•SKZ one shot's 1•

49. Minsung 2 | Felhők fölött... gay ver.

-Nincsen de! -emeli fel az állam. -Ha szeretsz engem akkor mond ki. Nincs olyan hogy az apád miatt nem szeretsz. Ezt nem te irányítod. Ahogy én sem. -halkul el a végére mikor észreveszi hogy egyre közelebb hajolok hozzá.

-Tudod jól hogy ez nem ilyen egyszerű. -suttogom Minho pedig rázni kezdi a fejét. -Ne mondj semmit. -teszem az egyik ujjamat a szájjára. Ajkait szégyentelenül nézem amin Minho mosolyogni kezd. -Tudod hogy szeretném. -lépek messzebb tőle.

-Akkor mi tart vissza Jisung? -fog a derekamra. -Miért löksz el magadtól újra? Miért nem tudsz szeretni?

-Én szeretlek Minho! -mondom indulatosan. -Még mindig ugyanazt érzem irántad mint eddig.

-Akkor miért taszítasz el magadtól? Az apád miatt? -erre nem válaszolok csak nézek rá. -Szóval igen. -sóhajt fel majd arcomra simít. -Kérlek Jisung. -néz rám kérlelve. -Miért teszed ezt velem? Te voltál az aki elsőnek kezdeményezett miszerint szeretnél megismerni. Összejöttünk és boldogok voltuk aztán hirtelen ellöktél magadtól. Két év után pedig újra felbukkansz és közlöd hogy még mindig szeretsz de nem engeded hogy veled legyek. Miért?

-Csak... -kezdem el de meglátom apa kék fényű LED lámpáját. -Miért vannak itt? -nézem végig ahogy leparkolnak a házhoz. Minho sóhajt majd semmi szó nélkül felül a motorra mire én mellé sietek.

-Jis...

-Várj itt. -mondom majd egy puszit nyomok az arcára. -Öt perc.

-A kínzó öt perc. -mosolyodik el az emlék miatt majd mondja hogy siessek. 

Gyorsan szaladok a hátsó bejárathoz hogy apa ne lásson meg majd szaladok fel a szobámba.

-Jisung? -hallom meg anyám hangját mire felsóhajtok.

-Igen? -kiabálok ki a szobából miközben egy táskába pakolom a holmimat.

-Hol van a húgod? -lép be a szobába mire a táskámat gyorsan az ágy mögé döböm.

-Elment Lily-hez mivel a tanárjuk felelőtlen volt és nem mondta nekik hogy holnapra kell a projekt. Elvileg ott is alszik mivel nem tudna haza jönni. Mert ugye projektet csinálnak. -erre anya bólint majd kimegy a szobából. Én gyorsan kinézek az ablakon ahonnan pont rálátok Minhora aki éppen ide néz. -Egy pillanat. -tátogom mire ő bólint.

Elrakok pár ruha darabot meg egy titkos ajándékot majd kinyitom az ablakot. Remegő lábakkal ugyan de ráülök a szélére mire Minho rögtön odajön hozzám.

-Még is mit művelsz Jisung? -néz rám aggódva de én csak mosolygok.

-Kapj el. -mondom majd egy kis habozás után de leugrottam. Nincs olyan magason a szobám de azért féltem. Minho persze amennyire tudott elkapott. -A kérdésedre a válaszom; megszökök veled. -Minho boldogan mosolyogni kezd ahogy én is.

-Most... -kezdené el de apám a szavába vág.

-Han Jisung! -kiabál ki az ablakomon mire én összerezzenek.

-Menjünk! -mondom majd húzni kezdem Minhot. Apa valamit még kiabál de nem foglalkozunk vele.

-Gyere! -segít fel a motorra majd elindul pont akkor mikor apa és anya kiér a házból.

-Szeretlek titeket! -kiabálok nekik vissza mosolyogva amin Minho nevetni kezd. -Téged is szeretlek. -bújok hozzá. Egy jó tíz percig mentünk majd Minho leparkolt valahol.

-A hercegnek megfelel ez a hely? -mutat egy házra mire bólogatni kezdek.

-Direkt ugye? -kérdezem majd leszállok a motorról ahogy Minho is.