•SKZ one shot's 1•

90. Minsung 2 | Christmas present !18+!

- Ne remegj ennyire Jisungie. - Kuncogok majd a piros arcára simítok. Szólásra nyitja a száját de nem mond semmit; inkább összeszorítja hogy ne adjon ki hangot. - Amikor azt mondtam hogy ne legyél olyan hangos; nem azt mondtam hogy maradj teljesen csendben.

- N-nhem é-érdekel. - Mosolyogva végignézek Jisungon aki teljesen meztelenül fekszik előttem. A fejét néha oldalra vagy pedig hátra dönti miközben lehunyt szemekkel harapdálja az ajkait. Mellkasa gyorsan emelkedik fel-le, háta pedig ívbe feszül. Kezeivel vagy a lepedőbe markol vagy pedig a térdeit fogja. Lábait felhúzza és nagy terpeszben hagyja - hogy ott tudjak ülni - vagy pedig szorosan összezárja őket. - Neh nézz m-már. - Néz fel rám mire én lábait széthúzva mászok felé.

- Te kértél erre. - Mutatok végig Jisungon aki pihegve néz fel rám amikor én lejjebb kapcsolom a vibrátort.

- Fejezd ezt beh. - Húz le magához majd az ajkaimra hajólna de én elhúzom a fejemet. - Minho. - Néz rám szenvedve amin én mosolygok. Olyan aranyos még ebben a helyzetben is. - Veddh ki! - Dönti hátra a fejét mikor én visszakapcsolom a benne rezgő kis készüléket. A nyakát kezdem el csókolgatni viszont Jisung ellök magától majd a fenekéhez nyúl de én lefogom a kezét.

- Mi a terv életem?

- Minho~ - Nyújtja el a nevemet miközben a kezeivel a vállamba mar. - Veddh ki khérlek.

- Miért venném? - Döntöm oldalra a fejemet.

- E-el fogokh... - Nem fejezi be helyette újra a fenekéhez nyúl viszont most gyorsabb volt mint én így kitudta szedni magából a kis vibrátort.

- Miért csinálod ezt? - Nézek rá csalódottan.

- Majdnem elélveztem Minho. - Néz rám fáradtan.

- Pont ezért kellett volna hogy magadban hagyd még egy kicsit. - Nézek értetlenül.

- Egy ilyen cucc miatt élvezzek el mikor itt vagy te is? - Teszi le a rezgőt mire én elmosolyodom. - Kezdj el vetkőzni. - A szájjára puszilok majd levetkőzöm amit Jisung nagy csillogó szemekkel néz végig. Most már meztelenül mászok vissza a lábai közé majd hajolok felé.

- Biztosan akarod? - Jisung nagyot bólint. Lehúz az ajkaira amit én hevesen kezdek el ízlelgetni. Sosem gondoltam volna hogy Jisung ajkai ennyire puhák lehetnek. Bármikor csodáltam a cseresznye piros ajkait; elképzeltem hogy milyenek lehetnek de ez az érzés nem ér fel semmivel sem. A képzeletem korántsem olyat jó mint a valóság.

Jisung a hajamba túr amikor elválok tőle majd csillogó szemekkel néz rám mikor én bejáratához illesztem magamat. Apró puszit nyomok az ajkaira majd lassan engedem magamat Jisung fenekébe.

Csodálkozva nézem Jisungot aki lehunyt szemekkel simogatja a tarkómat. A félelem egy csepp jelét sem látom rajta aminek örülök ám fura is.

- Jól vagy? - Kérdezem halkan mire Jisung hümmög és bólint is. Mikor már egész méretemet befogadta magába; felnéz rám majd szemezni kezd velem. Értetlenül nézem szép szemeit mire Jisung a számra puszil. - Baj van? - Jisung megrázza a fejét.

- Minden rendben van. - Bólintok majd Jisung derekara fogva kezdem el nagyon lassan mozgatni a csípőmet...

Másnap reggel

- Jó reggelt! - Köszön Jisung egy nagy mosollyal az arcán amin én csak mosolygok míg a családja furán néz rá. - M-miaz? - Kérdezi értetlenül.

