Életem nyaralása /Taekook/ (Befejezett)

Prológus

Taehyung pov:

Kim Taehyung vagyok,18 éves diák a Szöuli konzervatóriumban. Gitárt és rajzot tanulok és a barátaim szerint jól is éneklek,de én csak hobbiként tekintek rá és amúgy is van még hova fejlődnöm. Van három kissebb testvérem: egy 12 éves öcsém Minho és két 5 éves hugom Yeri és Minah.
Van egy idősebb unokatestvérem is Seokjin,aki 19 éves és ugyanabban a középiskolában tanult mint én,de éneket.

Most éppen az ő diplomaosztóján ülök és hallgatom az igazgató mások szerint megható,de szerintem csak unalmas beszédét.

Igazából nem lenne muszály itt lennem,de nincs kedvem az utolsó napokban is az elég idegesítő osztályommal lenni és Jinnek kell a lelki támasz,rajtam kívül pedig csak a nagyi van itt,mert a szülei persze nem tudtak eljönni. Jinnel meg amúgy is legjobb barátok vagyunk,nem csak unokatestvérek.

Pont most kezdi az igazgató végre osztogatni a diplomákat is,nem csak azt hülyeséget darálja szegényeim fejébe,hogy ők voltak a legjobb évfolyam amelyik eddig járt az iskolába,amit minden egyes évben elmond a végzősöknek.

Amikor végre valahára Jin nevét mondják-mert persze előbb a lányokét kellett-,minden lány sipítozva kezd tapsviharba,még pár anyuka is mögülem. Igen,elég népszerű a kinézetével a nők körében,mégha minden bepróbálkozónak el is mondja,hogy meleg. Sőt,egyszer mesélte,hogy szünetben felállt az osztályában a tanári asztalra és elordibálta,hogy meleg,de csak rosszabb lett,mert azóta a fiúk is tapadnak rá. És még most se lesz nyugta,mivel szeptemberben visszajön ilyen kisegítő tanárnak,amíg nyugta van a családi kötelességektől és nem éretségizek le.

Amíg ezt végiggondoltam már annál a hülye kalapfeldobálós résznél tartanak,majd csinálnak egy közös képet,amíg én megkeresem nagyit és együtt várunk Jinre.

-Jin,miért nem pózolsz a képen mint a többiek?-kérdem az éppen hozzánk érkező vigyorgót.

-Ezt elküldik a szülőknek és ha nem nézek ki elég diplomatikusnak,ki fognak nyírni az ősök. Ez a hátránya annak ha gazdag családból származol.-válaszol. Ja igen,elfelejthettem említeni,gazdag családból származunk, mi ketten vagyunk a Kim Groups örökösei,így a szüleink rengeteget dolgoznak és nem nagyon akarták megengedni,hogy művészetire járjunk,de végül sikerült megegyezni.

-Drágám,gratulálok az éretségihez. Nagyon büszke vagyok rád,hogy te lettél a legjobb az évfolyamból. És rád is nagyon büszke vagy Taehyungie,csupa kitűnővel végeztél. Mivel holnap utaztok és biztos nem fogtok jó házi kosztot enni,főztem nektek ebédet. Csináltam finom algalevest,kimchit,mochit és palacsintát is. Gyertek csak.-szólt közbe nagyi kedvesen,és látszott,hogy tényleg majd kirobban a mellkasa a büszkeségtől,majd elindult a háza felé.

-Tessék!-ragta Jin fejemre a talár sapkáját,majd jól megnézett.
-Helyes vagy így,tapadni fognak a jó pasik.-ja igen,én is meleg vagyok. Meglepiiii.

Ezután gyorsan nagyi után rohantunk,mert bármilyen idős is,formában tartja magát és nagyon gyorsan tud sétálni ha akar. Őszintén elég furán nézhet ki a kis társaságunk. Egy alacsony,kedves arcú idős néni,mellette egyik oldalon egy szőke,magas,helyes,20 év körüli fiú talár köpenyben,a másik oldalán pedig egy kicsit már alacsonyabb,barna hajú,szintén elég helyes,20 év körüli fiú talár sapkában. Csodás hármas.

Amikor odaértünk nagyihoz,az asztal már meg volt terítve,és nem túlzok,ha azt mondom,majdnem összeesett a sok ételtől ami helyet foglalt rajta. Így Jinnel gyorsan levettük a diplomaosztó öltözetet és helyet foglaltunk az asztalnál,majd kezdtük is a levessel,miközben nagyi kérdezősködött. Bátran válaszoltunk neki,hisz egymáson kívül csak neki áruljuk el titkainkat,de ő megőrzi őket és remek tanácsokat is ad.