annál több.

Tizennegyedik fejezet

Teltek a napok és én csak léteztem.
Részt vettem az órákon, majd próbáltunk Maxxel, hazamentem tanultam , fürödtem és már aludtam is.
Ethannel mindig kerültük egymást. Mindig késő este értek haza a fiúkkal én pedig akkor már mindig aludtam. Sokáig szokott tartani az edzésük, amit persze egy kicsit sem bántam.
Azóta a nap óta találkoztunk a suliba, emelt irodalom fakton láttuk egymást és párszor akkor értek a pályára, amikor mi végeztünk Maxxel.
Mindig odasúgott nekem valamit, hogy milyen ügyes vagyok, milyen jól csinálom a korcsolyázást, ami persze közel sem volt igazam, mert az utóbbi időben nagyon sokat bénázok, persze ezt Max is szóvá tette már, de sosem volt bukó és mindig addig csináltuk míg nem sikerült megcsinálnom az adott koreográfiát.
Lola-nak mindent elmeséltem, és le is baszott, hogy ilyen hülye módon bedőltem ismét Ethannek, amiben nagyon is igaza van, hiszen nem először fordult már ez elő. Mindig mondta, hogy ne éljem bele magam semmibe, ami Ethannel kapcsolatos, mert pofára fogok esni, hiszen mindig az esik pofára, aki többet érez. És igaza lett.
Azt hiszem ezt a fájdalmat, amit Ethan aznap okozott nekem, amikor újra és újra tönkretett engem, minket sosem fogom elfelejteni.
Emlékszem minden egyes pillanatra az elejétől kezdve.
Milyen fájdalmas volt minden éjszaka. Mennyire fáradt volt a kisírt szemem, a meggyötört szívem. Emlékszem, hogy majdnem elfogyott a lélegzetem miközben sírtam. Folyamatosan csak próbáltam megállítani a fejemben lévő zajt. Soha nem felejtem el milyen nehéz volt számomra. Soha nem felejtem azt a fájdalmat.
De ezt csak magamnak köszönhetem.
Mindig én adok újabb és újabb esélyt Ethannek, mindig tálcán nyújtom át a szívem, amit ő folyton apró darabokban ad vissza.
De valami köt hozzá. Valami megfogott benne, amit nem olyan egyszerű elengedni. Talán nem is vagyok képes elengedni.

Hirtelen megszólal az ébresztőm.
A hangos zajra összerezzenek, majd a telefonok után nyúltam és gyorsan kinyomtam.
Hajnali öt óra és én már jóval előtte fent vagyok.
Csak járnak a fogaskerekek az agyamban és nem hagynak pihenni.
De most kikell kapcsolnom az agyam.
Maxxel ma van a területi versenyünk így formában kell lennem.
Felvettem a futó felszerelésem, magamhoz vettem az air podosom, és szokásos módon egy futással indítottam a napot.
Október harmincegy volt és már elég hideg, nem úgy, mint otthon Miamiban.
Már futáshoz pulcsit és mellényt is felkellett vennem és a fülemre fülvédőt, hogy meg ne fázzon.

Öt mérföld után kifulladva léptem be az ajtón.
Meglepődve figyeltem hogy a fiúk már talpon vannak, pedig hat óra éppen csak, hogy elmúlt.
-Szép jó reggelt. - köszönt Dean, ahogy beléptem a konyhába.
-Jó reggelt. - köszöntem, majd a hűtőből magamhoz vettem egy üveg vizet, amibe azonnal bele is kortyoltam.
-Hogy-hogy korán keltél? - kérdezte.
-Amint látod futni voltam. - mondtam hidegen.
Haragudtam Deanre, hiszen ő is tehetett arról, ami kettőnk közt történt Ethannel és ezt nem szégyelltem kimutatni felé.
-Jó, azt nyilván látom, de miért? Nem jobb lenne aludni? - nyaggatott tovább.
-Hagyd már békén! - lépett be Aaron a konyhába. - Nem látod, hogy nem akar veled beszélni?!
-Csak próbálom oldani a feszkót. - magyarázta Dean.
-Rosszul teszed. - ütögettem meg a vállát és gúnyosan elmosolyodtam.

