Please, Teacher! (JiKook)

Biológia

Megigazította ruháit, utána nekem is segített visszarendeződni és mivel már rég elkéstem az órámról ezek után felesleges kapkodnom, szóval nyugodtan ültem még tanárom irodájában.

- Milyen órád van? - kérdezi miután helyretette az asztaláról levert holmikat.
- Biológia. De azt úgysem szeretem. - lógatom lábaimat.
- Pedig az egy fontos tantárgy. - mondja nem túl bűnbánóan, elvégre miatta vagyok itt.
- A Tanárúr fontosabb. - vigyorgok pimaszan, mire egy enyhe kacajt kaptam válaszul.
- Még a végén elpirulok! - mondja szarkasztikusan. - Menj vissza órára, Szépségem, este találkozunk. - csapott rá egyet a fenekemre, én pedig elbúcsúzva tőle, visszamentem órára aminek már a fele letelt. Taeval töltöttem a nap további részét, végre kínzásmentesen, de hát sejtem, hogy nem fogja ezt ennyiben hagyni, hiszen a vibrit sem bírtam ki, és engedély nélkül mentem el. Ismervén Jungkookot ezért még megtorlás jár!

Megtudtam, hogy holnaputánra egy hatalmas biológia témazáró következik, én pedig ha még egy egyest írok akkor megbuktam, úgyhogy nagyon szorgalmasan kell nekiállnom tanulni. Nem akarok évet ismételni így tizenkettedik végén. Ugyan megkérhetném a Tanárom, hogy segítsen de minden bizonnyal, minden tény arra következtet, hogy hatékonyabban tanulok nélküle.

Miután végre vége lett az utolsó órámnak is, sebes léptekkel indultam meg hazafele, hogy mielőtt még átmegyek Jungkookhoz legalább a fél anyagot már tudjam. Nem sok esély van erre, de legalább megpróbálom. Egyből levágtam a cuccaimat és evés nélkül ültem neki a tankönyveknek. Tudni illik, én egy szorgalmas diák vagyok, kivéve, amikor magolni kell vagy számolni.

Már bőven eltelt két óra, szinte pilláztam a könyvek felett amikor megszólalt telefonom.

"Mikor jössz?" - kérdezte szexi Tanárom.

"Még bioszoznom kell egy kicsit."

 "Miért nem szóltál? Segítek."

"Mert elvonja a figyelmem a Tanárúr:)"

"Visszafogom magam! Gyere nyugodtan." - írja, engem pedig nem kellett sokáig győzködni. Gyors zuhany és összepakolás után már mentem is célegyenesbe a Tanárom lakása felé.

Odaérve már nem formalitáskodtam kopogással, csak benyitottam, hiszen vagyunk már olyan bensőséges kapcsolatban. Jungkook a konyhában főzött, amikor is hátrafordult az ajtónak a csapódására, majd nagy mosollyal az arcán üdvözölt. Egyből karjaiba vágódtam és megkordult a hasam a jó illatok miatt, ezért nem is engedte, hogy tanuljak amíg nem ettem valamit. Leültünk az asztalhoz és nagy csevegések közepette megvacsoráztunk mindketten, én pedig elpakolva magam után a kanapéra költöztem, hogy tanulhassak.

-Mi a téma? - ül le mellém tanárom nézve a könyvet a kezemben.
- A szaporodás. - mondom, egyáltalán nem félreértve a helyzetet, de Jungkook nagy mosolyra húzza ajkait, tényleg olyan néha, mint egy óvodás.
- Azt elmagyarázom neked szívesen. - teszi szokásos terpeszbe lábait. - Akár meg is mutathatom. - könyököl a háttámlára, onnan kellemesen bámulva engem.
- Nem fogok elcsábulni! Kell a jó jegy. - fordulok hátra, hogy komolyságomat szemeibe mondhassam.
- Naa, tényleg segítek! - mondja egy fokkal komolyabban. - Mit nem értesz?
- A szerveket magolom, nehezen jegyzem meg hogy hol vannak pontosan. - mutatom neki a vázlatos rajzot.
- Tapogasd ki magadon, úgy biztos könnyen megjegyzed. - mondja kifejezéstelen arccal, mint aki komolyan gondolja, semmiféle hátsó szándék nélkül.
- Hogyan? - nézek rá érdeklődve.
- Vedd le a nadrágod és nézegesd meg magad. - néz folyamatosan szemembe, mire elpirulok mondatára. - Apropó! - jut eszébe hirtelen valami. - Neked még kijár egy büntetés. - néz sokatmondóan a szemembe. - Össze lehet kötni a kellemeset a hasznossal! - vigyorog magába.
- Biztos segítene? - nézek rá ártatlanul.
- Bízd rám magad, Édesem!