Igazából ebben nem kimondottan egy Ship van mert nem tudtam hogy ezt az ötletemet kikkel írjam meg.
Han pov
Én és Felix tesók vagyunk vérszerinti testvérek. A mai napig boldogan éltük az életünket az anyukánkkal (sajnos apánk nincsen) . A mai nap anyám bejelentette hogy lesz KETTŐ mostoha tesónk. Azt sem fogtam fel hogy velünk ezt meg sem beszélte erre közli hogy két fiú költözik be hozzánk. Lányoknak jobban örültem volna. Nem azért mert rájuk mozdulnék csak mert talán őket jobban elviselném. Mármint arra gondolok hogy akkor anya tudna ilyen csajos napokat tartani vagy valami.
Felix sem örült a hírnek főleg az után nem miután közölte velünk édes anyánk hogy búcsút inthetünk a külön szobának. Nem hazudok ha azt mondom hogy sírni tudtam volna kínomban.-De anya! Nem gondolod hogy ezt meg kellett volna velünk is beszélned? -felix kicsit már túl ideges volt ami anyának nem hiszem hogy tetszett.
-Felix ne beszélj így velem. És tudom hogy jól kifogtok jönni velük.
-Honnan veszed? -lekezelő voltam anyámmal én is de nem direkt csak nem tetszett ez az egész.
-Kicsit idősebbek nálatok és fiúk. Lehet a végén egymásba szerettek.-anya a mondata végén ránk kacsintott ami miatt szegény tesóm férre nyelte az üdítőt amit ivott.
-Anya! Ugye ez nem arra megy ki hogy össze jöjjünk velük?
-Hát nem éppen. De fiúk tegyük ezt férre és adjatok nekik egy esélyt. Nekik nincsenek szüleik akik segíthetnének nekik vagy akik lelki támaszt adhatnának nekik. Szükségük van valakire. És ti segíthettek nekik. Persze nem kell mindig velük lennetek de kérlek fiúk szeretetre van szükségük. -Anya bekönnyezett ezért oda mentünk hozzá és szorosan megöleltük.
-Én Felix a legkisebb fiad megigérem neked hogy megpróbalok majd nekik segíteni... és nem belé szeretni valamejikbe.
-Köszönöm fiúk. Na sipirc összepakolni mert hamarosan megyek értük.
Anya el ment Minhoért és Hyunjinért. Még a nevük is olyan mint akik csak a bajt keverik.
Felixel összeköltöztünk egy szobába. Szeretjük egymást de tudtuk jol hogy nem fogjuk sokáig kibírni egymás mellett de ez van. Felix és én épp sütit sütötünk mikor nyílt a bejárati ajtó majd meghalottük anyánk hangját aki minket keres.-Jisung! Felix!
-Konyha! -Lixie unottan szólt vissza anyának majd rám nézett olyan fejjel amiről le tudtam venni hogy nem éppen repdes az örömtől hogy itt vannak. -Szerinted ha kibaszom őket a kutya ólba anya kinyír? -csak kuncogtam tesóm hülyeségén de mikor belépett a látókörűnkbe az újdonsült tesóink mind a kettőnknek el állt a szava. Geci jól néztek ki.
-Na gyerekek sziasztok. Oh sütit csinaltok? Biztos Minhonak és Hyunjinnek.
-Hát nem éppen. -köcsögül hangozhattam de hát ez van. Szokják meg vagy húzzanak innen.
-Han kérlek kisérd fel őket a szobájukba majd mosakodjatok meg és utána beszélgetünk.
-Anya. Látod mit csinálunk. Fel találnak egyedül is.
-Han Jisung ne feleseljél! Kisérd fel őket. -pufogva de levettem a kötényemet majd szó szerint rábasztam a pultra. Elindultam fel az emeletre hallottam hogy jönnek utánam.
-Faszért nem húztam még el a gecibe!
-Ne hidd hogy mi annyira itt akarunk lenni. -az egyikük rám nézett majd mikor megmutattam nekik a szobát ott hagytam őket és vissza mentem Felixhez.
-Han.Jisung.
-Mond draga Felix. -láttam hogy Felix befejezte a sütit és betette a sütőbe ezért elmentem a mosdóba hogy megmosakodjak. Felix persze jött utánam.
-Nem fogom tudni betartani az igéretemet amit anyának mondtam.
-Milyen igéret?
-Tudod...hogy nem szeretek bele semejikbe.
-Jaa hat drágám sok szerencsét. -ez után nem beszéltünk hanem be mentünk a nappaliba ahol anya és a fiúk voltak. Leültünk egymás mellé majd anya bele kezdett a rizsába.
-Szoval figyeljetek rám. Tudom nehéz ezt a helyzetet elfogadni főleg nektek -itt ránk nézett - de kérlek titeket hogy ha nem is lesztek puszi pajtások de legalább próbáljátok megismerni egymást. Tudom ez nem annyira fontos de azért el mondom hogy holnaptól túlórázom ez miatt kicsit később jövök majd haza. Ja és míg nem vagyok itthon kérlek ne öljétek meg egymást. Ha valakinek párja van vagy lesz akkor szívesen megismerjük és senkit nem itélünk el. Remélem ezzel ti is így vagytok. -Izgatott voltam a fiúk valasza miatt mivel nem akartam hogy ne fogadjanak el minket.
-Persze ezzel nincsen gond. -Hyunjin olyan lágyan és kedvesen beszélt hozzánk mintha tudta volna hogy ez ránk vonatkozik. -meleg vagyok szoval ezzel nekem nincsen bajom. -ledöbentem egy picit. Nem gondoltam volna hogy ő meleg. Mivel ő is nyíltan elmondta nekünk így azt éreztem hogy nekünk is meg kell nyílnünk feléjük.
-Én is az vagyok és Felix is. -félve néztem rájuk de nem láttam az arcukon semmi undort vagy valamit szoval megnyugodtam.
-Minho neked ezzel valami problémád van? -anya kedvesen szólt a csendben ülöhöz aki csak megrázta a fejét.
Ez után semmi érdekes nem történt ettünk együtt sütit majd elmentünk fürdeni és végül aludni. Persze mi Felixel nem aludtunk mert pletykáltunk hogy eddig szerintük milyenek a fiúk meg ugx minden szóba jött.
YOU ARE READING
•SKZ one shot's 1•
RandomStray kids rövid ship történetek. •Minsung •Hyunlix •BinChan