DEFENDING EVANS

33. Szerető.

Chris idegesen rángatott ki a teraszra. Lelökött az egyik székre és keresztbe font karral állt előttem.
- Nos? Nem kéne elmondanod valamit?
- Mit mondjak Chris? Ransom elmondott mindent..-motyogtam.
- Tényleg ő az apja?
Bólintottam.
Chris összetört, láttam rajta, hogy nem bírja már megjátszani az erős férfit. Elsírta magát. Ebben a percben a szívem megszakadt érte, hiszen imádta Mirat és tényleg sajátjaként nevelte. Felálltam és szorosan magamhoz öleltem. Chris csak zokogott a nyakamhoz bújt. Simogattam a hátát meg a fejét.
Adtam neki egy zsepit és kifújta az orrát, bánatosan nézett maga elé.
- Chris.. Ettől függetlenül Mira ugyan úgy szeretni fog téged!
- Tudom.. - szipogott.
- Sajnálom Chris.. - újra megöleltem ő pedig a kezét az arcomra tette és gyengéden megcsókolt, viszonoztam mert nagyon szomorú volt. Halványan elmosolyodott amikor elhajolt tőlem.

- Hogy akarod amúgy Mira szülinapját? Jövőhét szombaton lesz és még nem beszélgettünk róla.
- Öhm.. Arra gondoltam, hogy bérelnék neki ugráló várat. Szerencsére van egy két barátja most már a suliban szóval áthívhatnánk őket is.
- Jól hangzik. - kezét a derekamra csúsztatta, majd újra csókolni kezdett. - Csináljunk testvért Miranak, kérlek. - hajtotta a fejét a homlokomra.
- Chris.. Tudom, hogy megcsaltál.
- N.. Nem csaltalak meg! - döbbenten nézett.
- Láttam az üzenetet amit az új titkárnőd írt, hogy nem visz magával bugyit ahogy kérted.. Meg apád is mondta, hogy a tárgyalást áttették. Nem vagyok hülye. Hónapok óta későn jössz haza, folyamatosan a telefonodat nyomkodod és a női parfümöt nem tudod illatát egy szaros rágóval nem tudod eltüntetni.
- Emma..nem akarlak elveszíteni téged. Megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy boldoggá tegyelek titeket.
- Chris.. Ha valóban szeretnél nem mást kefélgettél volna, hanem engem!
- Tudom, hülye voltam, kérlek ne haragudj rám. - letérdelt elém és a kezemet fogta.
- Állj fel Chris..
- Könyörgöm, adj egy esélyt nekem és megmutatom, hogy mennyire fontos vagy a számomra! - nézett boci szemekkel.
- Chris..nekem nem megy.
- Kérlek.. Adj egy hetet... Ha az után sem akarsz velem lenni, megígérem, hogy elmegyek.
- Chris...
- Emma... Könyörgöm neked... - megcsókolta a kézfejem.
- Jó.. - sóhajtottam.
- Köszönöm! - felcsillant a szeme és szorosan magához ölelt.

Chrissel bementünk a házba ő elment lezuhanyozni én pedig a konyhában kávézó Ransom mellé álltam.
- Na, hogy ment? - kérdezte a férfi.
- Könyörög azért, hogy maradjak vele. Egy hetet kért tőlem, hogy bebizonyítsa, hogy mennyire szeret. - sóhajtottam.
- És belementél?
- Megsajnáltam..
- Jó, akkor még nem mondjuk el neki, hogy összejöttünk?
- Várjunk vele még egy kicsit... Hiszen megtudta, hogy nem ő Mira apja, illetve a megcsalással is szembesítettem. Elég ennyi izgalom mára.
- Oké. - megsimította az arcom.
- Itt maradsz ma? Összedobok valami finomat. - mosolyogtam.
- Na ná! - csapott a fenekemre amitől egyből felizgultam.
- Átöltözök és jövök. - az alsó ajkamba harapva figyeltem Ransomot mert szinte felfalt a tekintetével.

Bementem a gardróba és egy lenge sárga ruhát vettem fel. Amikor visszamentem Chris Miraval a kanapén tévézett és a konyhába érve Ransom vad tekintetével találtam magam szembe.
- Ne nézz így. - suttogtam neki.
- Kár volt átöltöznöd, így könnyebben hozzád férek. - nyalta meg a száját.
- Ransom! Ne merészeld!
- Jó fiú leszek, megígérem. - tette a kezét a szívére.
- Aha.. - hunyorogtam rá mert nem hittem neki.

