Megalkuvó vonzalom

24

Sziasztok! 

Megint beszálltam Mamzi egyik kihívásába, szóval hamarosan olvashattok egy független sztorit az oldalán. 

Bevallom, nem tudom más hogy kezeli ezeket, de nekem nehéz átváltani egyik történetről a másikra valójában ezért láthattátok ezt a részt piszkozatként amit nem tudtatok megnyitni. De hétfőig, hogy ne maradjon ki ez a hét Haku szemszögét is igyekszem elkészíteni.

Szóval mm_Mamzi_75 alatt a Szex On The Beach kihívásán több jó sztorit találhattok. Az enyém címe Extra szoba szerviz lesz, de ha kitette majd, még írok all-ban.

Ben szemszöge

Elhagytuk a szokásos kocsmai közeget ahol már az emberek jobbra-balra dőltek a pultra. Jobb is, mert valaki felfedezte a zenegépet, melyben túl kevés általa kedvelt dal volt. Alap esetben semminek sem vagyok az elrontója, ha bulizásról van szó. Én szintén szeretem a Born to be Wild-ot, de amikor ötödjére csendül fel a füled mellett egyhuzamban....az egészen gyilkos szándékokra sarkall. Főként, mivel a hangos zene miatt nem hallottam az előttem folytatott beszélgetést. 

Habár nem maradtam le semmiről, számomra később derült csak ki, hogy a kék hajú suhanc, Kino volt a legesélyesebb abban, hogy segíteni tudjon nekünk. Toro állítása szerint a többieknek túl sok időbe telt volna információkat szerezni az ismerőseiktől, ám Kino állította, hogy olyan embereket látott akik nem messze a lakhelyétől egy hasonló furgonnal voltak, mint a mi lakókocsink. Na de ne szaladjunk ennyire előre..

- Szóval akkor tisztázzuk. – állt meg a kékhajú útközben, amikor már jó húsz perce sétáltunk a kocsmától – A barátaid, akik elhagytak – mutatott Torora, majd ugyanazzal a lendülettel rám, hisz a nyomukban kullogtam – őt is elhagyták? Mert az kicsit furcsa, hogy követ minket, te meg hátra-hátra nézel mintha attól tartanál, hogy elveszik. - A srác összeszorított szemöldökkel állt előttünk, a homloka ráncosodott az összpontosítástól, és én úgy éreztem mintha ismét gyerekek lennénk akiket Satoshi lopáson kapott. Csakhogy mi nem azért kaptunk szidást mert loptunk, hanem azért mert lebuktunk. Aztán jött a fejtágítás, hogy hogyan csinálhattuk volna jobban.

- Ja, hogy az....hazudtam.

- Toro! – szóltam rá.

- Miért? Nem kell belekevernünk. Jobb ha nem jön tovább, csak elmondja hova menjünk. - Igaza volt, ezért egy fintorral a másik felé böktem a fejemmel, hogy folytassa, s morcosan karba tettem a kezeim. – Tehát...a Yamaguchi klánból vagyunk. Bizonyára ismered őket. – Kino bólintott – Hosszú lenne mindent elmondani, de van egy emberünk akit elraboltak, és most őt akarjuk kimenekíteni.

- Ó, ebbe tényleg nem lenne jó belebonyolódni. – tartotta fel a mancsait.

- Nem is kell, pusztán mondd el amit tudni akarunk. – nyugtatta barátom, viszont a srác kotnyeles volt.

- De ti miért keveritek magatok bajba egy valaki miatt? Lehet, hogy pénz van a dologban?- csillantak meg a szemei, és kedvet kaptam letörni. Elfogyott a türelmem.

- Mert együtt vagyok vele! Érted? – kiabáltam rá – Áruld el merre menjünk!

- Csillapodj. - felháborított, hogy még a kezével is nyugtatni mert, ezért lehunytam a szemem amíg tízig nem számolok - Megértelek, vegyél pár mély levegőt! Tudod, a boldogsághoz vezető út néha rémálmokon keresztül vezet. Egyedül az a szerencsénk, hogy egyszer mindenki felébred.