Életem nyaralása /Taekook/ (Befejezett)

22.rész

Taehyung pov:

Alig bírtam ki a napot az iskolában,végig arra vártam,hogy végre kicsengessenek az utolsó óráról és elindulhassunk Kookkal a randinkra. Nagyon izgatott vagyok,semmit sem mondott róla hova visz,de elintézte,hogy Jin vigyázzon addig a kicsikre,tehát valószínűleg egész estés program lesz.

Amint végre meghallom a csengőt,már szedem is fel cuccaimat,hogy elinduljak. Még nem a randira kikészített ruháimban vagyok,így előtte haza is kell mennem átöltözni,Kook úgyis oda jön értem.

Az utolsó simításokat elvégezve magamon rohanok is ajtót nyitni Kooknak,aki már csenget az ajtón. Az előszobai tükör előtt megállva még vetek magamra egy gyors pillantást és nyugtázva magamban,hogy jól nézek ki,nyitom is az ajtót.

Kook egy kicsit lazább szerelésben áll előttem,de így is nagyon szexi. Bár ő mikor nem?

Ahogy látom ő is végigmér engem,majd a kezében tartott gumicukrot felém tartja,amit el is veszek tőle.

-Az útra pont elég lesz.-mosolyog és megcsókol.

-És azt még mindig nem tudhatom,hova megyünk?-próbálkozom újra,de úgyis tudom a választ.

-Majd megtudod ha odaérünk. De ígérem,tetszeni fog.-nyitja ki nekem az autót,én pedig beszállva fel is bontom a nasimat.

-Abban biztos vagyok.-adok egy darabot szájába amikor ő is beszáll.

Az út kellemesen telik,nagyrészt beszélgetünk,miközben egyszer neki adok a cukorból,egyszer pedig én eszek belőle.

Amikor Kook lassít és leparkol,egy rózsaszínen,lilán és vörösen vílágító feliratú épület előtt találom magam.

Udvarlóm nem szól egy szót sem,csak kinyitja nekem az ajtót,beengedve maga előtt. Ahogy mind ketten be lépünk,a recepciós pulthoz lépünk.

-Jó estét! Vettem két jegyet a szabaduló szobába internet,Jeon Jeongguk néven.-

-Igen,meg is van! Tessék! Ha tovább mennek egyenesen,ott fog magukra várni  egy hölgy,aki majd elmondja a tudnivalókat és bevezeti önöket a terembe.-nyújtja át a frissen nyomtatott,díszes jegyeket.

Amint végig mondja,indulunk is a mutatott irányba,ahol valóban egy elegáns hölgy vár ránk,egy nagyobb és egy kisebb dobozzal a kezében.

-Jó estét! Először is,szeretném megkérdezni,melyik szobába foglaltak jegyeket. Ha esetleg elfelejtették volna,óda van írva.-mutat a Kook kezébrn lévő papírkákra,de ő átnyújtva azokat válaszol.

-A bálterembe foglaltunk.-

-Rendben! Nos,akkor! A bálterem eredettörténete a következő: egy régimódi partin kezdődik a történet,ahol rengeteg szerelmes pár,család,esetleg baráti kör vesz részt. Közöttük vannak történetünk főszereplői is,tehát maguk. Minden jól kezdődik,csodálatosan érzik magukat,kedves emberekkel találkoznak. A nagy tömeg azonban elsodorja önöket egymástól és csak amikor már kevesebben vannak,sőt alig pár ember maradt,veszik észre,hogy elzárták önöket egymástól,két szomszédos szobába. A játék lényege,hogy a kulcsot megtalálva ki tudják nyitni az ajtót,hogy újra együtt legyenek. Az egészre összesen 1 órát kapnak,illetve mind a ketten kapnak egy-egy talkie-walkiet,amely segítségével tudnak komunikálni,ha szükséges,velünk is. Összesen háromszor kérhetnek segítséget,ezt jelenti az egymástól való kérdezés,ha mondjuk egy olyan kérdést kapnak a másikról,amire nem tudják a választ és a tőlünk való segítség kérése is. Mindent hallunk,így mi majd szólunk ha kifogytak a segítség lehetőségéből. Ez a szabaduló szoba természetesen csapatmunka is. Ha van például egy feladat,ahol be kell írni a másik kedvenc színét,a beírt színről a másik fog kapni egy jelzést. Ha megfelelő a szín,rányom a zöld gombra és egy lépéssel közelebb kerülnek a megoldáshoz. Ezért is kell kommunikálniuk,hogy mindig tudják,hova menjenek. Csak az egyik szobában van kulcs,az azt megtaláló személy nyitja ki az ajtót. Esetleg kérdések?-egy ideig eltart,mire felfogjuk a sok információt,de amint ez sikerül,egyszerre rázzuk meg a fejünket.
-Rendben,akkor kérem rakják be ebbe a nagyobb dobozba a telefonjaikat,kabátjaikat és minden mást amire nem lesz szükségük. Ezek itt fogják önöket várni amikor kijönnek. Itt pedig vannak a talkie-walkiek.-amint mindennel kész lettünk,elővesz egy kendőt is.
-Be kell kötni annak a szemét aki a hátsó szobába megy,hogy egyáltalán ne legyen sejtése az elülsőről. Melyikőjük lesz az?

