Tettem jót és tettem rosszat, bármi is volt folyton csak eldobtak.
Ez a vers nem arról szól, hogy sajnáltatom magam,
De mindig ezzel volt tele ott a valóság falam.
Mindig a hibáim voltak az elsők, sokszor volt cselekedet a gondolkodás előtt.
Valahol régen elvesztettem az erőt, de meg volt az is régen még azelőtt.
Most nehezen íródnak meg a sorok, bár van, hogy ez is csak egy dolog.
Mert ha a szív nem dobog, egy érme pénzt akkor majd feldobok.
Aztán valamire találok okot, hogy mindenki eldobni miért dobott.
Egyszerűen csak holott,.... Sok minden egyszerre megfogott.
