Miután Deku mindent elpakolt amire szüksége van,Bakugou-hoz vette az irányt.-Kacchan!
Kopogott be az ajtón,de semmi válasz.Ezért benyitott. Amint belépett az ajtón,lesokkolt.
Szemeit nagyra nyitotta. Körbenézett a szobában,nem hitt a szemének. Hatalmas rumli volt. Minden a földön hevert. Egy pohár szilánkjai is szét voltak szóródva.-Mi történt itt?
Kérdezte ijedten.
-Hol van Kacchan? Történhetett vele valami?
Majd ezután egy nagy fordulatot vett,és elrohant megkeresni őt. De nem járt sikerrel,tovább kereste volna,de az idő rohant. A többiek már kint gyülekeztek,a busz előtt.
Végül muszály volt neki is megjelennie,mert nem akarta megvárakoztatni a többieket.-Srácoook! Kiabálta Deku,miközben feléjük rohant.
-Midoriya! Már mindenki itt van,rád vártunk. Mi tartott eddig? (Kiabálta vissza,lida).
-Kacchan...nem találom sehol Kacchant!
Közben kezeit a lábára helyezve hajolt előre,levegőért kapkodva.-Aizawa: Midoriya,Bakugou már régóta itt van,már csak rád vártunk.
Ekkor Deku felkapja a tekintetét. A többiek között,meglátta őt.
-Áh..Kacchan-
Ment volna oda hozzá,azonban Bakugou megállítja.
-Ne gyere közelebb!
Szólalt fel zaklatott hangon.Mire Deku hirtelen meg torpan.-Aizawa: Jól van,most,hogy már mindenki itt van,indulhatunk is!
Majd,felszálltak a buszra.
Deku közben lefagyott. Nem értette,mi történhetett Bakugou-val...Mikor felértek,mindenki elfoglalta a maga helyét. Bakugou levetette magát Kirishima mellé. Deku csak nézte,azt remélte most hogy minden rendben közöttük,több időt töltenek majd együtt.
-Midoriya...leülsz mellém?
Kérdezte tőle,Todoroki,mire odakapja a tekintetét.-Deku: Oh..Öhm...Persze! Ne haragudj,csak kicsit elkalandoztam.
Mondta,majd helyet foglalt,Todoroki mellett.
Bakugou ellenben nem vette le róla a szemét egy pillanatra sem.-Haver! Nem akartál volna Midoriya mellé ülni? (Kérdezte Kirishima).
-Bakugou: Fogd be!
-Kirishima: Mi van veled? A szokásosnál is mogorvább vagy!!
-Bakugou: Ch..Csettintett a nyelvével,majd szúrós szemmel Todoroki-ra nézett.
-Ha bármivel próbálkozik,megölöm!!!Ekkor Haru lépett fel a buszra. Azonnal helyet foglalt Aizawa mellett.
Ahogy Bakugou meglátta őt,úgy tört fel belőle a harag.-Kirishima: Haver! Nyugi! Ne is foglalkozz vele. Ahelyett hogy haragszol rá,inkább Midoriyával kéne törődnöd!
Végül elindultak,út közben Bakugou egy szót sem szolt. A tekintetét végig Dekura szegezte.Féltékeny volt arra,hogy azok ketten milyen jól elbeszélgettek.
Az elején az osztály fel volt tüzelve,azonban a vége fele már unták a hosszú utat,sokan el is aludtak. Már hat órája úton voltak,míg egyszer csak meg nem érkeztek. Este volt már,egy nagy tábor szerű ház előtt megálltak,majd mindenki leszállt a buszról.
-Aizawa: Jól van srácok,már késő van,így ma már nincs semmi dolgotok. Itt fogunk leszállásolni.Holnap délután kezdődik a rendezvény,addig pihenjétek ki magatokat.Minden elő van készítve,mind a fiúk,mind a lányok szobája. Van meleg vizű forrás is,ha valaki pancsolni szeretne.
Ekkor mindenki megnyugodott.
Amint beléptek azonnal indultak is a forráshoz.
Deku már épp vetkőzött volna,mikor egy érintésre lett figyelmes,érezte hogy valaki megragadta a vállát. Mikor oda fordul,Bakugout pillantotta meg.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
[BakuDeku]Te az enyém vagy!
Romantizm18+ Bakugou Katsuki erősnek mutatja magát,mégis ott lapul benne a magány. A szerelem nem szerepel a szótárában,végül ő is rátalál a másik felére.Bár eleinte nem meri magának bevallani,hogy abba a személybe szeretett bele akit mindig is utált! Midor...