Taehyung pov:
Reggel amint felkelek már kopogtat is az ajtónkon,valószínűleg Jin.
Amikor kinyitom az ajtót,sejtésem be is igazolódik,de tökéletesen otthoni,fáradt állapotban van. Bár most én sem nézhetek ki jobban,de ő így ment ki a folyosóra.
Tudni kell ugyanis,hogy Jin otthon egy kinyúlt rózsaszín pulcsit hord,alatta legtöbbször csak egy alsóval. A haja pedig reggel által teljesen összevissza áll,pedig nála szabály,hogy még a házban lakók is max akkor láthatják a kelés utáni énjét,ha nagyon muszály. Most meg így jött át hozzánk egy szálloda folyosóján és csak azzal takarta valamennyire a haját,hogy feltette rá a pulcsi kapucniját.
-Szia! Hogyhogy... így?-szólalok meg,miután alaposan végignéztem rajta. Nem azt kérdeztem,hogyhogy itt van,mert várható volt,hogy reggel azonnal átjön. Vagyis azután,hogy megcsinálta magát,főleg a haját.
-Reggelt! Jöttem reggelizni. -jelentette ki,kicsit még kómásan,de mégis boldogan.
-Ezt úgy értetted,hogy reggelit csinálni,ugye?-kérdeztem tőle,hisz én csak az alap dolgokat tudom megcsinálni.
-Ne már,még egy tejbegrízt sem tudtál volna csinálni? Vagy pudingot?-kezdett nyavalyogni. Ja igen,reggel óvatósan kell bánni a szavakkal ha róla van szó,mert nagyon gyorsan megváltozik a hangulata rossz irányba ha fáradt. Én reggelente olyan vagyok mint most. Úgy nézek ki mint egy zombi és félig még alszok.
-Csak most keltem Jin,félig még alszok. Így hogy kellett volna főznöm?-mondom az igazat. Ilyen állapotban felgyújtanám az egész hotelt.
-Jó,engedj be. Gyorsan csinálok tejbegrízt,most még nem telik többre az energiáimból-tolt félre az ajtóból és jött be.
Miután kész lett a reggeli,Jinnel ettünk valamennyit,majd a maradékot meghagytuk a gyerekeknek,akik nemsokára ki is jöttek és nekiláttak,miközben tervezgettük a mai napot.
-Oké,én arra gondoltam,délelőtt körbenézhetnénk a városban,hisz erre még nem volt alkalmunk,aztán vagy beülünk valahova a városban,vagy eszünk itt ebédet,ezt majd még eldöntjük,aztán kis pihenő után kimegyünk fürdeni. Ez így megfelel nektek?-vázolja fel Jin a tervét. Mind bólintunk,így a kissebbek gyorsan befejezik a reggelit és elmennek öltözni,én pedig elmosogatok és szintén elkészülök,míg Jin elmegy a saját lakosztákyába,hogy ő is időben kész legyen.
Olyan fél óra múlva már útra készen indulunk meg a portától,hogy felfedezzük a várost.
A sétánkon mind nagyon jól éreztük magunkat,a lányok egész idő alatt vidáman futkostak és játszottak,Minho mindent fényképezett,Jin rengeteg kaját megkóstolt,én pedig elég sok ihletet kaptam a következő festményeimhez. Ebédelni visszajöttünk a hotel éttermébe,majd már mentünk is föl átöltözni.
Most pedig már a gyerekmedence szélén ülök,hogy vigyázzak a két kislányra,amíg Minho elment csúszdázni. Felelősségtudó és okos fiú,így el mertem engedni egyedül is.
Nemsokára Jin érkezik meg két kékes színű itallal a kezében és az egyiket odaadja nekem,majd leül mellém.
Már épp adnám neki vissza,de még mielőtt bármit tehetnék megszólal.-Ne ellenkezz Tae,szükséged van rá,ha ki akarsz itt bírni még legalább 2 hetet és a többi családi nyaralást ami még valószínűleg vár ránk.-érvel és meg is győzött ezzel.
-Jó,de ne hagyd,hogy sokat igyak. Tudod akkor mi lesz.-jutottak eszembe azok az esték,amikor túl sokat ittam.
-Vigyázok. Hidd el,azt egyikünk sem akarja többször átélni. Főleg nem fényes nappal,a gyerekmedencénél.-ígéri meg. Remélem is. De ennél az egy pohárnál úgysem iszok majd többet.
-Na és hogy mennek a dolgok azzal a Namjoonnal?-kezdek bele valami témába.
-Aránylag jól!-sóhajt egyet.
-Aránylag? Csinált valamit? Nem vagy boldog?
-Dehogynem,nagyon boldog vagyok. De a szüleim megint hozzá akarnak adni valamilyen lányhoz üzleti okok miatt. Kedves lány,de egyikünk sem akar házasodni.-panaszolja el,nekem meg egy hülyeség jut eszembe,de muszály kimondanom.
-Coming out-olnod kéne a szüleidnek.-mondom ki a hülyeségem.
-Te hülye vagy? Vagy kitekernék a nyakam,vagy vén nagypapikhoz akarnának hozzáadni. Abba meg bele sem merek gondolni,mi lenne ha elmondanám nekik,hogy bottom vagyok. Meg etetnének a krokodilokkal.-reagálja le hevesen Jin. Igaza van,szerintem is. Meg az én szüleim is így reagálnának. Nem tudhatják meg.
Jin éppen inna bele a koktéljába,amikor egy számomra idegen férfi teszi meg azt helyette,közben hátulról átkarolva Jint.
-Szia Jinnie! Hát te,mit csinálsz itt? Méghozzá a gyerekmedencénél?-kérdi mély hangon.
-Én kéremszépen kölkökre vigyázok,de azt nem tudom,te hogyhogy itt vagy?-válaszol Jin mosolyogva egy szájrapuszi után.
-Ide jöttünk kirándulni Kookkal.-válaszol a másik egyszerűen. Kook? Ki az a Kook?
-Khmm... Hello,szerintem mi még nem ismerjük egymást. Te vagy esetleg Namjoon?-muszály volt magamra vonnom a figyelmüket,nem akarom azt nézni ahogy előttem enyelegnek.
-Ja igen. Nam,ő itt Taehyung,az unokatestvérem. Tae,ő pedig Namjoon,a...-kezdte Jin a bemutatást,de a végére elakadt és kérdőn nézett a másikra.
-A randipartnere vagyok.-fejezte be a mondatot helyette Namjoon. Ügyes.
-Értem.-mondtam csak ennyit.
-Be szeretném nektek mutatni a legjobb barátomat. Ő itt Jeon Jeongguk,de a barátok csak Jungkooknak hívják.-mutatott a mellette álló,fekete hajú fiúra. Észre sem vettem,hogy mikor jött.
-Kook,ő itt Seokjin,róla már meséltem és az unokatesója Taehyung.-mutatott be minket is.A rendkívül helyes feketeség mindkettőnkre rámosolygott,rajtam kicsit tovább elidőzve,majd leült mellém,kicsit talán túl közel.
YOU ARE READING
Életem nyaralása /Taekook/ (Befejezett)
RandomA 18 éves Kim Taehyung és a 21 éves Jeon Jeongguk egy Ibizai nyaraláson találkoznak,amely gyökerestül megváltoztatja az életüket. Bottom-Taehyung Top-Jeongguk