Elindultam a szobámba, de Ethan abban a pillanatban rohant le a lépcsőn.
Láttuk egymást, nem sűrűn, de találkoztunk még ha nem is beszéltünk. De ilyen közel már rég voltunk egymáshoz.
Szóra nyitotta a száját, de esélyt sem adtam neki, hogy bármit is mondjon, megelőztem.
-Megyek lezuhanyzom. - mondtam, majd el is indultam.
A szobába magamhoz vettem a törölközőm és már be is siettem a fürdőbe.
Kiengedtem a hajam kibújtam a mellényből és a pulcsiból, majd éppen a garbó futó pólómból bújtak ki, amikor kinyílt a fürdőszoba ajtaja.
-Mit keresel itt? - kaptam magam elé a felsőt, hogy takarjak magam, amikor megpillantottam Ethant.
-Be kéne zárkóznod. - mondta elsötétült tekintettel.
-Mindenki tudja, hogy ez az én fürdőszobám, és érdekes módon mindenki tiszteletben is tartja, kivéve persze téged. - mondtam dühösen. A felsőt még mindig magam elé tartottam, pedig Ethan látott már mindenhogy még sem akartam, hogy most így lásson.
-Én is tiszteletben tartom, viszont folyamatosan kerülsz és ha másképp nem így legalább tudunk beszélni egy pár szót.
-Nem akarok beszélni. - mondtam és végre leengedtem a felsőt.
Nem érdekelt, már hogy úgy látott.
Nem akartam vele egy szót sem váltani.
A szívem tiltakozott az agyammal. De határozottan az agyam nyert.
Nem bízhattam újra meg benne, hiszen ugyan így csak én sérültem volna, mint az összes többi alkalomkor.
A szívem bízni akart, a testem bízni akart, de az eszem mindennek ellent mondott.
-Akkor csak hallgass meg nem kell beszélned. - kérlelt.
-Nem akarlak meghallgatni, menj ki Ethan! - mutattam az ajtóra.
Ethan tekintete hirtelen elidőzött a mellemen.
Sportmelltartóban voltam, ami mindent takart még is a szemeiben tűz lobban, amitől egyből elkezdtem érezni a lüktető érzést a combom között.
Muszáj volt elnyomnom ezt az érzést, de a testem erősebben reagált, mint az eszem gondolkozott.
Akartam Ethant és ha már szívvel nem lehetett az enyém akkor legalább testileg használjam ki.
Miért ne?! - hallottam meg a kis hangot a fejemben, amit el akartam hessegetni, de nagyon nem ment.
Beharaptam az alsó ajkam, annyira kívántam Ethant.
-Ne harapdáld a szád, különben itt magamévá foglal tenni, és leszarom, hogy ki hallja azt az édes kis hangod. - mondta sötét tekintettel, ahogy közeledett felém.
A hátam a falnak ütközött, ahogy hátráltam tőle, így már nem volt menekvés, de talán nem is akartam menekülni.
-Ki mondta hogy nem ez a célom? - kérdeztem és ismét beharaptam az ajkam.
-Veszélyes játékot űzöl Kicsi lány. - hajolt közelebb, úgy hogy már szinte összeért a szánk.
-Szeretek játszadozni. - végig a szemébe néztem, ami szinte meztelenre vetkőztetett egyetlen tekintetével. - Most viszont le kell zuhanyoznom, vagy kimész vagy csatlakozol.
Kibújtam a szorításából, majd megszabadultak a futó nacimtől, majd a fehérneműimtől, amit Ethan teljesen végignézett.
Magam sem tudom, honnan jött a nagy bátorságom, de éreztem, hogy a testemnek szüksége van rá.
Ahogyan ő kihasznált engem, most én fogom őt. Csak a testére van szükségem semmi másra.
Ezt még te sem hiszed el! - hallottam a kis hangot a fejemben, amit azonnal elhessegettem.
-Kurvára kicsinálsz Lily. - mondta lángoló tekintettel.
-Talán ez a cél. - mondtam váll rándítva, majd beléptem a zuhany alá.
Amikor megengedtem a vizet, teljesen beálltam alá, úgy, hogy a hajam is teljesen vizes lett.
Kicsit hidegebb vizet állítottam be, hogy lehűtsön, hátha lenyugodnék annyira, hogy Ethant kiverjem a fejemből, de a testem annyira kívánta, hogy semmit nem tehettem ellene.
A mellbimbóim megkeményedtek és nem csak a víztől voltam nedves odalent.
-Egy tízes skálán mennyire akarsz kibékülni? - hallottam meg a rekedtes hangot a hátam mögött, majd a csípőmön éreztem az ismerős érintést.
Megtöröltem a kezemmel az arcom, kisimítottam a szememből a hajam, majd felé fordultam.
Ethan teljesen meztelenül állt előttem és a teste pont ugyan úgy reagált akárcsak az enyém.
Ágaskodó férfiasságától csak jobban éreztem a sajgást a lábaim között.
-Kibékülni, nulla. - válaszoltam egyszerűen. - Viszont, hogy egy egytől tízes skálán mennyire  akarok kielégülni az már más kérdés. - léptem közelebb.
A kezemet a mellkasára tettem és éreztem a heves szívverését. A hasam alján éreztem a lüktető merevedését.
-Ennyire ki van éhezve az édes kis puncid? Ennyire hiányzom neki?- hajolt ismét olyan közel, hogy a szánk egy hajszál híján összeért.
-Félreértés ne essen, nem rád van kiéhezve, csak a szexre. Azt pedig bárkitől kaphatok, nem de?! - húztam gúnyos mosolyra a szám, mire Ethan megfeszítette az állkapcsát és a szemei villámokat szórtak.
-Azt hiszed vicces vagy Kicsi lány? - nekinyomott a falnak és a kezét a torkomra nyomta, pont olyan erősséggel, ami nem túl erős és nem túl gyenge.
Mosolyra húztam a szám de nem válaszoltam.
-Én kurvára nem nevetek! - mondta dühösen. - Elmondom, hogy kié vagy és nagyon jól figyelj, mert többször nem mondom! - közel hajolt, a leheletét már a számon éreztem. - Csak is az enyém! Senki más nem járhat abban a szűk kis puncidban csak én! Senki más nem érhet hozzád, csak én! Senki más nem csókolhat csak is én! Megértetted?
