66. Minsung 1| Többet jelent mint gondolnád

595 53 4
                                    

-Befejezni! -kiabál ránk Chan megelégelve a vitánkat. -Mind a ketten húzzatok a szobátokba és vacsoráig ki se gyertek onnan! -Minho nagyot sóhajt majd felviharzik a szobájába míg én idegesen trappolok utána. -Jisung! -szól rám Chan még az előtt hogy Minho szobájához érnék. -A szobádba. -erre én megvonom a vállam.

-Régen az én szobám is volt. -mondom majd berontok Minhohoz.

-Ji. -néz rám meglepetten de én csak gyorsan elé sétálok majd ajkaira hajolok. Minho rögtön derekamra fog majd ő is erőszakosan kezd el csókolni. -Várjh. -mondja pihegve a heves csókunk miatt.

-Sajnálom. -nézek el róla de ő csak megrázza a fejét.

-Egy óriási paraszt voltam Ji. -mondja majd arcomra simít.

-Utállak.

-Tudom picúr de nem volt szándékos. Mármint szándékosan tettem de csak azért mert ideges lettem rád. -erre én bólintok. -Féltem hogy elveszítelek.

-Nem fogsz Minnie. -erre bólint majd egy apró puszit nyom a számra. -Vacsoráig még bőven van időnk. -nézek rá huncutúl mire ő felkap az ölébe és a falnak nyom...

Ijedten riadok fel álmomból majd miutan kicsit megnyugodtam; ránézek a mellettem lévőre. Ágyát megint úgy fordította hogy semmit ne lássak belőle így sóhajtva kiszállok az ágyamból majd csöndben lesétálok a konyhába.

-Jisung? -hallom meg a szöszi hangját mire én ijedtemben ugrok egyet.

-Megijesztettél. -bocsánat kérően néz rám mire én legyintek. -Mit keresel itt? -kérdezem miközben elkezdem csinálni a kávémat.

-A kanapé nem olyan kényelmes. -mondja szomorúan mire én felé fordulok.

-Hyunjin megint ide hozott egy csajt? -kérdezem mérgesen mire Felix bólint.

-De ez legalább ugyanaz mint előzőleg. -vonja meg a vállát majd tovább eszi a reggeliét.

-Mostmár komolyan beszélni fogok vele. -ülök le Felixhez az asztalhoz.

-Nem kell Jisung. -vágja rá rögtön mire én rázni kezdem a fejem.

-De igen Lix. Ez nem állapot hogy mindig kitúr a saját szobádból. -erre aprót bólint majd megkérdezi hogy én miért nem alszom. -Csak korán keltem. -hazudok mire Felix megforgatja a szemét.

-Hajnali négy óra van Jisung. Ne hazudj.

-Csak megint rosszat álmodtam. -sóhajtok majd megvonom a vállam. -Minho még álmomban sem hagy békén. -Lix ezen jó ízűen felnevet ám be is fogja mikor valaki lekiabál az emeletről.

-Bárki is az fogja be mert aludnék! -ezen én hangosabban kezdek nevetni mire meglátok egy kócos hajú Changbint letrappolni a lépcsőn.

-Han Jisung! -néz rám mérgesen.

-Igen? -nézek rá angyalian mire ő csak fújtat majd visszamegy a szobájába.

-Annyira irigylem hogy veled ilyenek. -mondja Felix mire én értetlenül nézek rá.

-Ezt hogy érted? Semmi irigylésre méltó nincs ebben.

-De igen! Veled mindenki elnéző még akkor is ha rosszat csinálsz. Ha én rontok el valamit akkor rögtön kapom a fejmosást és mehetek a szobámba. Mindenki átnéz rajtam mintha egy darab rongy lennék.

-Dehogyis Felix! -fogok a kezére. -Velem csak azért elnézők mert tudják hogy bármit tesznek úgysem hat rám. Tudod én annyiszor csináltam már rosszat a csapatnak hogy inkább csak legyintenek és elfordulnak. Nem azért kivételeznek velem mert annyira szeretnek csak már bele untak abba hogy ilyen vagyok. -erre Felix csak bólint. -Csodás vagy Lixie és pont ezért nem fogom hagyni hogy Hyunjin így bánjon veled. És tudod mit? -nézek rá mosolyogva. -Légy önmagad de extrázd meg a személyiségedet.

•SKZ one shot's 1•Where stories live. Discover now