- Miért van ilyen jó kedved? - Kérdezi Jisung bátyja egy sunyi mosollyal az arcán. Jis egész arca piros lett majd megvonva a vállát siet a konyhába. - Mit műveltél vele? - Kérdezi halkan mikor a szülők távoznak a nappaliból.

- Kellett volna csinálnom vele valamit? - Vonom fel a szemöldököm.

- Ne csináld már. - Sóhajt. - Nem vagyunk süketek és hülyék sem. - Néz a feleségére aki csak bólint. - Kétlem hogy Jisung kielégítette magát miközben te mellette aludtál.

- Egy szóval nem mondtam hogy nem csináltam vele valamit. - Vonok vállat.

- Akkor... - Szólal meg Lia. - Meleg vagy? - Erre bólintok.

- Nem baj haver. - Veregeti meg a vállamat a legjobb barátom akinek a reakciója korántsem volt olyan rossz mint ahogyan elképzeltem. - Örülnék neki ha az öcsémnek te lennél a pasija. Tudom hogy jók lennétek együtt.

- Köszönöm. - Ölelem meg majd Liat is.

- Gyertek enni. - Lépked hozzánk Jisung mire mi bólintunk. Jisung elé állok majd a kezére fogok amikor ki akar menni a nappaliból. A másik kettő magunkra hagyott egy biztató mosollyal így én Jisung ajkaira pusziltam.

- Most miért vagy ennyire zavarban? - Kuncogok amikor elnéz rólam.

- Szégyenlem azt amit tegnap csináltam.

- Ezt hogy érted? - Nézek értetlenül majd felemelem az arcát hogy rám nézzen.

- N-nem ilyen vagyok Minho. - Motyogja. - Én nem szoktam ennyire hangos és... Szóval én sosem... - Mivel látom hogy nem találja a szavakat ezért csak magamhoz ölelem.

- Azt akarod mondani hogy megbántad?

- Dehogy! Nem így értettem csak azt akarom kinyögni hogy nem tudom hogy mitől volt annyi bátorságom hogy arra kérjelek hogy segíts.

- Semmi baj Jisung. - Puszilok a fejére.

- Szűz voltam Minho. - Ezen kuncogok.

- Igen tudom. - Jisung először értetlenül néz majd felvilágosodik. - Leírtad a füzetbe hogy nem bánnád ha én venném el a szűzességed.

- Te vagy a legjobb ajándék. Igazad volt... Neked tényleg nagyon örülök.

- Tudod lenne valami amit kérnék a tegnapi miatt. - Jisung értetlenül néz rám.

- Mit szeretnél? - Aranyos arcát látva elmosolyodom.

- Szeretném ha a párom lennél. - Jisung meglepődik majd egy nagyot bólint.

- Oké! Igen! - Ugrik a nyakamba amin én nevetek.

- Aranyosak vagytok de jöhetnétek enni. - Mondja Jisung anyukája mire mi bólintunk majd kéz a kézben megyünk az ebédlőbe. Gyorsan megreggeliztünk majd Jisunggal a szobájába vonultunk.

- Várjál! - Szól rám mire én értetlenül nézek. - Le kell cserélni. - Mutat az ágyneműre mire én hümmögök majd segítek neki lehúzni a koszos lepedőt.

Jisung elmosolyodott majd csak megrázta a fejét amikor megkérdeztem hogy min mosolyog. Folyamatosan elpirult mire én magamhoz húztam a derekánal fogva. Kérdőre vontam így végül kinyökte hogy csak visszagondolt az elmúlt estére.

- Mostantól erre nincsen szükségem. - Teszi vissza a kis rezgőt a dobozába.

- Na szép. - Kuncogok.

- Tudod hogy használni fogom. - Néz rám mire én bólintok. - De remélem hogy nem lesz rá szükségem.

- Miért?

- Mert itt leszel nekem te. - Néz rám furán. - Vagy nem?

- De igen. - Puszilok a szájjára.

Vége

Gyenge befejezés de megfajdult a fejem az írás közben és nem tudtam folytatni valamiért a sz$x jelenetet😔