Egész életemben táncos szerettem volna lenni. De sosem lehettem az mert fiú vagyok. Mivel nem sima táncos szeretnék lenni így még nehezebb.
Sztriptízkedni szeretnék az óta mióta láttam a Magic Mike című filmet. Igaz én nem éppen azt szeretném csinálni amit ő de kicsit hasonló. Szeretnék embereknek táncolni és pénzt gyűjteni.
Viszont mivel fiú vagyok ezért meg sem néznek engem. Esélyt sem adnak arra hogy megmutassam magamat. Mindenkinek a tökéletes testű nő kell nem pedig egy tökéletlen fiúcska. Ezt megértem de igazságtalannak is tartom.
-Ne aggódj Sungie. -simít a vállamra Chan. Ő az egyetlen barátom egyben a családom is. -Figyelj csak...
-Igen? -nézek rá szomorúan. Még a sajttortát sem kívánom. Kezdem feladni az egészet.
-A munkahelyemre jött egy új fiú és úgy hallottam hogy neki van egy bárja ahova keresnek pincéreket. -mondja Chan mire az utolsó reményem is elszáll.
-Nem pincérkedni szeretnék hyung.
-Tudom de hallgass végig. -erre csak bólintok. -Igaz hogy pincérkedni kell de nem úgy ahogy gondolod. -szólalnék meg de ő leint. -Viszed a piát meg amit kérnek de közben magadat is felajánlod.
-Hyung én nem...
-Nem kurvának kell lenned. -vág rögtön a szavamba. -Nem tudom a részleteket de azt mondták nekem hogy a pincérek táncolni szoktak. Öltáncolnak a vendégeknek amivel felajánlják magukat egy éjszakára. Nem kell lefeküdni velük ha nem akarsz de táncolhatsz.
-És hogyan menjek oda? Kérjem meg őket hogy nézzenek meg?
-Nem hanem lesz egy „meghallgatás" ahol mindenkit megnéznek. Elmehetnél. Egy próbát megér. -erre csak bólintok.
-Eljönnél velem?
-Persze! Legalább tudok dicsekedni neked a munkatársamnál. -kacsint majd csendben tovább eszünk.
A meghallgatás három nap múlva lesz így bőven van időm kitalálni hogy mibe menjek. Igazából gondoltam arra hogy szoknyában leszek de félek attól hogy ez miatt nem fognak felvenni ezért elvetettem az ötletet.
Viszont nem is akarok „unalmas" lenni ezért Chan hyung segítségét kértem.
-Ne~ -veszem el tőle a szoknyát. -Ez a lényeg hogy nem akarok abban menni.
-Most miért? Kibaszottúl szexi vagy benne. Ez csak plusz pont.
-De mivan ha valakinek nem fogok tetszeni is ezért nem vesznek fel? -nézek rá szomorúan.
-Jisung~ -sóhajt fel. -Még a heteróknak is felállna rád ebben. -mutat a szoknyára.
-Nem baj. Nem akarok kockáztatni. -mondom majd a szekrényem elé állok. -Mi legyen? Mondjuk ez? -mutatok egy fekete nadrágra.
-Inkább ez. -nyomja a kezembe a bőr nacimat. -Meg~ ez.
-Oké ez tetszik. -nézem meg magamat a tükörben. -Köszönöm hyung.
-Ha nem vesznek fel akkor az már az ő hibájuk. Baszki nem is értem eddig miért nem vettek föl sehova. -ül le az ágyamra. -Sokkal nagyobb siker lenne ha lennének fiú táncosok is. De most nem? -csap a combjára indulatosan. -Csak rád kell nézni és tudom hogy milliomos lennék miattad. Mármint ha nálam táncolnál.
-Köszönöm Chan de nem mindenki így gondolja. Tudod hogy az ilyenekben mindig a nő van elől.
(...★...)
-Nagyon félek Chan. -szorongatom a kezét mikor beléptünk az épületbe. Nem nagy a helyiség de bőven el lehet benne férni.
-Ne izgulj. Te leszel a legjobb.
-Idegesebb vagyok úgy hogy te is itt vagy. Nem akarom hogy végig nézd ahogy haza küldenek.
