Devil's babyboy (Jikook)

3.

-azt hiszem távol tarthatnád magad attól, ami nem a tiéd. - hallottam meg egy ismeretlen hangot, majd csak arra eszméltem fel, hogy Kai vagy három méterre tőlünk eszméletlenül fekszik. Rémülten vezettem tekintetem az idegen férfire, aki pillanatokon belül már közvetlen előttem állt. - rendben vagy, Szöszi? - kérdezte, én pedig a sokkból felocsúdva hátráltam pár lépést, majd bólintottam.

-k-ki vagy te?.. - néztem az ismeretlenre, s még nem túl szimpatikus megnevezésem mellett is el tekintettem, inkább rémülten meredtem a férfire, aki mosolyra húzta ajkait.

-A démonod édes. - mért végig, majd egy határozott mozdulattal a falnak préselt. - nem hittem volna, hogy húsz évvel később majd megidéz valaki. - nyalt végig ajkain. - de hidd el. Iszonyatosan örülök. Végre ismét az emberek között lehetek.

- D..d-démonom?.. - kerekedtek el szemeim. Biztos csak szórakozik velem! És bassza meg ez a dadogás..

-okos fiú. - húzódott féloldalas mosoly arcára. -Mivel te idéztél meg, ezért a tiéd vagyok.. - hajolt közel arcomhoz, így már csak pár centi volt közöttünk. Meg csapott férfias illata, mire hatalmasat kellett nyelnem. - azonban úgy gondolom ez a mi esetünkben fordítva lesz. - harapta be alsó ajkait.

-hogy.. Mih..? - néztem rá kétségbe esetten, s éreztem nem sok kell ahoz, hogy megőrüljek. Vagy talán már meg is őrültem?

-majd meglátod, édes. - kellemes, s mély hangja libabőröket váltott ki felhevült testemből, s le kellett hunynom egy pillanatra szemeim.
Nagy levegő Jimin.

-Jimin minden rendben? - hallottam meg egy ismerős hangot a folyosón, mire ijedten kaptam a hang forrása felé fejem.

-Minseo! - pillantottam meg a lányt, aki a szomszédomban lakik. Éjszakai munkát végez, és gondolom most ért haza. - persze minden a legnagyobb rendben! Ez nem az aminek látszik.. - motyogtam. Ennél kínosabb helyzet sem lehetne! Meglát a szomszédom, —akivel ráadásul jó kapcsolatot is ápolok— egy idegen férfivel, aki azt állítja, hogy én idéztem meg, és a démonom, miközben a falnak présel, és csak pár centi van köztünk. - öhm.. A barátom már épp menni készül. - nyögtem ki valami értelmesnek tűnőt, majd zavartan megvakartam a tarkóm.

-milyen barátod Jimin? - vágott fura fejet, én pedig zavartan néztem el a lányról, s ekkor realizáltam, hogy az előző idegennek nyoma veszett. Talán tényleg túl sokat ittam és meg sem történt az előző beszélgetésem azzal a valakivel? De Kai tényleg rám támadt és meg akart erőszakolni.. Akkor mégis ki szedte le rólam?

-jah! - próbáltam menteni a helyzetem. - túl sokat ittam! - kuncogtam fel, hátha ezzel hitelesebb leszek. - ő ott fekszik! - mutattam Kaira. - jól kiütötte magát! Huuu! Annyit ittunk, hogy csak na! - vágtam erőltetett vigyort.

- de te nem is iszol, Jimin. - vágott fura fejet a lány, majd el köszönve bemenet a lakásába.

-azt a kurva... - suttogtam magam elé, majd egy jó nagy adag levegőt fújtam ki tüdőmből. Ez mi a szar volt? És hol van a fura démon szerzet? Tényleg csak beképzeltem? Zavartan nyitottam ki az ajtóm, majd kissé sem törődve Kaial beléptem a lakásba. Levettem magamról mindent, majd a fürdőbe mentem. Meg álltam a tükör előtt, majd döbbenten figyeltem a szívásfoltokat, amiket Kai okozott. Mérhetetlen düh ébredt bennem, s már indultam volna ki, hogy jól szétrugjam ennek a parasztnak a seggét, mikor is meg pillantottam magam mögött egy fekete árnyat. Az egy dolog, hogy alsón kívül semmi sem volt rajtam, de mikor meg fordultam, egy nem túl férfias sikítás hagyta el ajkaim.

-hogy a faszba jutottál be? - rivalltam rá Kaira, aki dülöngélve indult meg felém.

-A kerek popsidért bármit cica! - kurjantott fel, mire még jobban megrémültem. - hamarosan megmártózom benne! De meg ám! Mióta várom már ezt ah basszus! - beszélt össze vissza, s határozottan kezdtem beparázni, hiszen kifogytam minden ötletből, s nem tudtam hogyan is kéne megvédenem magam. Hirtelen eszembe jutott mobilom, s Kait félre lökve rohanni kezdtem, azonban sehol sem találtam. Mi a fasz?
- azt hiszed hagyom majd, hogy megszökj, vagy segítséget kérj? Mert, ha igen, mégsem vagy olyan okos, mint ahogy azt az egyetemen mutatod. - röhögött fel. - na gyere ide apucihoz!

-neked tényleg elmentek otthonról! - ütöttem mellkasát, de hamar lefogott, így nem tudtam szabadulni. A rohadt életbe! Ha többet mentem volna Felixel és Taehyungal edzeni, akkor talán meg tudnám magam védeni! Miért vagyok ennyire lusta? - engedj már el te beteg állat! - kezdtem vergődni karjaiban. El sem hiszem. Három éve még a vesém is el adtam volna azért, hogy végig csókolja Kai a felsőtestem, hogy simogasson, hogy nekem nyomja ágyékát, most azonban a hányás szélén állok. Irdatlanul rosszul vagyok tőle. - Kai könyörgöm!.. - akadt el a hangom, s ekkor már könnyek áztatták arcom. Régen sírtam már, talán utoljára akkor, mikor valaki látványosan megalázott engem az miatt, hogy Kai tetszik nekem... Egy fiú, s nem egy lány.

- nyögj nekem! Úgy ahogy eddig egy ribancom se! Nyögj nekem! És nem hatnak meg a könnyek Minnie.. - morogta, majd ismét szívni kezdte nyakam, s rámarkolt alsón keresztül tagomra. Hiába volt ez egy olyan helyzet, amit máskor talán élveznék, egyszerűen képtelen lettem volna élvezni. Szemeim össze szorítottam, s halkan sírtam. Felsőtestemre hajolt, s mellbimbómmal kezdett játszani, amit már tényleg nem bírtam csendben, hangos zokogásban törtem ki.

- fogd már be a pofád!- adott egy pofont.- vagy ha ennyire nagy a szád, használd másra. Na mit szólsz, drágám?

-azt, hogy baszódj meg!- zokogtam fel, majd vadul csapkodni és kapálózni kezdtem.

Sziasztok!
Remelem tetszett!
Hamarosan hozom a következőt, addig is puszi!
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️