Megalkuvó vonzalom

11

Bocsánat a csúszásért!!

Haku szemszöge

Toro annyira felvillanyozódott, mintha húszezer voltnyi áramot vezettek volna bele. A szomorúsága mint a gyenge gumi a gatyába úgy csapott át pillanatok alatt, és csak beszélt, magyarázott és beszélt..a biokémiáról. Egy szóval se biztattam, hogy érdekelne, de össze-vissza hadovált, mintha az őszintesége eddig tartott volna, s csupán a tantárgyra terjedt volna ki a szószátyársága. A legdurvább pedig, hogy néhány gondolatát még be sem fejezte igazán. Leszögezhetjük: a mai nap egyedülállóan szar, és ezt a címet már senki nem veheti el tőle.

- Csak, hogy tudjam – tettem fel a kérdést Toronak miután elhagyva az egyetem területét a belvárosban sétafikáltunk már vagy húsz perce és végre levegőt vett – messzire megyünk? Mert én szívesen állom a taxit, ha gondolod.

- Dehogy, éppen egy helyet keresek ahol gond nélkül beszélgethetünk, és egyáltalán nem lenne hátrány ha közben ihatnánk valamit. – osztotta meg velem a tényt, hogy legalább a körülményektől függetlenül hozza önmagát, de nem számíthatok sok jóra – Gondolom neked sem árt egy szíverősítő mielőtt elárulod ki vagy.

- És ha erre pusztán annyi a válaszom, hogy egy senki?

- A fura fazonok sosem senkik. – Tette zsebre a kezeit, s továbbra is maga elé bámulva sétált, ellenben a fecsegése abbamaradt. Egy ideig. - Miért mentetted meg?

Könnyedebben feleltem mint kellett volna. – KI VIGYÁZNA RÁ, HA ÉN NEM? – Jónak találtam a kérdést mindaddig amíg kimondtam. Hiszen mennyire is állunk közel? Mit tudok én Benről? Azon kívül, hogy dögös, szeret velem vitázni és néhány erogén zónája igen érdekes helyen van, egy fikarcnyival se többet. Plusz azt se feledjük, hogy ez a srác régebbóta őrzi őt, aki mellett lépdelek az esti holdfényben.

- Hűha, a barátod akarok lenni..

- Mármint barát barát, vagy olyan barát?

- Te meleg vagy? – játszott rá kikerekedett szemekkel, hogy észrevegyem magam, hiszen az első mondata is tele volt cinizmussal amire azt hiszem rászolgáltam.

- Oké, vettem. Pocsékul hangzott.

- Ugyan, – csóválta jobbra- balra a fejét - nekem kifejezetten tetszett ez a hős hozáállás, azonban sajna az apám keményebb dió.

- Hogy jön ide az apád? Vagy meg kell kérnem a kezed mielőtt elárulnád hol van Ben? Egyáltalán miért csináljátok? Biztosan tisztában vagytok azzal, hogy minden drog árt. Csak a pénzre tudtok gondolni? A többi emberrel mi lesz? – Rengeteg kérdés volt bennem. Főleg naiv butaságok, melyek gyerek fejjel még elmentek volna, de felnőtt férfiként valljuk be csúfosak. Mind megnyugtatásért kiáltottak.

- Huh, lassabban! – Nem, nem megy lassabban. Benen akartam levezetni ezt a feszültséget, mert őszintén szólva jobban megkedveltem mint amihez hozzá vagyok szokva, de ő nincs itt. – Nos, az ELIT -nek semmi hatása a szervezetre. Mármint negatív hatása nincs. Ben direkt így fejlesztette tovább. Hosszú évtizedekre nyúlik vissza a sztorija a cuccnak, holott alig pár éve került forgalomba. – majd elgondolkodott egy pillanatra - Jó! Talán, nem bizonyíthatóan, egy kicsit kísérletezett az embereken, hogy finomítson rajta, dehát mindenki így csinálja.. – tette szét a kezeit, mintha nem hinné el, hogy én még valahonnan a tündérmesékből indulok ki – Tehát visszatérve az eredethez, nagyjából harminc éve..

- Na ennyi időm azért nincs a körítésre.

- Dehogy nincs. Lefeküdtél vele! Vállalj érte felelősséget, hallgass végig!