Megalkuvó vonzalom

7

"Basszus, hogy éri el fél perc alatt, hogy megsajnáljam?

- Na jó. Akarsz velünk tanulni, és dumálni délután egy-két órát?"

Haku szemszöge

Meglepett a meghívása, de még őt is azt hiszem. Mosolyom mögött mélyen azon gondolkodom vajon sajnál-e már eléggé és azért csábít-e át a szobájába. Áh, attól tartok örök álmodozó maradok, de jólesik a felvetés.

A suli folyosóján sétálva felületesen ugyan, mégis egyre több ismerős arcot fedeztem fel. Annak ellenére, hogy az időm javát Bennel töltöttem próbáltam az órákon gyakrabban egy-egy csapathoz becsatlakozni amikor közös munkák voltak. Délutánonként pedig a szakkörösöket és a sportolókat vettem célba. Valamit ki kellett találnom, haladni kellett a munkával. Ismerkedtem, hogy közelebb kerüljek a lehetséges terjesztőkhöz vagy akár magához a gyártóhoz. Kizárásos alapon szelektáltam.

Aki drogosnak tűnt az élből ment a levesbe, velük nem foglalkoztam. Mert ugye a függők nem túl jó üzletemberek. Példának okáért még sosem láttam olyan alkoholistát akinek jövedelmező bárja lenne, hiszen elissza az agyát és a bevételét is, ami előbb-utóbb csődbe viszi. Nem. Ezek az emberek nagyon, nagyon, száz százalékig józan életűek, akik mások gyengeségeit használják ki. Viszont még mindig a sötétben tapogatózok. Vannak feltevéseim, de nem akarok kérdezősködni az Elitről, mivel ha Kanji nem tud semmit aki szerintem közel áll a banditákhoz, akkor felesleges szétkürtölnöm, hogy itt vagyok. A végén behúzzák a fülüket farkukat és még ennyi esélyem sem lesz. Na mindegy, térjünk vissza a jelenbe.

Szinte repül az idő a suliban Ben mellett olyan jól szórakozunk. Vagy legalábbis én.. Csak az utolsó két órámat volt muszáj nélküle túlvészelnem, ameddig az a mázlista már otthon mereszthette a kerek fenekét. Nekem sajnos még utána is akadt némi elintéznivalóm. Olyan király ez a suli, hogy van külön uszodája, ám Karin megüzente felsőbb utasításra, hogy jelenjek meg a városszéliben. Reggel azért késtem annyit, vissza kellett fordulnom az úszó cuccért. 

A gyorsaság kedvéért, mivel minél hamarabb a srácokkal szerettem volna lenni, egy taxis robogót hívtam, és megbeszéltem vele, hogy ha ott dekkol maximum egy órát, még a várakozási díjat is kifizetem. Egy kevés előleg belefért, akkor is ha cserben hagy.

- Hellóka Nyalóka! Hogy ityeg? – úszott mellém Musubi a felderítő csapatunk legutálatosabb tagja Soratával. Erre a párosra pont nem számítottam.

- Hali. Emiatt találkoztunk? Simán átküldtem volna neked videón a meztelen valóságot, ha kéred. – dőltem a medence falának – Bár azt hiszem van valami érdekesebb is. Meséljetek, mert negyedórája úszkálok és kint vár a taxim.

Musubi a fogát piszkálta, majd csettintett a nyelvével. - A taxidat a munkahelyed fizeti, te surmó.

- Hívj csak így, nekem vissza kell mennem dolgozni, jó úszkálást.

- Ne csináljátok, alig félperce találkoztatok. – sunnyogott a másik oldalamra Sorata, hogy visszatartson – Figyelj Haku, - kezdte halkan – holnap délután lesz egy rajtaütésünk. Nagyon komoly fülest kaptunk az összekötőnktől. – nézett körbe - Délre érted megyek a kolihoz a sötétített üvegű suzukival. Tudod melyikről beszélek ugye?

Hogy ne tudnám, féléve egy céges buli után annak a hátsó ülését hánytam össze. Mély benyomást tettünk egymásra azzal a kocsival. – Hát ja, remélem javult a vezetési technikád.