Obsessed (Befejezett)

3. Ölelkező fák

Cannes óvárosának meredek, szűk utcácskái voltak annyira bájosak, hogy simogassák kicsit a hajszolásban megfáradt lelkét, de annyira gonoszak is voltak, hogy a sivatag dűnéihez hasonlóan optikai káprázatba taszítsák őt. Az egyik kihalt mellékutca végében, ahol a házak szinte összeértek, két egymásba csavarodó alakot vélt felfedezni. A szoros ölelésben az egyik fél mintha kicsit eltartotta volna a fejét a másiktól. Jaykay gondolkodás nélkül gyorsította meg a lépteit, látnia kellett, hogy mit lát. Szinte lihegve érkezett a néptelen sikátor végéhez, ahol a félhomályban két valóban egymásba csavarodó díszfácskát talált. Egy bejárati ajtó mellett álldogáltak, szorosan összeölelkezve.

Jaykay már nyúlt is a gépéért, nem volt nehéz meglátnia a fákban a szőke fiút és önmagát. A kamera azonban hirtelen kiesett a kezéből, valaki hatalmas lendülettel ütközött beléje, ahogyan kifordult a sarkon.
- Jaj, nagyon sajnálom, ne haragudjon - hadarta az alak franciául, és felvette a gépet a földről. Odanyújtotta Jaykay-nek, aki a sejtelmesen világító utcai lámpák fényében a szép szőke modellfiú arcát vélte felfedezni. Nem akart hinni a szemének. Sőt szinte biztos volt abban, hogy az érzékei játszanak vele. Biztos volt abban, hogy már annyira mániákusan vágyik arra a fiúra, hogy megcsalja saját magát is.

- Semmi baj, minden rendben - nyögte ki, mire a szép szőke fiú rámosolygott, és elengedte a kamerát. Indult volna tovább, de Jaykay tudni akarta, hogy mit lát.
- Kim Taehyung? - kérdezte, és valószínűleg rosszul ejtette a nevet.
A fiú elkerekedett szemekkel nézett rá.
- Ismerjük egymást?
A következő másodpercek remekül szemléltették volna egy kísérlet során, hogy nagyon rövid idő alatt miként képes az agy rettentő mennyiségű gondolatot lefuttatni stresszhelyzetben. Jaykay ugyanis az igazságot nem fedhette fel semmiképpen, ha nem akarta, hogy a fiú sikoltva rohanjon el, viszont kellett találnia egy nagyon elfogadható magyarázatot. Ami ráadásul még arra is jó, hogy felkeltse a fiú érdeklődését, mert az világosan látszott, hogy most vagy soha.

Nyilván ezeken órákat kellene töprengeni, de Jaykay-nek nem volt annyi ideje. Stresszhelyzetben azonban sokan felülmúlják magukat, és vele is ez történt.
- Nagyon népszerű vagy Dubai-ban - hazudta szemrebbenés nélkül.
Kim Taehyung meglepetten szegte le az állát.
- Én? Dubai-ban?
Jaykay lelkesen bólogatott.
- A Celine modellje vagy, nem igaz?
Ő kezdett egyre magabiztosabb lenni, és a másik természetesen bólogatott.
- A város tele van a hatalmas képeiddel. Mindenki felismerne.

Kim Taehyung olyan arcot vágott, mint aki valóban meglepődött.
- Igen? Ezt nem is tudtam.
Hát nem csodálom - gondolta magában Jaykay, majd próbálta elterelni a témát.
- Mi nagyon csodáljuk a szőke, kékszemű embereket - mondta, bár a többesszám ezúttal csak az elbeszélés részét képezte. Ugyanis ő csodálta a szőke, kékszemű embereket, azon belül is egyet.
- Tényleg?
Kim Taehyung elgondolkodott.
- És te mit csinálsz Dubai-ban?
- Onnan származom.
- És mit csinálsz itt?
- Múlatom az időmet. Nyaralok.

Jaykay a kettesszámú füllentésével már nem volt annyira elégedett. Azt hitte, hogy az utólag hozzáfűzöttel javít majd a helyzeten, de inkább csak rontott. Mindenesetre rossz irányba küldte a szép szőke fiút.
- Ah. Akkor te dubai milliárdos vagy, igaz? - emelte meg gúnyosan a szemöldökét Kim Taehyung, és Jaykay nem, tudta eldönteni, hogy ez most jó-e vagy sem. De, hogy dubai milliárdos, az igaz volt.
- Igen - felelte hát reménykedve abban, hogy a faktum megdobogtatja a szép fiú szívét. Kim Taehyung azonban olyan hangosan kezdett nevetni, mintha az évszázad poénját hallotta volna.

Jaykay kínjában vele nevetett.
- Miért nevetsz? Nem hiszel nekem? - kérdezte, mert ilyen reakcióval még sosem találkozott.
- Persze, hogy nem - tette mindkét tenyerét a mellkasára Kim Taehyung. - A dubai milliárdosok nem így néznek ki, és főleg nem flangálnak hajnalban Cannes utcáin fotókat készítve.
Jaykay kezdett kicsit megsértődni. Oké, hogy nyugati ruhát visel, dehát nyugaton van. Mégis vajon minek nézi őt ez a Celine-modell? Egy léhűtőnek, aki kábítja a jónépet?
- Szeretek inkognitóban maradni - igyekezett némi magyarázatot adni, de Kim Taehyung ekkor már a könnyeit törölgette nevetés közben. Láthatóan istenien szórakozott.