Devil's babyboy (Jikook)

25.

Teljesen sötét volt már odakint, mikor Jungkook elhagyta Jimin apró panel lakását. Sehol sem volt egy árva lélek sem, ez pedig hátborzongató hatást kölcsönzött a pislákoló lámpákkal ékesített utcának.
Jimin a kanapéján ült, s épp kezdett elbóbiskolni, mikor is a csengő éles hangja azonnal felverte őt, s a mellette szunyókáló Jint is.
A szőke azonnal felpattant, s sietve elindult, hogy kinyithassa a nyílászárót, ugyanis reményei szerint a démont hitte az ajtó túloldalán levő személynek. Jungkook már órák óta távol volt, ez pedig Jimint kikészítette. Aggódott a fekete hajú miatt, s cseppet sem érezte biztonságban magát. Ez nem Jin miatt volt, csak egyszerűen Jungkook nélkül úgy érezte, nem tudja megvédeni magát.
A kanapén bóbiskoló Jin is felkapta fejét, de amint meglátta a szőke izgatott valóját, szentül hitte, Jungkook tért vissza. Mosolyogva ejtette vissza fejét a párnára, s várta, hogy a démon végre beavassa, mi miatt kellett így el sietnie, azonban ez nem történt meg.
Jin már csak annyit vett észre, hogy egy fekete árny beront a lakásba, s ereje miatt a lámpák eszeveszett villogásba kezdenek. Jin teste megfeszült, majd készült a következő pillanatokra, mikor is elsötétült előtte minden.

Jungkook sietve érkezett meg az alvilágba, ahova igazság szerint be se tehetné lábait Jimin nélkül.
Zavartan, s félre gombolt zakóval lépett be a liftbe, mely felvitte irodájához. Most még a neki meghajoló, s köszönő emberekkel sem foglalkozott, azonnal irodájába száguldott, ahol már Lucifer várta.

-késtél.- szólalt meg a démon, miközben Jungkookra meredt, s úgy tűnt nem aludt valami sokat mostanában.

-feltartottak.- motyogta Jungkook, de a szája szegletében megbújó mosoly arra engedett következtetni, igenis kedvére volt az a feltartás. Erre Lucifer is hamar rájött, s mosollyal az arcán csóválta meg fejét.- gondolom nem egy teadélután miatt hívtál ide ilyen későn.- foglalt helyet az éj fekete hajú az asztalnál, s kigombolta félre csúszott zakóját.

-jól sejted.- meredt gondterhelten Lucifer az asztal lapjára, s az előbbi mosolygás miatt keletkezett mosolyráncok azonnal eltűntek arcáról, s ismét komor, és meggyötörté vált. - apád..- nyögött ki ennyit, s Jungkook ökle már ennyitől azonnal az asztal lapján csattant.

-mi a frász folyik itt?!- nyögött fel idegesen Jungkook, majd felpattant székéből, s járkálni kezdett. Rossz szokása volt, hogy így vezesse le felgyülemlett feszültségét.

-az egyik emberem beépült hozzá.- pillantott fel eddigi merengéséből Lucifer, mire Jungkook felkapta fejét.

-tényleg?

-nem tudom, hogy mennyire ismered a titkár helyettesem, általában akkor láthatod, ha Jin beteg.

-nem rémlik.

-őt küldtem el, és látszólag eddig minden rendben..Volt.- mondta Lucifer, s már neki is fel kellett állnia, hiszen egyre idegesebb lett. - megfenyegették a titkárom, ő pedig köpött.

-mi a faszért bízol meg ilyen kis senkiben?!- akadt ki a fekete hajú, s hajába tépett.- mit köpött?- motyogta.

-hogy te és Jimin..

-mi a fasz van basszameg?!- állt meg minden cselekedetében Jungkook, majd azonnal rossz érzés járta át testét. -mi van velem és Jiminnel?!

-hát.. Nem akartam mondani, mert gondoltam majd magadtól rá jössz, de úgy tűnik nem húzhatom tovább..- motyogta az idősebb, majd egy gondterhelt sóhaj után Jungkook vörös szemeibe pillantott. - a démoni éned megtalálta azt, amivel teljesítheti Jimin legfőbb vágyát.

-ez komoly?- csillantak meg a vörös rubinok, majd közelebb lépett Luciferhez.- mi az?

