Elrabolva //BEFEJEZETT//

6.~ SOHA

Jodie másnap reggel izgatottan vette az irányt a konyha felé, hogy reggelizzen. Kilenc óra volt, ilyenkor már esélytelen volt hogy össze fut Evannel. Nicholas elegáns öltönyben futott be, de csak annyi ideje volt hogy egy almát kikapjon a kosárból.

-Tartalmas reggeli! -szólt fel Jodie, miközben kávét főzött.

-Most csak ennyire futja. -vigyorgott -Miért te főzöd a kávét? Hol van Carlotta?

-Gőzöm sincs. -vonta meg a vállát.

-Igazán? Úgy tűnik el kell beszélgetnem vele.

-Miért ?

-Mert az a dolga hogy kiszolgáljon minket. Különösen rád kellene oda figyelnie!

-Én kértem tőle, hogy menjen a dolgára.

-Tessék??

-Jobb szeretem egyedül készíteni amit elfogyasztok. Nem igazán van megszokva ez nekem...

-Ohh... ezesetben, bocs... -húzta fel a vállát Nick, mire Jodie kérdőn pillantott rá.

-Mi az ? -kérdezte Nick, mikor már kissé kínosan érezte magát.

-Semmi beszólás?

-Hogy érted ezt?

-Semmiii, lássuk csak, "gondolhattam volna hiszen tudom hogy egy konyhatündér vagy! A feleségem vagy bla bla..."

-Szerinted ez vicces? -kérdezte Nick, mire Jodie nem bírta vissza tartani a mosolygást.

-Ne már! Mindig ilyen halál komoly vagy? -tört ki a lányból a nevetőgörcs.

Erre már Nick is nevetni kezdett.

-Nem is így beszélek... -motyogott az orra alatt.

-Pedig de! Kérsz kávét? -kérdezte kedvesen Jodie.

-Igen, elfogadom köszönöm.

-Mi ez az öltözék? -vizslatta nagy barna szemeivel

-Dolgom van. -fordította ismét komolyra a szót.

-Elutazol?? -kérdezte aggódóan

-Nem, nem. Estére itthon leszek. Szeretném ha majd találkoznánk. Van egy meglepetésem a számodra. -mondta.

Jodie csak bólogatott, miközben belekortyolt a kávéba.

-De, miért érdekel??

-Csak. -vont vállat a lány.

-Egyébként meg, nem teheti meg mindenki, hogy selyem köntösben szaladgál, mikor lassan dél van. -pillantott Nick az órájára

-Mégis mit csinálhatnék itt egész nap?? -csattant fel Jodie.

-Emmeline Henderson..  a ház úrnője... -gondolkozott el Nick titokzatosan. - Mennem kell. Este találkozunk!

-Jó utat! -kiáltott utána. -Szuper...

Megint előtte állt az egész nap, de úgy döntött nem fecsérli az idejét folyton fekvéssel és sírással. Megpróbálja a legtöbbet kihozni a helyzetből.
Ezért úgy döntött, hogy itt az idő valami érdekeset csinálni.

Mivel Jodie imádta az állatokat, -különösen a lovakat-, eszébe jutott az istállóban lévő Démon.

Miután eltöprengett azon, hogy valyon tudna-e lovagolni rajta, fejvakargatva elkiáltotta magát.

-Carlotta!

-Asszonyom? -hangzott a válasz nem sokra rá, majd az ajtóban megjelent az említett hölgy, egy porolóval a kezében.