-Nem küldenek haza. Nézd azt a fiút... -mutat egy tőlünk nem messze álló piros hajó fiúra. -biztosan ő is táncolni fog. -mondja majd ebben a pillanatban a piros hajó ránk néz. Int egyet mosolyogva majd elsétál.
Mi követjük őt mint a kutyák mikor meglátjuk hogy bizony ő tényleg táncol. Van egy kisebb szinpad amin tíz szék van kitéve amin férfiak ülnek nekik pedig lányok és FiÚk táncolnak. Öt-öt lány és fiú amin meglepődtem.
-Látod? -mosolyog rám Chan. -Ne aggódj te jobb vagy náluk. -mondja mikor elkezdenek táncolni a fiúk. Azta.kurva. Én nem tudok ilyen jól táncolni! Nekem ez nem való.
-Menjünk haza. -kezdem el rángatni Chan karját mire óvatosan fejbe vág.
-Fejezd ezt be. Erre vártál egész életedben. Ne most add fel mikor itt van a lehetőség. -ekkor elénk lép egy csinos hölgy aki mosolyogva néz ránk.
-Jó estét. Melyikük fog fellépni? -kérdezi mire Chan rám mutat. -Mi a neved?
-É-én... Han Jisung. -mondom halkan amit a lány felír egy lapra.
-Ne légy megijedve. Ők csak azok akik itt dolgoznak. -mutat a táncolókra. -Megmutatják hogy mit kell majd csinálnotok.
-Mindenki őket fogja nézni? Csak mert mint látod be van kicsit fosva. -mutat rám Chan mire elszégyellem magamat.
-Ne aggódj Jisung. -mosolyog rám. -Öt perc múlva mindenki kap egy kis alkoholt hogy ne legyetek ennyire feszűltek. Tíz perc múlva pedig jönnek a vendégek így nekik nem fog feltűnni hogy ti épp gyakoroltok. Valószínűleg senki nem fog rátok figyelni csak az akinek táncoltok. Ők döntik el hogy milyen voltál. Igazából mindegyik kissé öreg. -mondja halkan. -Szóval valószínűleg felvesznek. És ne ijedj meg. -neveti el magát. -Ne félj nem érhetnek hozzátok.
-Ebben bíztam. -mondom halkan. -Esetleg nem mehetek haza? -kérdezem kínosan mire mind a ketten elnevetik magukat.
-Sajnálom de már nem mivel felírtalak a lapra. -mondja majd elsétál.
-Ne félj Jis. -simít a hátamra Chan. -Jó leszel. És ez csak előny hogy nem fognak rátok figyelni csak azok akiknek táncoltok. Ne izgulj. Fantasztikus leszel.
-Remélem Chan. De ugye ha nem vesznek fe...
-Fel fognak venni! -néz rám mérgesen. -Most pedig irány alkoholt inni. -mutat oda egy asztalhoz ahol sokan állnak. Remegő lábakkal lépkedek a többiekhez akik kedvesen mosolyognak rám. Meglepődve köszönök nekik vissza majd az előző lánytól kapok két pohár piát.
-Az egyik a barátodé.
-Köszönöm. -mondom majd szélsebesen szaladok vissza Chanhoz. -Ezt neked küldték. -adom a kezébe majd mind a ketten megiszzük a pohár tartalmát. -Mi ez a rengeteg ember? -nézek sokkolódva az ajtón bejövő sok faszira és nőkre.
-Ha ma nem lépsz fel egy örök életre bánni fogod. -fogja meg erősen a karomat mikor ki akartam menni az ajtón.
-Nekem ez nem megy hyung! -kezd el remegni a kezem mire az előző lány mellénk lép.
-Baj van? -kérdezi barátságosan.
-Igen. -mutat rám Chan. -Fél. Nagyon. -sóhajt fel.
-Jisung. -fogja meg a kezemet a lány. -Én Jia vagyok és remélem annyira megbízol bennem hogy elhiszed nekem tényleg nem fognak titeket nézni. Nálunk ez mindennapos hogy vannak ilyen előadások és mivel ugyan az mint eddig így nem nagyon szoktak figyelni. Tudod azért kell hogy sok ember előtt táncolj hogy leküzd a lámpalázad.
-Ha valaki kimer röhögni én mind a kettőtöket kicsinálom. -nézek rájuk fenyegetően amin ők csak nevetnek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