-Én!-lép oda Kook és elvéve a talkie-walkiet hagyja,hogy a nő bekösse a szemét és bevezesse a szobába.

Pár perc múlva visszajön értem is és amint belépek be is csukja mögöttem az ajtót,nem sokkal később pedig hallom a kis szerkezet hangját.

-Egy óra indul!-amint ezt meghallom el is kezdek körbenézni.

-Tae,mit látsz?-szól hozzám most már Kook hangja.

-Van itt egy nagy asztal,rajta szétdobálva ételek,italok,evőeszközök. Van egy nagy táncparkett,rajta szétdobálva pár cipő,legyező és kiegészítő. Kicsit arrébb pedig még van egy kisebb rész fotelekkel,egy kanapéval és egy kisebb asztallal.-próbálom a lehető legjobban leírni a látottakat.

-Jó! Nálam van egy kisebb méretű szoba. Pár fotel,kanapé,asztalka és cserepes növények. Mindenhol ruhadarabok és pár kiegészítő szétdobálva. Próbáld meg átnézni az asztalt,én kezdek a növényeknél!-adja ki a parancsot és neki is kezdünk.

-Jó,megtaláltam az utolsó panelt Kook! Menj a szoba sarkába,ami az ajtótól jobb oldalra van. Van ott valami?-

-Igen,ha elmozdítom a növény itt egy panel. A kérdés: Hány gyereket szeretne?- olvassa fel és nemsokára ki is mutatja a képernyő a következőt: 2. Én pedig megnyomom a zöld gombot és kicsit kiválik a fal egyik része. Leszedem és megtalálom a kulcsot.

-Kookie,megvan a kulcs!-kiáltok fel és rohanok is az ajtóhoz,hogy kinyithassam.

Az ajtó túloldalán a boldogan mosolygó Kook vár rám,akinek rögtön a nyakába vetem magam. Lassan eltol magától és elővesz a zsebéből egy dobozt,amit kinyitva egy gyönyörű nyakláncot találok benne.

-Tae,én nagyon szeretlek téged! Tényleg,teljesen odavagyok érted és szeretném,ha csak az enyém lennél. Mondd leszel a párom?-veszi ki a nyakláncot,én pedig boldogan csókolom meg.

-Persze,hogy leszek a párod Kookie!-mosolygok boldogan.
-Rám adod?-fordulok meg,hogy rám tudja adni a nyakláncot.

Ahogy jobban megnézem,észre veszem,hogy bele van gravíroztatva a monogrammja,és az ő nyakában is lóg egy az enyémmel.

-Gyönyörű! Köszönöm Kookie!-bújok újra hozzá.

Lassan kiérünk az épületből és beülünk az autóba.

-Hova szeretnél menni enni?-teszi kezét combomra miközben elindul.

-Menjünk mackdriveba.-fordulok felé.

-Romantikus mekis vacsi a kocsiban?-nevet fel,de azért elindul az irányába.

Miután befejeztük az evést,Kook elindult a háza felé,ugyanis ma nála alszok,most pedig már meg is áll a kocsibeállón. Lassan kiszállunk és besétálunk a modern házba,viszont amint beérünk oda éhesen kap ajkaimra,amit én persze viszonzok.

Szinte letépi rólam ingemet és ölébe felkapva visz fel szobájába,ajkaimtól egy pillanatra sem elszakadva.