Nem válaszoltam ismét.
Erősebben szorította a torkom, de nem túlerősen, és még közelebb hajolt.
-Azt kérdeztem, hogy megértetted? - szűrte ki a szavakat a fogai között.
Bólintottam.
-Szavakkal Lily. Szóval kié vagy?
-A tiéd. - válaszoltam.
-Nagyon helyes Kicsi lány. Csak az enyém!
Megtörte a köztünk lévő pár centi távolságot és a szánk összeért.
A szívem majd kiugrott a helyéről. A vágy elhatalmasodott bennem. Mindent akartam akkor ott.
-És most legyél jó kis lány és fordulj meg szépen. - nem kérés volt, hanem szinte parancs.
A vágy olyan hatalmas volt bennem, hogy eszem ágában nem volt ellenkezni.
Azonnal tettem amit mondott és hátat fordítottam neki.
-Ügyes kis lány. Bárcsak máskor is ilyen engedelmes lennél. - mondta, majd lehajolt és a nyakamat kezdte csókolni.
Az egyik kezével megfogta a mellem és két ujja közé csípte a bimbóm, amitől kéjes nyögés szakadt fel a torkomból.
A másik keze lejjebb és lejjebb csúszott míg nem a két lábam közt kötött ki.
Két ujját belém csúsztatta, és a hüvelyk ujja a csiklómon járta a köröket.
Egyre hangosabb lettem, mire Ethan kicsúsztatta két ujját hiányérzetem lett.
Kétségbeesve néztem hátra rá. Tudta, hogy mennyire akarom, egyszerűen csak élvezte a kis játékát hogy milyen hatással van rám és kikészíthet.
-Kié vagy? - kérdezte újra a fülembe súgva.
-Csak a tiéd. - válaszoltam csukott szemmel. A vágy már belülről feszítette szét a testem.
-Kurvára jól mondod! Csak az enyém! - a hangja kissé dühös volt, de nem bántam mert ami utánna következett elrepített a csillagos égig.
Ethan elhelyezkedett és hirtelen teljes méretét belém nyomta.
Az élvezettől felkiáltottam, mire Ethan keze a számra tapadt.
-Elhiszem, hogy ennyire élvezetes, de vannak határok a hangoddal kapcsolatban.  Úgy hogy halkabban legyél Kicsi lány, különben az egész utca tudni fogja, hogy mennyire élvezed a farkam. - mondta a fülemhez olyan közel, hogy csak a hangját halljam mást ne.
A víz folyamatosan folyt ránk a zuhanyból, de egyikünk sem bánta.
Ethan ütemesen mozgott ki majd be és egyre durvábban.
Az élvezet, amit adott, teljesen elvette a józan eszem. Nem tudtam mit tenni és nem is akartam.
Ethan keze bejárta az egész testem, míg én csak a falat támasztottam.
Nem kellett sok hamar elértem a csúcsra, éreztem ahogy a testem megremeg, a szívem hevesebben ver. Az orgazmus hullámként söpört rajtam végig és ha Ethan nem tartott volna úgy esek össze mintha csak egy rongybaba lennék.
Ethan lassított a tempóján, majd kicsúszott belőlem, maga felé fordított és felemelte az állam, hogy a szemébe nézzek.
-Imádom amikor a puncid a farkam körül pulzál amikor elmész. - mondta majd hevesen megcsókolt.
Nem is kellett több, ugyan olyan vágy lett úrrá rajtam, mint az imént volt.
-Nem volt még elég? - kérdezte tüzes tekintettel, mire nemet intettem a fejemmel. - Szavakkal! - parancsolta.
-Nem. - mondtam határozottan. - Kurvára nem volt még elég!
-Rohadtul mocskos szád van! - mondta majd belemarkolt a hajamba. - Teszek róla, hogy ez ne így legyen. - mondta, majd a hajamtól fogva térdre kényszerített.
Nyeltem egy nagyot, amikor szemtől szembe voltam a méretes férfiasságával. Tudtam, hogy kit akar, és tudtam hogy meg is fogom neki adni. Nem azért, mert ő akarta, hanem, mert én akartam. Kérnie nem kellett, tettem a dolgok egyből.
A kezemet ráraktam és megmarkoltam, majd megnyaltam a hegyét.
Éreztem rajta a saját ízem, édes és sós volt egyben.
Nagyobbra nyitottam a szám és egyre jobban fogattam be a méreteit. Szopogattam nyalogattam, mélyebben és mélyebben.
Ethan folyamatosan nyögött és a kezével diktálta a tempót.
-Ha így folytatod elfogok menni. - mondta rekedtes hangon.
Utoljára még egyszer mélyre szívtam, majd felpillantottam rá, Ethan hátravetett fejjel élvezte amit tettem vele és ez büszkeséggel öntött el.
Felkerekedtem, a kezem Ethan merevedésén maradt és azzal folytattak tovább a munkát.
-Pedig még én jövök. - súgtam neki, mire lepillantott rám.
A szánk összeért. A nyelvünk úgy kereste a másikét, mint ha sosem szeretne elválni.
Ethan a kezét a fenekem alá tette, majd felemelt, mire én egyből átfogtam a lábaimmal a derekát.
-Akkor most te jössz Kicsi lány. - mondta, majd ismét belém nyomta magát.
Hátravetettem a fejem és hagytam, hogy úgy jöjjön rám a víz.
Ethan fel le mozgatott a fenekemtől fogva, amikor újra és újra egymás után kétszer végigsöpört rajtam az orgazmus hulláma. Nem olyan intenzíven, mint az első, de az is nagy élvezettel járt.
Ethannel csókolóztunk, míg ő csak ki be járt bennem. A szám vándorútra indult, és megállapodott a nyakán, amit szívni kezdtem, de Ethan akkor nem bánta.
Megjelöltem Ethant. Ott volt rajta a nyom, amit én okoztam nem más.
Ethan hirtelen kicsúszott belőlem, majd elengedett. Nem tudtam, hogy miért csinálta, majd láttam ahogy az ondó kitör belőle.
Megmarkolta és segített magán. Férfias morgás kíséretében Ethan is elért a csúcsra.

