DEFENDING EVANS

24. Beszélgetés.

Megérkezett Robert új párja Angelina is. Nagyon aranyos és csinos nő volt. Látszott rajta, hogy szereti Robertet és a  lányommal is kedves volt. Mira Chrissel játszott a medencénél én pedig grilleztem a zöldségeket. Ransom tekintetét éreztem folyamatosan a hátamon és eléggé zavaró volt.
Robert odalépett hozzám.
- Emma, beszélhetnénk egy kicsit? - nyújtott felém egy üveg hideg sört.
- Persze, mi a helyzet?
- Öhm inkább megmutatom, hogy mire gondolok. - elővette a pénztárcáját és kivett belőle egy fényképet. - Ez Chris, gyerekként.

Döbbenten néztem, hiszen kiköpött mása volt Miranak.

- Valószínű, hogy te is észre vetted, hogy Mira nagyon hasonlít Chrisre.
- I.. Igen.. - lehajtottam a fejemet.
- Az tagadhatatlan, hogy Evans vér csörgedezik Mira vérében.
- Csak kérdéses, hogy melyiké.. - sóhajtottam.
- Te Ransommal is?
- S.. Sajnos igen. - elnevettem magam kínomba.
- Ransom máshogy nézett ki gyerekként, felnőtt korukra kezdtek el egymásra hasonlítani. Mira természete olyan mint Chrisé.
- Nem tudom Robert.. Elég kínos ez nekem.
- Ne legyen az Emma, hiszen mindkét fiam vonzó. Chris régóta vágyik családra és ő lenne szerintem a világ legboldogabb embere ha kiderülne, hogy az ő gyereke Mira. Viszont ha Ransomé azt sem rossz dolog, hiszen akkor talán végre felnőne.. Nem élne ilyen veszélyes életet.
- Majd leülök velük.. Hiszen ezt nem lehet sokáig halogatni.
- Örülök, hogy így állsz hozzá. - elmosolyodott.
Angelina lépett oda hozzánk és közben Mira kezét fogta.
- Anya... Elmehetek Angelinaval és Roberttel a közeli vízi parkba?
- Öhmm..
- Szívesen elvinnénk oda, hiszen most újították fel a helyet és nagyon komoly új csúszdák vannak ott. Annyi, hogy az egy napos program és ott kéne aludnunk. - mondta Angelina.
- Nem is tudom... - megvakartam a fejem.
- Légyszi anya... - nézett rám Mira boci szemekkel.
- Vigyázunk rá Emma, megígérem. - megérintette a vállam Robert. - Elvégre a nagyapja vagyok. - ezt úgy súgta oda nekem.
- R.. Rendben.. Menjetek..
- Köszi anyaaa! - ugrott Mira a nyakamba és puszilgatni kezdett.
- Összepakolok neked egy két cuccot, oké? - megsimítottam a fejét.

Bementem a házba és Chris a kanapén ült és egy könyvet olvasott. Vizes haja a szemébe lógott egy kicsit és a meztelen felsőtestén minden izom megfeszült amikor meglátott.
Elpirultam és a szoba felé vettem az irányt ahol összeraktam egy két cuccot Miranak egy hátizsákba, ezután kimentem az udvarra és elköszöntem a lányomtól és Robertéktől.

Újra visszamentem a házba és leültem Chris mellé, aki szótlanul nézett engem.
- Apukád elvitte Mirat a közeli víziparkba. Ott is alszanak, holnap reggel jönnek.
- Egész nap ezen izgult apa, hogy elengeded e velük a csodás lányodat.
- Biztos vigyázni fognak rá. - mosolyogtam.
- Igen.
- Beszélhetnénk?
- Persze. - összecsukta a könyvet és felém fordult.
- Szólok Ransomnak is. - felálltam és behívtam a férfit aki a kanapéra lehuppant Chris mellé én pedig leültem velük szembe a dohányzó asztalra.

- Na.. Ez elég nehéz nekem, de kibököm és egyből a lényegre térek.. eléggé valószínű, hogy valamelyikőtök Mira apukája.
Chris szeme felcsillant, viszont Ransom kicsit ideges lett.
- Szeretném ha csinálnánk egy apasági tesztet. Akármi is az eredmény, nem akarom, hogy azt érezzétek, hogy részt kell vennetek Mira életében. Nem akarom, hogy teherként tekintsetek rá. Viszont tényleg jó lenne tudni, hogy ki az apja.
- Úristen de jó! . - mosolygott Chris és izgatottságot láttam rajta.
- Én nem veszek ebben részt. - válaszolta komoran Ransom.
- Miért nem? - kicsit felhúzott.
- Mert biztos, hogy Chris az apja.
- De Ransom ez egyáltalán nem biztos..
- Nem megyek bele!
- Most miért makacskodsz?
- Nem és kész. - sóhajtott és kiment a teraszra.

