy családból származik. Főleg amikor...inkább nem is kezdek bele.

-Remek. Hát akkor én most be megyek a szobámba. Csumi!-búcsúzom el tőlük mint ha nem is itt laknának. Mind a ketten olyan elszomorodott képet vágtak amikor be toltam a valagamat a csodás kis fészkembe. Különösebben nem nagyon érdekelt mivel hát van vagy nálam 6 palacsinta így az majd boldogít helyettük is.

Amint le rakom a palacsintával megtömött tálat, eszembe jut hogy mi is történt úgy kb 1 órája. ÉN MOST KOMOLYAN EGYÜTT VAGYOK JUNGKOOKKAL?! Ezt egyszerűen nem tudom elhinni! Hogy? Miért? Annyira nehéz felfogni de még is igaz! Olyan boldog vagyok mint még soha! Ez kivételesen még a palacsintánál is jobb! Most annyira sikítanék de nem lehet mert még a végén rám hívják a rendőröket. Volt már ilyen...szerintem nem is kell mondanom ki hívta ki őket.

Eldőlök az ágyamon és egy hatalmas vigyorral az arcomon bambulok a plafonra. Lehet hogy külső szemlélő ként ez hátborzongatónak tűnhet de az én szemszögemből nem az. Hisz nem a falra fókuszálok hanem arra ami ma történt velem. Eleinte úgy féltem Jungkooktól hogy lenéz és nem bocsállt meg de most hogy ő is bocsánatot kért már sokkal jobban érzem magam. Az után meg össze is jöttünk. Ez már duplázza a jó kedvem. Hihetetlen hogy ez megtörtént. Egy részt még sosem volt senkim, más részt sosem gondoltam volna hogy az első pasim Jungkook lesz. Az úgy a lehetetlennel van egy szinten. Vagy is csak volt mivel úgy látszik én még a lehetetlent is legyőzhetem. Imádom az életem! Örökké akarok élni!

-Valami romantikusat kell most néznem!-szólalok meg akaratlanul is hisz ilyenkor ha van palacsintám és szerelmes vagyok, muszály valami jó sorit megnéznem. Vagy is eddig ilyen nem volt de gondolom az most jót tenne.

Egyből be kapcsoltam a TV-t és a Netflix-re mentem. Ott általában jó sorozatok vannak meg persze olyan romantikus filmek amiket mindig is bőgve néztem végig. Mint pl a Csókfülke ( Egy kis + infó: a Csókfülke Wattpad story volt, de felvásárolta a Netflix).
Na az egy jó film sorozat. Az az egyetlen olyan szerintem aminek az eleje is jó és a vége is. Na meg persze ott van még megannyi jó sorozat de nekem most csak egyre van időm. Már csak az a kérdés melyikre.

Amikor megtaláltam azt ami tökéletesnek bizonyult, kopogás zavarta meg a nagy romantika mániám. Egyből meglódult a szívem mivel biztos voltam abban hogy Jungkook lesz az. Hisz nem fejeztük be a beszélgetést és szerintem azért jött hogy folytassuk.

-Gyere csak.-hangzott el a kulcs szó amit ilyenkor szokás mondani. Amikor kinyílt az ajtó olyan csalódás sújtott hisz aki zaklatni merészelt nem volt más mint Taehyung. Ki is gondolta volna hogy jött piszkálni engem. Már pedig reméltem hogy kedves pasim keres engem. Hát most elszomorodtam.-Mit szeretnél?-töri meg a csendet elkeseredett hangom.