•SKZ one shot's 1•

58. Minsung 2 | A gyerek a megoldás 16+

-Gondolom mostmár itt alszotok. -mondja Felix halkan.

-Nem terveztem de így hogy Mingi elaludt... muszáj. Remélem nem baj.

-Dehogy baj. -legyint Felix. -Viszont a helyzet az hogy...

-Majd alszok a kanapén. -vágok a szavába mire Jisung elneveti magát. -Most miaz? -nézek rá.

-Ott én alszok drágám.

-Te is itt maradsz? -kérdezem mire ő bólint.

-Ő alapból is itt aludt volna szóval~ -néz ránk perverzen. -mehettek is akár a szobába. -kacsint majd Hyunjinhoz szalad aki most lépett ki az ő szobájukból.

-Úgy alszik mint a bunda. -mondja mire én bólintok.

-Nem baj. Mostmár hagyjuk aludni. Ti is menjetek. -mondja a szőke majd ránk kacsint.

-Bírj a véreddel kicsim. -simít a derekára a párja majd a szobába sétálnak. Én zavartan nézek Jisungra aki ugyan ezt teszi.

-Semmi hátsó szándék nélkül mondom hogy mind a ketten jobban járnánk ha az ágyban aludnánk. -mondja mire én bólintok.

-Te ott én itt. -mutatok az ágy két szélére mikor beérünk a szobába ami teli van minden féle... dologgal.

-Elfordulnál? -erre én bólintok majd elfordulok hogy Jisung át tudjon öltözni.

Aham. Ez jó is volt addig míg meg nem láttam hogy van előttem egy tükör. Jisung háttal állt nekem és éppen vette le a nadrágját. A feszes fenekét és combját sokáig néztem de sajnos hamar el is takarta egy nagy pólóval. Még mindig vékony dereka amit oly' sokszor markolásztam. Felsőtestét ugyan nem látom de biztos vagyok benne hogy még mindig nagyon izmos.

Nadrágot nem vett fel így alsónadrágba bújtatott feneke félig kilátszott amit most úgy megfognék.

-Khm... mostmár nézhetsz. -mondja mire én lassan megfordulok. -Elforduljak?

-Nem muszáj. -vonom meg a vállam majd lekapom magamról a pólómat. Jisung egy pillanatra néz csak rám majd befekszik az ágyba. Gyorsan átöltöztem majd én is befeküdtem az ágyba. -Szeretnél beszélni? -kérdezem egy kis csend után. Jisung nekem háttal feküdt míg én még mindig ültem.

-Nem lenne értelme. -mondja mire én hümmögök majd elfekszek. Ismerlek Jisung. Pár perc és elkezdesz beszélni mert nem fogsz tudni aludni. Zavar hogy itt fekszem melletted még is arra vágysz hogy újra a karjaimban tartsalak.

-Csak mond ki. -szólalok meg még előtte. -Ne gondold túl csak mond. -egy ideig csendben van majd sóhajt egyet.

-Miért van veled Mingi?

-Mert szeretem őt. -válaszolok halkan.

-Miért pont ő Minho? -ül fel hirtelen mire én is ezt teszem. -Bárki lehetett volna de te pont őt választottad! Miért? Direkt csinálod? Haragszol rám és ezért akarod hogy szenvedjek?

-Szó sincs ilyesmiről.

-Akkor? Még is miért? -néz rám mérgesen majd szomorúan néz el rólam. -Mindegy. Nem az én dolgom.

-Ezért nem akartam hogy találkozz vele. Tudtam hogy fájni fog neked és nekem is. -mondom majd közelebb ülök hozzá. -Sajnálom ha megbántottalak d...

-Nem bántottál meg csak kibaszottúl fáj. -mondja a szemembe. -Fáj az hogy pont őt fogadtad örökbe akit közösen akartunk felnevelni. Mióta van nálad?

-Két éve. -erre ő cinikusan felnevet.

-Fasza. -mondja majd hátatfordít nekem. -Aludjunk. -én is elfekszem de most úgy hogy Jisungot átölelem hátulról. -Minho hagyj. -próbálja leszedni a karomat a derekáról de én nem engedem.