- Most mi baja van? - néztem Chrisre.
- Ransomnak nem lehet gyereke.
- Micsoda?
- Volt egy sérülése meg tiniként, örülhet annak, hogy egyáltalán feláll a farka.
- Beszélek vele. - felálltam és odasétáltam Ransomhoz aki az egyik kerti széken ült a medence mellett.

- Jól vagy? - kicsit megsajnáltam.
- Remekül.. - bámult maga elé.
- Neked nem lehet gyereked?
- Nem, szóval gratulálok a csodás családodhoz. - mondta cinikusan.
- Én azért csináltatnék veled is egy apasági tesztet.. Sosem lehet tudni. - megvontam a vállam.
- Ugyan, Mira kiköpött mása Chrisnek. - finytorgott.
- De hát te is úgy nézel ki mint ő.
- Emma! Nem kell a sajnálatod..
- Csak egyezz bele! Különben kénytelen leszek megtépni a hajad. - mosolyogtam rá és az ő arcára és kúszott egy halvány vigyor.
- Jó, de tök felesleges. - sóhajtott.
- Köszönöm Ransom. - közelebb léptem hozzá és adtam egy puszit az arcára, mikor viszont elhajoltam volna a férfi visszarántott magához.
- Ugye tudod, hogy kibaszott szép vagy? - végig mért és egyből elpirultam.
- Ne mondj nekem ilyeneket..
- Miért? Zavarba hozlak? - végig simította a tarkómat.
- Igen! És összezavarsz! Kérlek.. - eltoltam magamtól.
- Megcsókolhatlak?
- Mi?! Nem! - röhögtem.
- Pedig megfoglak. - elkezdett hajolni az arcom felé én pedig gyorsan a kezemet a szája elé raktam.
- Ransom.. Én anyuka vagyok már! - csak néztem a szemébe és hirtelen a kezét a fenekemre csúsztatta.
- Hé! - rácsaptam a kezére és kicsit hátrébb csúsztam.
- Tudom, hogy tetszett.. - harapott az alsó ajkába.
- Hívj ide magadnak valami nőt!
Ne engem tapogass.
- Szóval nem lennél féltékeny?
- Nem! Miért lennék az? - röhögtem.
- Akkor elmegyek a kúró pajtimért, bár közel sem olyan jó az ágyban mint te, de azért megteszi. - kacsintott és elindult az autója felé.

Én csak megforgattam a szemem, majd visszamentem a házba és megfogta Chris a kezem.
- Ransom hova ment?
- Valami nőt hoz ide. - röhögtem.
- Mit akarsz csinálni ma?
- Hmm.. Nem is tudom..
- Akarsz fürdeni egyet? - biccentett a fejével a medence felé.
- Aha, végülis jó idő van!
Elkezdtem levenni a pólómat meg a rövid nadrágomat, hiszen alatta egy fekete bikini volt. A hajamat kiengedtem és Chrisre pillantottam aki árgus szemekkel figyelte minden egyes mozdulatomat.
Kimentünk a medencéhez és Chris egyből beleugrott a vízbe. Ahogy feljött a víz alól a testén csordogáltak végig a cseppek és rettenetesen szexi volt. Haját hátra simította és a kezét nyújtotta felém.
- Gyere, marha jó!
- R.. Rendben! - lassan a lépcsőhöz mentem és felszisszentem amikor a combom közepéig ért a víz.
- Gyere már Emma!
- H.. Hideg! - sziszegtem.
Chris elmosolyodott majd hirtelen berántott a vízbe így egyből elmerültem, amikor a felszínre jöttem lelocsáltam.
- Ez nem volt szép! - köhögtem ki a vizet.
- Így legalább nem tököltél! - kuncogott.
- És ha megáll a szívem?
- Szívesen újra élesztelek! - kezét a derekamra csúsztatta és elkezdett a medence szélléhez tolni. Amikor neki ütköztem a falnak Chris a combomért nyúlt és felkapott az ölébe, én gyorsan átkaroltam a nyakánál, mert nem akartam hanyatt esni.
Közel voltunk egymáshoz, túl közel. Az orra hozzá simult az enyémhez és a szívem kihagyott egy ütemet.