•SKZ one shot's 1•

78. Minsung 1| Prince

- "Kinek csókja megdobogtatja a fiam szívét; annak párja lesz a trónörökös Han Jisung." - Olvassa fel Jisoo a szobalány.

- Nem hiszem el. - Sóhajtok fáradtan. - Az első csókomat a szerelmemnek kell elvennie nem pedig egy holmi szegénylegénynek!

- A király csak belefáradt abba hogy senkihez nem mész hozzá. - Mondja mire én sóhajtok.

- Azért mert nem akarok! - Csattanok fel. - A szerelmemmel akarok élni!

- Ha valakinek a csókja tetszik akkor ő a szerelmed.

- Dehogyis! Egy csók miatt nem esek szerelembe. - Dünnyögöm halkan.

- Majd meglátod. - Mondja a lány majd a szekrényemhez lép. - Miben óhajtasz megjelenni holnap?

- Semmiben. - Duzzogásomat látva Jisoo sóhajt. - Minhot akarom. - Motyogom szomorúan.

- Ezt ne merd mondani az apád előtt. - Förmed rám mire én aprót bólintok.

- Miért nem lehetek vele? - Kérdezem bekönnyezve mire a lány mellém ül.

- Te is tudod hogy miért. Ő nem nemes származású.

- És? - Vonom meg a vállam. - Ha szeretem őt akkor nem mindegy?

- Szeretnél még találkozni vele utoljára? - Kérdezi mire nekem felcsillannak a szemeim.

- Szabad?

- Elvégre te vagy a herceg. - Mosolyog. - Beszélek apáddal.

- Úgysem engedi meg. - Szomorodom el.

- Akkor úgy mint eddig. - Erre bólintok majd megköszönöm. Jisoo távozik én pedig az ablakomhoz állok.

- Hol lehetsz most Minho? - Kérdezem halkan majd a szemeimet megtörölve ülök vissza az ágyamra.

Annyiszor kerültem bajba azért mert találkozgattam vele. Apám olyan mérges volt egy idő után hogy eltíltott tőle. Minhot viszont ez nem állította meg így bemászott az ablakomon. Sokáig beszélgettünk majd elaludtunk. Minho igazából sosem aludt csak nézett engem majd egy kis idő után távozott.

Minhot egy vásárban ismertem meg. Az anyukájának segített mikor én véletlenül neki mentem. Kezeit a derekamra tette majd szemezni kezdett velem. Sokáig néztük egymást viszont a testőrök elrángattak tőle. Kiabáltak Minhoval hogy ne merjen hozzámérni viszont ez nem hatotta meg őt. Csak rám bámult ahogy én is rá. Másnap elszöktem hozzá és ez így ment hetekig viszont apám ezt megtudta. Mérges volt de nem érdekelt mert nekem nagyon tetszett Minho.

Szomorkodásom után elmentem fürdeni majd ágyba bújtam. Csak néztem ki a fejemből mikor meghallottam valamit.

- Hercegem! - Kopog be valaki az ablakomon mire én összerezzenek majd az ablakhoz szaladok.

- Minho! - Csillannak fel a szemeim mikor meglátom őt. Gyorsan kinyitom az ablakot majd türelmetlenül nézek rá miközben ő bemászik a szobámba. - Siess. - Sürgetem majd az ablakot be sem zárva ölelem magamhoz. Minho kuncog miközben a kezeit a derekamra teszi. - Azt hittem hogy el sem jössz. - Mondom elcsukló hanggal mire Minho eltól magától majd az arcomra simít.

- Csak egy kicsit nehézkesebb volt a bejutás. Sokkal több őr van most kint. - Hümmögök majd a kezét megfogva húzom az ágyamba. Minho kuncog majd elfekszik engem pedig magára húz. A nyakába temetem az arcomat majd szipogok párat.

- Az apám azt akarja hogy...

- Tudom. - Vág a szavamba. - Jisoo elmondott mindent. - Mondja komoran mire én felnézek rá.

- De én nem akarom! Nem akarok egy idegenhez hozzámenni!

- Csendesebben Jis. - Simít az egyik ujjával a számra. - Nem lenne jó ha lebuknánk. - Hümmögök majd Minho ajkaira puszilok. Meglepődve néz rám majd elmosolyodik.

- Csókolózzunk. - Kérem határozottan. - Nem akarok valaki olyannal csókolózni akit nem ismerek. Szeretni akarom azt aki elveszi az első csókomat.

