36.fejezet

453 25 10
                                    



A csillag/ A szadista

A csillag

Mindenhol aurába furakodó fények tombolnak szerte szét a kis teremben.Szinte már be is kell csuknom s szemem annyi dísz van itt.

Mindenki egy dologért jött el, semmi másért:a pocakomban lévő babáért.Csodás és egyszerre félelmetes dolog .Konkrétan...belőlünk van .Mi hoztuk létre, és nekünk kell felnevelni őt bármilyen nemű is lesz.Egyenlőre olyan szürreális ez a helyzet, hogy az már titokzatos.Mellettem áll életem szerelme, és a tőle származó baba a hasamban.Ő köt minket teljesen össze.

-Készen állsz?-suttogja Zachary a fülembe, mire bólintok halvány mosollyal.

A torta felé fordulunk és együtt megfogjuk a kést.Zachary a kezemre rakja övét, és közös lendülettel belevágunk a tortába.A puha piskóta és a selymes krém simán vágódik.Mikor kicsusszan a torta szelet, meglátok egy színt, ami a kisbabánk nemére utal...Rózsaszín...
Mindenki elkezd üvöltözni és őrjöngeni, Zacharyval egyetemben.Én...én...csak próbálom felfogni, hogy mi történt.

-Kislányunk lesz!-fordul felém.Bizonytalan arcomra teszi egyik meleg kezét, másikat a pocakomra.-Ne aggódj!A legcsodálatosabb anyuka leszek a világon.-nyugtat, mire minden bizonytalanságom elszáll.Én is mosolygok , sírva.-Kislányunk lesz!-üvölti a tömegbe.Még életemben nem láttam rajta ilyen heves érzéseket.Boldogan sír és nevet egyszerre a szeme.-A mi gyönyörű Kislányunk itt van bent.

-Nem is tudom mit mondjak.

-A hallgatás többet ér, bármi szónál.Az életem árán is megfogom védeni.-jelenti ki, mikor lecsöppen egy könnycsepp a szememből.-Elfogom kényeztetni, az anyukájával együtt.

-Az biztos.-nevetek, és a számat az övére illesztem.

A szadista

-Fiam!-hallom meg apám hangját.-Gyere egy kicsit!-int az ajtó elé.Féket öltöny van rajta, ami csak még jobban hozzá tesz ahhoz a tényezőkhöz, miszerint nem kellett volna meghívnom.Ő csak azért van itt, mert én mondtam neki és nincs ma pont egyéb dolga.Egyébként szerintem az sem érdekelné, ha elüt egy kocsi.Biztos vagyok benne, hogy nem engedem a kislányom közelébe.A kislányom...Ha olyan gyönyörű lesz, mint az anyja, akkor csak úgy tündökölni fog.Majdnem elnevetem magam, az összes kérőjét leütöm, ha csak hozzászólnak az én gyöngyszememhez.

-Mi az?-kérdezem, mikor már kiértünk, és bizalmasabb közelségbe kerültünk.

-Gratulálok, hogy megszerezted Autumnot.Büszke vagyok.-nem az.-Mostmár csak a Devil' s egyetemet kell megbeszélni...

-Erről már akartam beszélni veled.Lemondok róla.Westonre hagyom.-mondom magabiztosan.

-Mi az, hogy...

-Nem szeretném az egyetemet.Már nem vonz, hogy a trónon legyek.Így, hogy a gyönyörű feleségemmel vagyok, és a csodás kislányommal, minden időmet rájuk szeretném szentelni.-a nézésemtől elhallgat.

Egyáltalán nem hajt már az, hogy az enyém legyen a Devil's egyetem.Vannak fontosabb dolgok, vagyis...emberek az életemben.

-Biztos vagy benne?-kérdezi.

-Mint még semmiben.-válaszolok .-Bocsáss meg, most vissza kell mennem a lányomhoz és a feleségemhez.-megyek vissza hozzájuk.

AndezitWhere stories live. Discover now