Andezit

11.fejezet

A csillag

-Mitől félsz?-kérdezi meg a semmiből.Még mindig a sebes légzesemmel bajlódom ,mert sosem érintettek meg így korábban.Nem vágyódtam arra ,hogy valaki a lábam között nyúlkáljon és furcsa kérdéseket tegyen fel egymás után.

-Nem a te dolgod.-suttogom ,majd azonnal a számhoz emelem a két kezem.Félő ,talán ad egy pofont ,vagy megüt valahol.

-Te nem tudsz hangosan beszélni?-kérdezi,de nem válaszolok.Nehéz eldönteni ,hogy nem tudok ,vagy nem akarok e.-Értem.-suttogja ő is.

-Mit csinálsz?-kérdezem,a hangjára utalva.Olyan...ismerős.Soha nem beszéltem hangosabban ,de senki sem beszélt nekem halkan.Mindig csak magam voltam ,és a hangos dallamokat hallottam meg.

-Azonosulok veled.Ha te nem beszélsz hangosan ,kénytelen leszek én halkan beszélni ,hátha így válaszolsz.-mondja és megszorítja a kormányt.Kezein az erek megfeszülnek -a másik percben-,pedig elengednek.-Mitől félsz?

-Semmitől.-válaszolom ,mire elkezdi dörzsölni a bugyim elejét.Azta!Valami furcsa érzés mozdul meg bennem ,és még messzebb úszik.Mintha el kellene kapni ,de mindig kicsusszan a kezeim közül.Olyan ,mint egy pillangó.Csodaszép ,de nehéz elkapni.

-Mitől félsz?-kérdezi újból ,de nem válaszolok.Az biztos ,hogy én nem fogom vele megosztani apám iránti gyűlöletem.
-Utálom ,ha nem válaszolnak a kérdésemre ,Cicus.De nekem rendben.-jelenti ki sötét tekintettel ,miközben a lábam között lévő kezére pillant.Kezdi egyre gyorsabban dörzsölni ,én pedig kezdek egyre közelebb lenni a valamihez ,amiről eddig csak hallottam.

Mindig én voltam lemaradva ,mindig én nem tudtam dolgokat.

-Szereted a sötétet?-kérdezi.

-Nem...

-Akkor majd meg szereted .Tudod,a sötétség jó barátom.-mondja ,mire szépen lassan becsúsztatja a hüvelyk ujját a bugyim alá.

Mikor megérzem a fehérneműm alatt az ujját,kissé felemelkedem a fekete ülésről levegőért kapkodva.

-Talán egy kicsit meleg van .Nincs meleged?-kérdezi játszva.

Az ujjához csatlakozik a mutató ujja is ,azzal izgatva.Azt hiszem ,hogy mindjárt elájulok a sok ingertől ,ami ér.A szét robbanás és a vörös köd telít el.A mellkasom úgy emelkedik ,mintha pumpálnák.A szívem ,majd kiugrik a helyéről.

Összeszorítom a szám ,nehogy kijöjjön rajta egy nyögés is.Nem szerethet én ezt!

-Milyen?Leálljak?-mosolyog ,de még mindig vezeti az autót ,úgy ,hogy nem tér le az útról.Olyan lazán tartja a kezét ,mintha nem is vezetne ,nem ,hogy még közben az én lábaim között dolgozzon.Végighúzza a ujjait a nagyajkakon és egyiket ráhelyezi a csiklómra.Felszisszenek ,csak ,hogy ne kelljen nyögnöm.

Egyszerűen még a nevemet sem tudnám leírni ,annyira kiürült az agyam.Homályos köd van ,amiben színes -élvezetes -csíkok jelennek meg.

-Mutasd ,hogy élvezed !Tényleg egy alacsonyabb kurva vagy?-kérdezi.

Elengednek egy nyögést ,amire élvezettel horkant.Mindkét ujja rácsusszan a csiklómra ,mire még nagyobbat nyögök .Észreveszem -fél szemmel- ,hogy lehúzza az ablakot ,mire a szél folyóként felkapja a hajam ,és ki húzza az ablakon kívülre .Már szinte állok annyira ki vagyok csavarodva a folytonos ingerektől.A nyálam is folyik a könnyeimmel együtt ,hogy be teljesedjek.

-Úgy érzem elfáradtam...-tettet kimerültséget,hogy szívasson.Pont húzná el a kezét ,de megrándulok.

-Ne!-kiáltom.Olyan furcsa érzés hosszú idő után hangosabban használni a szavakat.Mostmár olyan mindegy minden.Ő nyert.Rákényszerített ,hogy mondjam a szavaim hangosabban ,amire még senki sem.

-Szereted ,ha az ujjaim a bugyidban vannak?-kérdezi ,mire bólogatok.Ha nem csinálom ,amit ő akar ,akkor kínoz.

-Szeretnéd ,hogy megujjazzalak egy kocsiban,úgy ,mint egy kurvát ,miközben vezetek egy kézzel?

-Igen...-suttogom.

-Hangosabban!

-Igen.-mondom.

-Ezen még dolgoznunk kell.-csípi meg a csiklóm ,mire felvisítok.Egyre közelebb vagyok az orgazmushoz.

-Csak képzeld el!-hajol közelebb a fülemhez és belesuttog.-Képzeld el ,ahogyan abba a szűk és nedves puncidba rakom a farkam.Képzeld el ,érezd,ahogyan kitöltelek.Teljes egészében kitölt a faszom.Közben pedig levezetem a kezem...és ujjazlak.Az egész ujjam a te nedvedben úszik.Miután a melledre élveztem ,kihúzom az ujjaimat és a szádba rakom ,hogy kostóld meg a saját ízedet.Cuppanósan szopogatod az ujjam ,és miután ez megvan lenyalod a farkamról az összes gecit.-mondja és ráharap a fülcimpámra.

Felsikoltok ,és egy hullám fut végig a testemen.Mintha egy villám cikázott volna át rajtam.A lábam elkezd remegni ,ezért visszaesem az ülésre.Mindenem remeg és kicsit homályosan is látok.

-Szeretnéd megkóstolni?-kérdezi és kihúzza az ujjait belőlem.

-Nem...-pihegem ,mert nem tudok rendesen beszélni.A szavak összemosódnak a nyelvemen ,mielőtt ki mondanám őket.

-Kostóld meg ,milyen édes.-nyújtja a szám elé az ujjait,amin...én vagyok.Már érzem is a saját szagom ,olyan közel tartja.-Nyisd ki!-parancsolja ,de nem nyitom.-Azt mondtam ,nyisd ki!-ismétli meg önmagát.-Ezért kurvára megbüntetlek,Cicus.Még jóvá teheted ,hogy ne legyen a hátad tiszta piros.Ááá!-imitálja a mozdulatot ,mire beadom a derekam.Kinyitom a számat ,mire azonnal bele is csúsztatja az ujjait.

Sós íz kering a számban .Olyan... furcsa.Sós egyben keserű.

-Jó kislány!Szopogasd!-bíztat.Kihúzza az ujjait és újra belém mártja.Megint újra éledek alul ,de hamar el is veszi.A szájához veszi és eltúlozva ,veszi be.Zachary eltökélt tekintete elborzaszt ,miközben az ujjairól nyal le engem.-Mennyei!Olyan ,mint az éden legédesebb gyümölcsének a leve.