- És szerinted erre én alkalmas vagyok? - Nagyot bólintok.

- Nincs rá alkalmasabb ember. - Suttogom miközben egyre közelebb hajolok hozzá. - Kérlek csókolózz velem. - Minho mosolyogva bólint majd összeérinti az ajkainkat. Először csak egy hosszú puszit váltunk majd elválunk egymástól.

- Ne sírj szívem. - Mondja halkan. - Minden rendben van. - Bólogatok pedig mind a ketten tudjuk hogy nincsen rendben semmi. Minho felül így én az ölébe ülök ami miatt elpirosodom. A tarkójára fogva vonom magamhoz közelebb majd most én érintem össze az ajkainkat. Lassan mozgatni kezdem az enyémeket mire Minho is ezt teszi. Felszusszanok az érzésre majd erőszakosabban kezdem el mozgatni az ajkaimat.

Minho a derekamba mar majd morog mikor a fenekemet megmozdítom. Nem magamtól tettem ezt! Csak úgy jött magától ez a mozdulat.

Mikor elválunk egymástól Minho maga alá fektet majd szemezni kezd velem. A nyakamra puszil amitől engem kiráz a hideg.

- Mennem kell picúr. - Suttogja majd egy puszit nyom a számra. Én ijedten és értetlenül nézek rá mikor lemászik rólam. - Legyél jó hercegem.

- Mi? - Ülök fel majd mászok le az ágyról. - Nem mehetsz el. - Állok elé könnyezve.

- Muszáj. - Megrázom a fejem majd bezárom az ablakot. - Jisung ne csináld ezt.

- Nem hagyhatsz itt Minho! - Mondom mérgesen. - Nem mehetsz el csak úgy!

- Nekem is fáj picúr. - Az arcomra simít majd a számra puszil. - Viszont ha tovább maradok akkor csak rosszabb lesz.

- Akkor veled megyek.

- Mi? - Kérdezi értetlenül mikor a szekrényemhez lépek.

- Ha itt nem lehetek veled akkor elmegyek. Megyek oda ahová te is. - Mondom határozottan majd egy táskába kezdek el pakolni. Már majdnem készen voltam mikor egy csapódást hallottam. Hátra néztem viszont Minho már nem volt ott. Az ablakomhoz siettem majd azt kitárva néztem ki rajta. - Azonnal gyere vissza! - Kiabálok Minhonak aki rám sem nézve szalad el. Sírva rohanok ki a szobámból majd ki a nagy kastélyból ami miatt többen is felkelnek.

- Herceg? - Kérdezi egy őr majd egy esernyőt tart felém mivel esni kezdett az eső.

- Hagyjon. - Mondom majd Minho után szaladok viszont már nem látom sehol. - Minho! Hol vagy!? - Kiabálok sírva viszont válasz nem érkezik. - Gyere vissza! - Mondom zokogva majd a térdeimre rogyok. - Gyere vissza értem Lee Minho. - Motyogom.

- Han Jisung! - Hallom meg az apám hangját ami miatt jobban sírni kezdek. - Azonnal gyere be a házba! - Felállok majd az apám felé fordulok.

- Addig nem míg nem jön vissza Minho! - Kiabálom.

- Hogy tessék? Már megint itt volt? - Kérdezi idegesen mire én bólintok. - Megmondtam hogy ne találkozz vele!

- Nem érdekel amit mondasz! Minhot akarom! - Anyám aggódva szalad felém majd magához ölel.

- Semmi baj kincsem. - Mondja mikor hangosan sírni kezdek. Valaki egy esernyőt tart felénk mire én felnézek. Reménykedtem hogy Minho az de sajnos csak anyám testőre.

- Itt hagyott engem.

- Így lesz a legjobb.

- Nem! - Eltólom magamtól az anyámat majd elszaladnék de egy őr megfog és bevisz a szobámba. - Minhoval fogok lenni! - Kiabálom hangosan mikor már a kastélyban vagyunk. - Vele fogok élni nem pedig mással!

- Hozzá mész Hwang Hyunjinhoz holnap. - Mondja az apám mérgesen.

- Nem!

- De igen! - Kiabál rám. - Volt lehetőséged választani de ez utá...

- Minhot választottam!

- Ő nem volt a listán! Ő csak egy ficsúr! Felejtsd el végre! - Kiabál ő is majd a szobámba zárnak.

Veled leszek Minho... Csak várj holnapig.