Mi a különbség képzelet és valóság között? Egyszerű kérdésnek tűnik, igaz? Az is persze, hiszen a képzelet nem létezik, a valóság viszont igen. Akkor lesz kicsit nehezebb a helyzet, amikor a képzeleted kezd valós formát ölteni. Félelmetes érzés. Min...
Az évszázad mérkőzésének Bobby Fisher és Donald Byrne 1956-os, New York-i összecsapását tekintik. Fisher mindössze 13 éves volt, ellenfele a duplája és az egyik legnagyobb amerikai sakkmester. Bobby a 17. lépésben beáldozta a legerősebb bábut, a királynőjét, de ezért az ellenfele a fiú pusztító ellentámadása keretében egy bástyával, két vezérrel és egy futóval fizetett, és végül kényszerített sakkmattot kapott. Valahogy úgy kell elképzelni, hogy a mester még éppen örült a királynőnek, de kettőt pislantott és már el is veszítette a meccset. Aztán még lelépte a maradék lépéseit.
Amikor Jaykay szépen leparkolta a kocsit a reptéren, valamennyire rendbehozta magát, majd felkeresett egy (női) mosdót az egyes terminálon és ott megigazított magán mindent, ruhát, sminket, hajat. Gyöngysort, napszemüveget vett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Vásárolt magának egy csinos bőröndöt az új-zélandi kártyájával, és néhány ruhát, mégse legyen üres. Halálos nyugalommal bekapott egy szendvicset, és annyira tűnt világágjáró emancipált nőnek a hatalmas fényképezőgépével a nyakában, amennyire csak nem szégyellt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Aztán 10 után kicsivel felkereste az Arrivals részleget. Akarta látni Taehyungot. Abszolút nem tervezte felfedni magát előtte, nem volt szükség semmiféle cirkuszra, semmi olyanra, ami felhívná rájuk a figyelmet. Csak látni akarta őt. A kijárattól messzebb, egy olyan helyen vert tanyát, ahonnan tökéletesen rálátott az érkezőkre. Lábai között a bőrönd, kezében a nem fekete mobilja. A jelzőtáblán már szerepelt mindkét párizsi járat pontos érkezéssel, és Jaykay szíve majd kiugrott a helyéről. Miközben menekült a sivatagból, akkor is dobogott a szíve erősen, de ez most más volt: édes izgalom.
Ha valaki azon törné a fejét, hogy idegeskedett-e amiatt, hogy esetleg keresik őt a reptéren, őszintén szólva nem. Néha körbenézett, hogy akadnak-e erre utaló nyomok, de különösebben nem izgatta a dolog. Márcsak azért sem, mert melyik elmebajos kerestette volna őt az érkezési oldalon. Ezt a fordulatot nem tervezte el egyáltalán, talán azért is sikerült ilyen jól, csak ment a szíve után. És ezzel együtt azt is belátta ismét, hogy legjobban úgy lehet elrejtőzni valaki elől, ha a szeme előtt vagy. Mutatsz neki valamit, de a valóságot elég akkor felfedned, amikor kedvet érzel hozzá.
