𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

II.kötet - 2

- Jó reggelt! - nyitottam ki a szemeimet majd nyújtózkodva átfordúltam a másik oldalamra.
- Hát ez meg hova tűnt? - néztem körbe a szobában.

Egy pillanatra kissé meg is ijedtem, ezért lementem a nappaliba.

- Yuna? - dörzsöltem a szemeimet.
- Hahó - indultam meg a hátsó udvar felé.
- Most ugye nem akarsz bújócskázni? - húztam a számat.

- Itt vagyok szívem! - szólt Yuna a konyha felől.

Aishhhh

- Jó reggelt! - állt fel mosolyogva az asztaltól.
- Hogy aludtál? - oltotta el a cigijét és magához húzva átölelt.

- Elég jól, mennyi az idő? - kérdeztem a lánytól aki ujjaival a derekamat cirógatta.

- Fél nyolc körül.. - nyomott egy csókot az ajkamra.

- Oké.. - fontam át a kezeimet a nyaka körül.
- Ácsi! El fogunk késni az évnyitóról! - jutott eszembe.
- Hiszen már alig van időnk! Miért nem keltettél hamarabb? - néztem a lányra kiakadva.

- Megfeledkeztem róla!.. - csapott a homlokára.
- Ne haragudj szivi! - nézett rám nevetést vissza folytva.

- Ahj, jó! Mindegy.. Mennyünk fel! - kezdtem el tolni magam előtt a lányt.

...

- Hogy festek? - forgolódtam a lány előtt az új egyenruhában ami ezúttal szolidabb stílus volt.

- Borzasztó szexin nézel ki - nézett rám elismerően.
- Nekem annyira nem jön be magamon - nézett végig magán a száját húzva.
- Én így kizárt hogy elinduljak bárhova is! - jelent meg egy eget rengetően nagy undor a képén.

- Ne csináld már.. - fogtam meg a táskámat amit a vállamra akasztottam.
- Mindenkin ilyen lesz, nyugii már! És egyébként is.. - méricskéltem a szemeimmel miközben karba tettem a kezeimet.

- Igy megjoban tetszel - indult meg felém.
- Vajon mennyi idő alatt végeznénk ha most csinálnánk? - tette a kezeit a derekamra mosolyogva.

- De most nem csinálhatjuk, sürget az idő - álltam nehezen ellent.

- Pedig olyan izgalomba jöttem! Ne tedd ezt velem! - csúsztatta kezeit a fenekemre.

- Inkább induljunk! Már ott kéne lennünk! - néztem a lányra aki dünnyögve a táskájáért indult.
- Tudod mi lenne igazán izgató? Indult meg előttem.
- Ha az iskolában csinálnánk - nézett rám fülig erő mosollyal.
- Vagy mondjuk egy teremben! Oh igen! Remélem hogy egy osztályba kerülünk! - ugrándozott el az ajtóig.

- Te jó ég.. - fogtam a lángoló arcomat.
- Várj! Csináltam neked ebédet - adtam oda a lánynak az ételt.

- Hű, de jó illata van! - szaglászta.
- Na jól van! Később azért babusgass egy kicsit mert különben megfogok őrülni! - nyitotta ki az ajtót.
- Gyere! Menyünk! - karolt belém.

- Várj, előbb bezárom az ajtót.. - tettem a kulcsot a zárba.
- Különben te is csinos vagy - pusziltam meg a lány arcát.

- Valóban? - fordult felém.
- Akkor miért nem maradunk itthon és csinálunk valamit? - közeledett felém egészen addig míg az ajtó megakadályozta hogy tovább hátrálhassak.
- Hmm? - csókolt meg.

- Hát nem is tudom.. - estem pánikba.

Az iskola fontos.. Yuna mégfontosabb! De nem hagyhatjuk ki már az első napot.. Később kiengesztelem!

- Szeretlek Yuna de most inkább induljunk! - fogtam a lány arcára és megcsókoltam.

- Kérek még! - tartott egyhelyben.
Csak felsóhajtottam és megcsókoltam ismét. Ezúttal sokkal hosszabb ideig tartott, és Yuna kezei már a szoknyám alatt jártak.

- Héé! - néztem a lányra.

- Pedig már majdnem sikerült! - csapott a combjára.

- Jól van, jól van! De most már szedd a lábaidat! - toltam a lányt.