Elkezdtem a konyhaszigetnél feldarabolni a zöldségeket, közben a kanapén ülő párosra néha odanéztem. Háttal voltak nekünk és a Shreket nézték.
Ransom kezét éreztem meg a szoknya alatt. Az ujja lassan csúszott végig a combomon egészen a bugyimig. Lehúzta rólam majd amikor kilépkedtem belőle zsebre tette.
- Valami perverz vagy? - kuncogtam.
- Ez már az enyém, sajnálom. - vigyorgott.
Kicsit felhajtotta a szoknyámat és letérdelt mögém, mire kettőt pislogtam a nyelve már vadul kényeztette a puncimat.
- R.. Ransom..nem kettesben vagyunk! És ha Mira meglátja? - súgtam neki.
- Nem fogja! Csak legyél csendbe! - kacsintott.
- Bassza meg. - motyogtam és próbáltam természetesen viselkedni de Ransom nyelve isteni volt. Amikor belém vezette két ujját megfeszült a testem. Az ajkamba harapva próbáltam darabolni a zöldségeket.
Chris hátra pillantott, a pult miatt csak engem látott.
- Jól vagy? Kipirosodtál! - mutogatott Chris.
- Jól vagyok! Melegem van!
- Bekapcsoljam a légkondit?
- Öhm igen! - mosolyogtam és próbáltam nem élvezkedő fejet vágni.
Chris bekapcsolta a légkondit és újra a tévé felé pillantott.

Ransom vadul nyalta a puncimat és az ujjai is fürgén mozogtak bennem. Megkapaszkodtam a pult széllébe mert éreztem, hogy lassan elfogok élvezni. Ekkor a harmadik ujját is bevezette és a feszítő érzés miatt nagyot nyeltem. Nyögni akartam, hangosan. Hátra pillantottam rá és mohón ízlelgetett engem, rám kacsintott és több nem is kellett. Az orgazmus gyorsan és intenzíven söpört végig a testemen. Remegtem és a számat haraptam,hogy nehogy egy mukkot is kiadjak. Ransom elégedett vigyorral állt fel és letörölte a száját majd megcsókolt gyengéden, mire a légzésemet sikerült rendezni elvadult a tekintetem. Ransomot neki nyomtam a pultnak majd letérdeltem elé és egyből kiszabadítottam a nadrágjából az ágaskodó farkát.
Végig nyaltam a teljes hosszát és a számba vettem. Ütemesen kezdtem kényeztetni és a kezemmél is rásegítettem. Ransom egész teste megfeszült és az egyik kezét a fejemre csúsztatta. Segített, hogy még gyorsabb tempóban tudjam csinálni.
- Szexi vagy marhára.. - végig mért suttogva.
Csak kacsintottam egyet majd a teljes hosszát a számba engedtem.
Ransomnak is megkellett kapaszkodnia majd mikor már majdnem elélvezett, hirtelen abbahagytam.
- Ne kínozz cica.. - tekintete ködös volt.
Én csak a fejemmel a kamra irányába biccentettem és elindultam a helység felé. Ransom értette és fél perc múlva már az ajtót csukta be maga után.
- Nem bírsz magaddal mi? - vigyorgott rám.
- Nem! Tedd be! - nyöszörögtem.
Hátat fordítottam neki és a szoknyámat is feltűrtem, pucsítottam neki, hogy még jobban hozzám férjen.
Ransom nem habozott egyből belém hatolt.
- Gyors legyél! - mondtam halkan.
- Te meg csendes! - kezét egyből a számra tapasztotta.
Irdatlanul dugni kezdett és minden egyes lökésénél úgy éreztem, hogy a mennyországba fog juttatni. Durva de még is óvatos volt velem, figyelt rám de azért megmutatta, hogy ki a főnök. Rácsapott egyet a fenekemre és felmordultam de a tenyere miatt szinte csak egy halk hümmögést lehetett hallani.
Óriásit lökött és ettől elélveztem másodszor is. Amint a puncim összerándult Ransom is a csúcsra jutott. A forró ondó hatása meghosszabbította az orgazmusomat. Ransom hátrébb lépett és felhúzta a gatyáját én pedig megigazítottam a szoknyámat majd elsőként én hagytam el a kamrát.

Chris továbbra is a kanapén ült Miraval és elkezdtem egy serpenyőbe lepirítani a zöldségeket.
Ransom egy doboz rizzsel jött ki a kamrából. Letette a pultra majd a kezével végig simított a hátamon.
Tudtuk, hogy nem jó ez így. Nem akartam szeretőt tartani és Chris érzéseivel sem szerettem volna játszani.
- El kell mondanunk neki! Nem akarok így élni! - sóhajtottam Ransomnak.
- Oké, itt leszek veled!