Csak álltam ott és néztem.
Néztem, hogy mit műveltünk.
-Nem használtunk óvszert, ugye? - kérdeztem félve bár tudtam a választ.
-Ezért húztam ki.
-Az nem azt jelenti, hogy vigyázzunk.
-Te is tudtad, hogy itt vagyunk, tudtad, hogy mi van akkor most mi a baj? - kérdezte ingerülten.
-Az a bajom, hogy itt vagy! - jött elő a józan eszem ismét. - Menj ki! - parancsoltam.
-Lily az előbb szexeltünk, mi a picsát vársz tőlem?
-Felejtsd el, hiba volt. - léptek ki a zuhany alól és körbnetekrtem a törölközőt magamon.
-Ezt kurvára nem kérheted. - követett Ethan.
-De kérem és tedd is meg! Most pedig húzz innen, késésben vagyok.
-Mi a fasz van veled? Mi volt ez? Valami feszültség levezető szex vagy mi? - kérdezte kiakadva.
-Visszanyalt a fagyi Ethan. Ilyen érzés ha kihasználnak. Most pedig húzz már el! - kiabáltam rá.
-Én sosem használtalak ki. - mondta megbánva.
- A picsákat nem. Akár hányszor lefeküdtünk utána mindig semmibe se néztél, most pedig fordítva van. Na milyen érzés?!
-Lily...
-Menj ki! - kinyitottam az ajtót, a másik kezemmel pedig szorítottam a törölközőt.
-Ez még kurvára nincs lezárva. - mondta, majd egy szál törölközővel a derekán kiviharzott a fürdőből.
Kulcsra zártam az ajtót, véletlenül se tévedjen vissza.

Csak magam tehetek a történtekről. Én engedtem nagy utat a vágyaimnak az eszem helyett.
Én vagyok a hibás, hogy közel engedtem Ethant, már az elejétől fogva. Én tehetek róla, hogy száz százalékos bizalmat adtam neki.
Csak én tehetek róla, senki már csak is én!