Életem nyaralása /Taekook/ (Befejezett)

20.rész

Jungkook pov:

Unottan ülök az irodában papírjaim felett,melyeket ki kell még töltenem,aláírnom,lepecsételnem. Semmi kedvem már itt lenni,főleg az unalmas tárgyalásaim után,de ezt még muszály megcsinálnom,így is sokáig halogattam. Nehezen,de ráveszem magam,hogy nekiálljak a munkának,de közben csak Taere tudok gondolni és arra,hogy mennyire örülök a tegnapi békülésünknek.

-Mr. Jeon,Mr. Kim jött magához!-szól be nekem Lisa,mire az utolsó megmaradt papírt még gyorsan befejezem és minden figyelmemet a szinte berobbanó Namnak szentelem.

-Jungkook,ugye kész vagy mindennel? Ideje elindulnunk az iskolához ha időben oda akarunk érni.-kezdi is rámadni kabátom,legalábbis kezdené,ha ebben nem gátolná meg,hogy hátradőlve ülök a székemben,viszont amint mondandója eljut tudatomig,már pattanok is fel,hogy kezdhessek öltözködni.

-Nam,te mit is vettél Jinnek? Várj,én meg vettem a csokit,ugye?-kezdek mindenhol körbenézni és az ajtó melletti kisebb komódon meg is találom a keresett tárgyat,amit kézbe véve indulunk is.

-Én a kedvenc cukorkáját vettem,nem vagyok olyan elavult mint te!-mutatja is fel szerzeményét,miközben beszállunk a kocsimba.

-Nem is tudom,ki vitte el első randira egy kávézóba!-vágog vissza,miközben már ki is térek a parkolóból.

Ezután csak hétköznapi dolgokról beszélünk,már amennyire hétköznapi dolgokról beszélhet két gazdag cégvezető és oda is érünk az iskolához. Kiszállva várjuk amíg szerelmeink kilépnek az épületből a többi diák,esetleg tanár társaságában,ami nemsokára be is következik. Most valamiért azt a Ni-ki gyereket sem látom,de hát ennek én csak örülök. Tae éppen valami papírokat búj és néha mond valamit Jinnek,gondolom kérdez tőle,amire az idősebb készségesen válaszol is. Mivel szinte fel sem néz a lapokból,nem is vesz észre minket,ellentétben Jinnel,aki a vállánál fogva irányítja őt felénk,egy mosollyal az arcán.

-Tae,hagyd már azokat a beosztásokat és magad köré figyelj!-tépi ki kezéből a lapokat Jin mikor már majdnem itt vannak.

-Ne már Jin,csak egy oldal maradt,az mindjárt kész van! Add már vissza!-kezd a lapok után kapálodzni,ami ne kelljen mondanom milyen aranyos látvány,Jin viszont gyorsan becsúsztatja őket a táskájába.

-Sziasztok!-köszön nekünk mikor ideérnek,amire már Tae is ide néz és boldogan integet nekem,amit én is viszonzok.

-Tae,hoztam neked valamit!-veszem elő kabátom zsebéből a neki szánt csokit és felé nyújtom,amit csillogó szemekkel fogad el és azonnal meg is bontja. Letör egy darabot és felém nyújtja,én viszont csak fejemet rázva adom tudtára,hogy nem kérek. Neki úgy tűnik ez a válasz nem tetszik,mivel szinte beletömi a számba kockát,amit így már muszály megennem. Önelégült mosollyal kezd neki ő is az evésnek és becsukott szemekkel élvezi a kellemes ízvilágot. Oldalra pillantva látom,hogy Jin ugyanezt játszotta el Nammal és most ő is boldogan eszegeti cukorkáját. A pillanatot egy telefon csörgése zavarja meg,ami mint kiderül Taehez tartozik,aki elő is veszi a zsebéből.

-Igen?-szól bele teli szájjal és már harap is egy következőt,miközben a túloldalon beszélő egyént hallgatja.
-Suliban vagyunk!-szólal meg újra,aztán nem sokkal pedig már el is teszi a telefont.
-Jin,megint van valami üzleti cucc. Én vigyázok a kicsikre,téged meg visznek magukkal.-intézi szavait az idősebb felé,miközben lenyeli az utolsó falatot is,mire a másik csak nemlegesen kezdi rázni a fejét és hümmögni.

-Nem! Dolgozom,nem mehetek el velük megint végigülni egy hosszú és unalmas megbeszélést.-fejezi be ő is a XXL csomagolású gumicukrot. Hogy tudnak ilyen gyorsan enni?

-Igazából az én cégemmel fognak tárgyalni.-szólal meg hosszú idő után először Nam.

-Ettől még unalmas.-sóhajt nagyot Jin.

-Mi lenne ha elmennétek ketten,nekem meg odaadnád addig a kocsit?-néz izgatottan Tae unokatestvérére. Most veszem észre,hogy maradt csoki a szája körül. Aranyos,mint egy kisgyerek.

-Nem bízom rád a drágámat! Még összetöröd!-öleli magához az időközben előkerült kocsikulcsokat.

-De tudok vezetni!-hajtja le fejét szomorúságot tettetve.

-Előbb gyere ide te nagyfiú,csokis maradtál.-fordítom magam felé arcát,majd letörölve róla a csokit nyalom le ujjamról végig szemeibe nézve,mire kissé elpirul,de továbbra sem néz el.
-Mi lenne,ha ezek ketten elmennének Jin kocsijával a tárgyalás helyére,ha már ugyanoda kell menniük,-biccentek az említettek felé
-te pedig jönnél velem és ha nagyon akarsz vezetni,akkor te fogsz.-ajánlok egy megoldást ami mindenkinek jó lehet és Tae csillogó szemekkel kezd is bólogatásba.

-Nekem jó,de ajánlom,hogy akkor álljatok meg egy autókereskedésben is,mert nem éli meg a holnapot a kocsid.-helyesel Jin és már indulnak is.

-Pedig tényleg tudok vezetni! Te hiszel nekem Kookie,ugye?-néz fel rám bociszemekkel,mire muszály elmosolyodnom.

-Persze hogy hiszek neked Tae,de Jin is csak viccelt!-simogatom meg buksiját,miközben már adom neki a kulcsot,amit mosolyogva vesz el tőlem,hogy aztán beüljön a vezető ülésre. Én is beülök mellé és már indulunk is.

Az úton Tae engedett zenét,de persze csak miután engedélyt kért tőlem,amit néha énekelgetett is,vagy esetleg együtt énekeltünk. Tae igazán jól vezet,főleg ahhoz képest,hogy még egy éve sincs jogsija.

Lassan oda is érünk a nagy házhoz,ahol még egy gyors csókot váltunk,Tae pedig már megy is be a házba,én pedig át a vezető ülésre és indulok is haza.

______________________

Sziasztok!
Tudom,hogy sok ideje nem volt rész,és sajnálom,de igyekszem újra posztolni legalább hetente egyszer. Valószínűleg nem mindig fog sikerülni,de tényleg próbálkozok. Remélem élvezhető volt ez a rész.
További szép napot!