-Miért szenvedünk Jisung? -súgom a fülébe. -Még mindig szeretjük egymást. Miért nem tudunk együtt lenni?

-Szeretsz még engem? -néz hátra rám mire én bólintok. -Akkor miért nem kerestél? -fordul meg az ölelésemben így most velem szemben fekszik.

-Féltem hogy te nem úgy érzel már mint régen. Mingi pedig... annyira láttalak benne téged hogy megszerettem. Nem bírtam ott hagyni az árvaházban így örökbefogadtam.

-Felneveljük együtt? -néz rám reménykedve mire én aprót bólintok. -Talán kicsit gyorsan haladunk. Sajnálom. Biztos szükséged van idő... -szájját befogom a sajátommal mire Jisung elmosolyodik. Lassan ízlelgetem párnácskáit míg ő néha aprókat sóhajt a kezem mozgása miatt. Mivel nem bírtam magammal így kezemmel felvedeztem a teste minden pontját. -M-Minho... -válik el tőlem mikor fenekébe markolva húzom magamhoz közelebb. Jisung felém tornyosul ami miatt én elmosolyodom. Egyik kezemmel a fenekét markólgatom míg a másikkal tarkóját fogva húzom le magamhoz. -Tudom hogy három éve annak hogy szakítottunk de tudnod kell hogy ez udő alatt én csak rád gondoltam és senkivel nem voltam...

-Senkivel nem feküdtél le három éven keresztül? -nézek rá döbbenten mire Jis szégyenlősen bólint.

-M-miért? Te voltál mással? -kérdezi félve.

-Csak egyszer. -erre ő szomorúan bólint. -De azt is csak azért mert részeg voltam és felizgattál! -teszem még gyorsan hozzá mire Jisung meglepődve néz rám.

-Én? Mikor és mivel?

-Changbinnál buliztunk és már jó részegek voltuk mikor te kitaláltad hogy medencézzünk. -erre bólint. -Nem tudom hogy emlékszel-e rá de valamiért az ölemben kötöttél ki fél meztelenül. -Jisung arca piroskás lett ami nagyon jól állt neki még mindig.

-De ugye nem történt semmi?

-Nem de utána a bulin valami csaj leszopott mer...

-Na várj! -vág a szavamba hangosan. -Miaz hogy egy csaj? Hót meleg vagy Minho. -néz rám összezavarodva.

-Ez igaz a lányra már nem is emlékszem. -gondolkozom el. -Annyira részeg és kiéhezett voltam hogy magam elé tudtalak képzelni. Baszki de kurva jó volt az istenit! -sóhajtok fel az emlék hatására. -Mármint nem az ahogy a csaj szopott hanem az ahogy te csináltad a képzeletemben. Igazság szerint szerintem akkor is el tudtam volna élvezni ha a lány nem dolgozik rajtam csak képzelődöm rajtad.

-Én amúgy... -kezdi el halkan miután egy puszit nyomott a számra. -nem voltam senkivel mert csak rád vagytam végig de... oh! Mindegy. -mosolyodik el majd le száll rólam így én magam alá fektetem.

-Tudod hogy régen is utáltam ezt. -mondom én is halkan mire Jisungot kirázza a hideg.

-S-sajnálom. -néz ez rólam.

-Jisung. -mondom ki a nevét eréjesen mire ő aprót bólint. -Ügyes fiú. -csókolok a nyakába ami miatt Jis felsóhajt.

-Míg nem voltál velem... oly' sok szituációt képzeltem el rólunk. -még egy csók a nyakába. -A-ah~ sz-szóval én sokszor voltam egyedül a szobámban M-Minhoh! -sóhajtja el a végét mikor én végig simítok az oldalán majd feljebb húzom a pólóját.

-Hány éves is vagy Jisung? -kérdezem pedig teljesen tisztában vagyok vele.

-Huszon... o-oh kettő. -meglepődik mikor tagjára fogok mégsem tól el. Miért is tenné?

-Felnőtt férfi vagy még is úgy videlkedsz alattam mint ahogy 17 évesen. -nézek rá mosolyogva. -Kibaszottúl beindítasz ezzel.