[BakuDeku]Te az enyém vagy!

32.rész

Egy héttel később.
Mióta Harut átszállították az iskola kórházába,azóta is eszméletlenül fekszik.

-Miért kell nekem minden nap meglátogatnom azt a szemét ládát??!!
Kérdezte Bakugou,miközben Midoriyával épp Haru-hoz tartottak.

-Ne beszélj így róla!!
Szidta le a zöld hajú. Mire a szőke felvont szemöldökkel nézett rá.

-Még véded is?? Hiszen ő tehet mindenről!!
Lett egyre dühösösebb.

Addig,addig vitatkoztak míg meg nem érkeztek,majd azonnal be is nyitottak,abba a szobába ahol a fiú feküdt. Azonban nagy meglepetésükre nem egy eszméletlen fiú fogadta őket,hanem egy szomorú srác,aki bátyja karjaiba borulva hangosan zokogott. All Might és Aizawa békés tekintettel nézték őket.

Haru meglepve kapta tekintetét a két fiúra,akik ekkor beljebb merészkedtek.
Mikor a fiú bátyja megpillantotta a szőkét,azonnal elé állt és végigszemlélte.

-Mi van?
Kérdezte Bakugou flegmán.

Erre Natsu (Haru bátyja) szélesen rámosolygott,majd hajába túrva simította meg.
-Jó fiú! Rmélem egyszer majd jól kijöttök Haru-val!

Végül intett a mögötte lévő két tanárnak majd kiviharoztak. Bakugou zavarban volt,mert habár dühítette őt az előbbi jelenet,mégis legbelül boldog volt.

-Mit akartok?
Törölgette Haru könnyeit.

-Hogy a-

-Áh Haru,úgy örülök,hogy jól vagy!!
Szakította félbe Midoriya a szőkét,nehogy valami rosszat szóljon. Végül leült mellé az ágyra. A fiú ezt érdeklődve követte végig.

-Izuku!!!
Nyöszörögte ki,szemei könnyesek lettek.Közben megragadta a kezeit és maga elé emelte.
-Ennyire aggódtál miattam?
Mosolygott rá csábosan,mire egy fájdalmas ütést érzett.

-Most ébredtél,és máris ennyi energiád van?
Lépett oda Bakugou,miközben a fejére ütött.

Haru kezeivel a fájdalmas részhez kapott,majd mikor felnézett a féltékeny szőkére,eszébe jutott valaki.

-Bakugou!! Kirishima...Ő...
Kérdezett volna rá az állapotára,de félt a választól.

-Jól van!!! Kirishima jól van!!!
Válaszolt kis szünet után,nyugodt hangnemben.
-A történtek után...Ő volt az aki behozott téged a gyengélkedőre...

-Hála az égnek!! Ezek szerint minden rendben!
Nyugodott meg a fiú,miközben kezeit összerakta és az arca elé emelte.

-Majd szólunk neki,hogy fel ébredtél és jól vagy!
Mosolygott a zöld hajú.

-Izuku!!!
Ragadta meg újra kezeit Haru.

-Te tényleg nem tudod,hogy hol a határ!!
Ütött rá újból Bakugou.

Ezek után Haru elmesélte,hogy adtak neki egy esélyt arra,hogy ő is hőssé váljon. Hogy mielőtt benyitottak,épp bocsánatot kért a bátyjától azért ahogyan viselkedett. Nem tartotta jó ötletnek,hogy hős legyen,mert szörnyű dolgokat tett. De fontolóra vette,miután Midoriya lelket öntött belé....

Később többen is meglátogatták,köztük Kirishima is. Mikor Haru meglátta azonnal bocsánatot kért tőle,de a vörös ezt nem fogadta. Úgy csinált mint ha semmi sem történt volna... Ezek után minden nap benézett hozzá,sokat beszélgettek,és nevettek együtt.

#############

Haru ébredése után egy héttel.

Bakugou minden reggelt tisztálkodással kezdett.
Bambán bámult maga elé miközben fogat mosott. Egyszer csak egy ötlet pattant ki a fejéből.
Akkor álmos szemei azonnal kipattantak. Gyors kiöblítette a száját,majd kirohant. Egyenesen Midoriya szobája felé vette az irányt.