-erre magadtól kell rá jönnöd.- mosolyodott el az idősebb, majd Jungkook vállára tette kezét.- vigyázz a szőkére, mert mostmár az ellenség is tisztában van mindennel.. Azzal is, amivel te még nem.- hunyta le szemeit az idősebb.-Mellette kell lenned, szóval minél hamarabb gyertek vissza.- s ez volt az utolsó párbeszéd, melyet a két démon váltott, Jungkook már a rozoga panelház liftjében is volt.

A hatodikon kiszállt, majd ahelyett, hogy az ajtót használta volna, azonnal a hálóban termett. Jimin azonban nem volt ott.
Össze ráncolt szemöldökkel indult meg a nappali felé, ahol meg is pillantotta a szőkét Jinnel együtt.
A kanapén ültek, de amint a démon jobban megfigyelte a helyzetet, feltűnt neki, semmi sincs rendben. Jimin meg volt kötözve, Jin csuklóján pedig bilincs pihent.
A démon szeme azonnal vörösen villant, s amint meglátta Jimint ebben a kiszolgáltatott helyzetben, azonnal elárasztotta testét egy különös düh.
Azonnal Jimin mellett termett, ki kisírt szemekkel pillantott fel az éjfekete hajúra, erre pedig Jungkook mellkasa össze szorult. Sosem érzett még ilyet, ez pedig bosszantotta. Nem tudta, mi folyik itt.
Jimin csak is az övé, nem bánthatja senki!
Ezekkel a gondolatokkal igyekezett megtalálni a házban azt, aki ezt tette a szőkével, de sehol sem volt senki.
Jungkook vissza igyekezett a nappaliba, majd azonnal eloldozta a fiatalabbat, s a másik démont.
Jimin rémülten bújt bele Jungkook karjaiba, s fúrta pofiját annak mellkasába.

-James..- motyogta Jin, mire Jungkook keze ökölbe szorult. - el akarta rabolni Jimint, de amint meglátott megfutamodott és inkább csak megkötözött minket figyelmeztetés képpen.- sóhajtott Jin, majd hajába túrva ült vissza a kanapéra.

-hol a fenében voltál?!- ütött ingerülten a szőke Jungkook mellkasába, amire a démon testét düh járta át. Már készült volna kioktatni a kisebbet, mikor is az keserves sírásba kezdett. - annyira aggódtam érted..- motyogta, majd megmarkolta mellkasán a pólót, s annál fogva szorította magához. - hol voltál?

-te aggódtál?- lépett el tőle a démon, s arcára kiült színtiszta döbbenete. Minden eddigi dühét elfelejtette, s helyette furcsa bizsergés járta át testét.

-miért mit vártál?! Semmi szó nélkül leléptél az éjszaka közepén, és James kurvára nem tudott rólad semmit! Feleslegesen pofoztam meg!

-hogy mit csináltál?- vigyorodott el Jungkook, mikor eljutott agyáig mit is mondott a szőke. - meg pofoztad Jamest?

-miért mit gondoltál?! Most mondtam baszki!- csapott ismét egyet a démon mellkasára, mire az elkapta derekát, s ajkaira hajolt. A szőke meglepetten sóhajtott bele a csókba, s karjait azonnal a démon tarkójára vezette.

-köszönöm..- suttogta a fekete hajú Jimin ajkaira, kinek erre az apró gesztusra elnyíltak puhái. Szemei könnybe lábadtak, s a démon nyakába fúrta buksiját, miközben szorosan magához húzta.

-m-mégis mit?

-hogy aggódtál értem..-suttogta halkan Jungkook, miközben ujjait a szőke tincsek közé vezette. -soha senki sem aggódott még értem...

Sziasztok!

Nagyon sajnálom, hogy csak most hoztam részt, de ki vagyok mint a fene. Nagyon durván megfáztam, taknyom nyálam egyben van, közben pedig köhögök és a torkom is rettenetesen fáj:/
Nagyon fáradt vagyok, szörnyű a suli, és alig alszom😭
Szóval nem panaszkodni szeretnék, csak tényleg rengeteg bajom van most😂
De remelem azért így is tetszett a rész, és nem haragszotok a csúszás miatt.
Hamarosan folytatás, kitartást nektek!

Puszi!
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️