Andezit

8.fejezet

A csillag

A döntésképtelenség egy nagyon nagy hátrány-és az a baj ,hogy én is sokszor esek bele ebbe-mint mindenki.Nem tudom ,hogyan kéne felöltözni egy ilyen rendezvényre.Talán ...úgy mint az útszéli lányok.Ha úgy is kéne ,akkor sem.

Megállapodom egy szoknyában ,és egy pólóban.Úgy sem néz rám senki ,senkit sem érdeklek.Csak elmegyek...és jövök is vissza.Nem szeretném a tanulmányaimat veszélybe sodorni egy ilyen hülyeséggel.A legrosszabb rémálmok teljesülni ,ha vissza kéne mennem arra a helyre.Abba a pokolba.

Így is úgy is fel kell szállnom a tömegközlekedésre ,mert nincs saját autóm.Nincs arra pénzem -még apám alkohol adagját is alig tudom kifizetni- ,nem ,hogy még egy kocsit.Jó téves ábrándokba bele csalogatni magad ,de most inkább hagyom ezt .

Megtanultam ,hogy ne vágyjak más tulajdonára ,bármennyire is nehezemre esik.

Megfogom a cuccaimat és elindulok a helyszín fele.Remélem lemegy egy fél órán keresztül és mindenki mehet a dolgára.Persze ,nem voltam olyan életképtelen és utána néztem ennek az egésznek.Csak annyit írt ,hogy kihúznak egy idős Devilnak egy lányt és őt kell megszereznie,vagy valami ilyesmi .

Amolyan titkosított írásnak van kitéve -ki gondolta volna?-,ezért nem tudtam elolvasni csak egy részét.

Kimegyek az ajtón és bezárom.

A szadista

-Mi a fasz tartott idáig?-kérdezi apám dühösen mikor végre odaérek a helyszínre ,mert fél órát szívtam egy jó szopás közben.

-Elbaszódtam.-rántom meg a vállam ,mert nincs mit mondanom,vagyis nem nagyon tudok mit.Ismer.

-Vajon mibe?-néz máshova Salis.

-Kuss ,Salis!-szól rá apa ,mire egy mosoly jelenik meg az arcomon.Rám néz és veszélyesen csillan meg a fekete szeme.-Te menj öltözni ,mert úgy nézel ki ,mint egy csöves.

-Koldulj ,Zachary !-szólal megint meg Salis.

-Milyen eredeti.-mondom apának.Még egy szemkontaktust végzek az összes szerencsétlennel és megyek is átöltözni.

Nem jut el az agyamig miért kéne nekem kis inget és fényes cipőt felvenni.Faszt.
Végül egy fekete pólón állapodik meg a tekintetem és egy fekete farmeron.Belenézek a tükörbe és végigsimítok a két kezemen ,amik tele vannak csordultig kiigazodhatatlan ábrákkal.Itt ott egy két jelkép ,máshol koponyák tömkelege.Kiskorom óta betegesen rajongok a koponyakért-,mint minden sötét és idegen dologért.

Még mindig emlékszem ,ahogyan elsős koromban elnyomtak engem.Tisztán emlékszem ,amikor ökölbe szorítottam a kezem és eldöntöttem ,hogy én leszek a király.Az uralkodó ,akinek mindenki engedelmeskedik.Az irányító ,aki mindent tud és számon tart.Aki előtt lehajolnak és istenítik.Akinek nincs ura ,csak saját maga.

Az első gyilkosságomat tizenkét évesen hajtottam végre és azóta nem állok meg.Szeretem -sőt-imádom ha valaki szenved.Az éltetőerőm .

Kicsit elsimítom a hajam ,hogy rendezettebb legyen a külsőm és indulok kifelé.Oldalról nézve látom ,hogy már most nagy a tömeg.Sok ismerős arccal találom magam szembe ,és sok bári kurvával is.Nagy traccs partik vannak egy adott részen odahívva a figyelmemet.

Valahogyan nem nagyon izgat ,hogy hozzám lesz kötve egy kurva.Tavaly -Braydennek-jócskán el kellett kapnia Cherryt és sok energiát is kellett bele temetnie.Szerintem nem volt nagyon jó a módszere és nincsenek oda érte a lányok .Vagyis...érte inkább a kislányok ,értem a kurvák ,mert nem létezik nő ezen a világon.Ha lenne egy rendes női lény ,akkor arra lecsapnék,de mivel nincs a kurva jutott nekem -az is megteszi.Nekem nem kell majd futkosnom ,vagy ijesztgetnem a kihúzottamat ,mert magától jön a térdem elé.Kúszva.

-Kész vagy?-hallok meg egy hangot mögülem.

-Soha jobban.-nevetek és elindulok apámmal.